Március 18-án kivételesen szép látvány várja a korán kelőket délkeleten az égbolt alján: 5 óra tájt felsorakozik az égen a Hold, a Mars és a Jupiter. Bár a Jupiter és a Mars már februárban is közel látszódott egymáshoz, mostanra megváltozott a sorrendjük és melléjük csatlakozott a Hold is.
A Naprendszer bolygói a csillagokkal ellentétben emberi léptékben is látható módon elmozdulnak az égbolton. Ha visszaemlékezünk a tavaly augusztusi estékre, lelki szemeink előtt megjelenhet a Jupiter, ahogy fényes fehér csillagként tündököl a déli égbolton.
Mostanra az együttállása után átkerült a Nap nyugati oldalára, és a hajnali órákban látszik napkelte előtt.
Emiatt a vándorlás miatt láthatjuk úgy, hogy a Nap körül keringő égitestek olykor megközelítik egymást. Ilyenkor beszélünk bolygó-együttállásról.
A mostani eseménynek különleges színezetet ad az égitestek mitológiai kapcsolata. Ha hihetünk a rómaiaknak, vagy még inkább a görögöknek, akiktől az eredeti történet származik, Jupiter és Luna (a holdistennő) egy ponton élettársak voltak.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy mindketten saját testvéreikkel is romantikus kapcsolatot folytattak, még tovább bonyolódik a történet. Kettejük szerelméből született a telihold fénye és a harmat.
Bár teliholdra nem számíthatunk (szerencsére, hisz akkor nem látszódna így a Jupiter és a Mars), a harmat biztos ott lesz szülei találkozóján! Ha meg szeretnénk nézni, semmilyen speciális felszerelésre nem lesz szükségünk, legfeljebb egy ébresztőórára és jól látszódó horizontra.
Ugyanis még az 5:00 órai optimális megfigyelési időpontban is csak 12° magasan lesz a Hold.
Mi azt javasoljuk, legkésőbb 5 órára menjünk ki a szabad ég alá megnézni az együttállást, mert a kelő nap fényében elvesznek a bolygók.
Kézitávcsővel a Jupitert, Marsot és Holdat egy látómezőben csodálhatjuk. Ha van távcsövünk, vigyük magunkkal, hogy alaposabban is szemügyre vehessük az egyes égitesteket!
Szerző: Szabó Norton, bemutató csillagász