Nem is szólva a Galilei-holdakról, amelyek szintén nagy sikerélményt okoznak azoknak, akik először veszik észre őket parányi fénypontokként a Jupiter közelében. Július közepe felé haladva szintén lesz lehetőség a Jupiter megfigyelésére, s ha mindez még nem lenne elég, ezúttal nemcsak a Jupitert, hanem annak közvetlen közelében a Bika csillagkép Hyadok nevű nyílthalmazát is észrevehetjük. Mindehhez két dolog szükséges csupán: július 10-én, szerdán a hajnali ébredés, hogy 3:15-re kiérjünk a megfigyelés helyszínére, és a keleti égbolt akadálymentes látványa. A Hyadok, illetve a Jupiter ugyanis csupán 5-8 fokkal a horizont felett látszik majd, így az észlelőknek igencsak résen kell majd lenniük!
A Jupiter fénylő korongját nem lesz nehéz beazonosítani a keleti égbolton: -2,0 magnitúdós fényességével messze túlszárnyalja a körülötte lévő csillagokat, így kelet felé nézve szinte biztos, hogy azt vesszük észre először. Ha kicsit jobbra felfelé vetjük tekintetünket, egy kicsit halványabb, ámde még így is bőven szabad szemes objektumra leszünk figyelmesek, mégpedig az 1,0 magnitúdós látszó fényességű, vöröses színű Marsra. A két bolygó között látszik majd a Bika csillagkép egyik jellegzetes alakzata, a Plejádok vagy Fiastyúk néven ismert nyílthalmaz is, amelynek 7 legfényesebb kék csillagát szabad szemmel is elkülöníthetjük egymástól.
A Jupiter alatt, a horizont közelében szintén észrevehetünk egy sárgás színű csillagot, a Bika csillagkép legfényesebb csillaga néven ismert Aldebarant. Mellette pedig megpillanthatunk egy másik szabad szemes nyílthalmazt, amelyik a Hyadok nevet viseli. Talán ez a nyílthalmaz kevésbé ismert a Plejádoknál, ámde hasonlóképpen látványos eleme a Bika csillagképnek.
A nyílthalmazok olyan csillagcsoportosulások, amelyekben 100-1000 csillag látható egymáshoz közel. Ezek a csillagok gravitációsan csak gyengén kötődnek egymáshoz, és így idővel, évmilliók alatt eltávolodnak majd egymástól, s most látható alakzatukra akkor ráismerni sem lehet majd. Ezekben a csillaghalmazokban nagy számban fordulnak elő a fiatal, nagy tömegű, kék csillagok, amelyek jól elkülönülnek egymástól.
A Bika csillagképben található Hyadokot, illetve a benne jól elkülönülő fényes öt kék csillagot már az ókor csillagászai is megfigyelték szabad szemmel, és a görög mitológiában megjelenő esőhozó nővérekről, a hüaszokról nevezték el az alakzatot. Mivel a Hyadok a hozzánk legközelebb eső nyílthalmazok egyike, azóta is megfigyelhető szabad szemmel az Aldebaran narancssárga óriásának közvetlen környezetében. Éppen ezért mindig, amikor a Bika csillagkép legfényesebb csillaga a horizont felett van, látható a Hyadok nyílthalmaz is.
Július 10-e tehát különleges nap lesz a Hyadok életében, ekkor ugyanis a Bika szarvcsúcsánál megjelenik a Jupiter bolygó, hogy megkoronázza ezt az egyébként is jellegzetes égi alakzatot. Binokulárral néve pazar csillagparádét láthatunk a nyílthalmaz helyén, a Jupiter bolygónak pedig megfigyelhetjük az Europa, a Callisto és a Ganymedes nevű holdjait. A szemfüles olvasók bizonyára észreveszik, hogy a negyedik Galilei-hold, az Io kimaradt a felsorolásból, ez azonban nem a véletlen műve: az Io ugyanis ekkor áthalad a Jupiter korongja előtt, így nem jelenik meg apró fénypont formájában a bolygó mellett. Kisebb távcsövekkel és közepes nagyításokkal ekkor a Nagy Vörös Folt is feltűnhet majd a bolygó korongján.
Aki tehát érdeklődik a bolygók megfigyelése iránt, július 10-én hajnalban mindenképpen nézze meg a hajnali égboltot, mert a Jupiter és a Mars észlelése mellett a Plejádok és a Hyadok nyílthalmazok pazar látványát ezekkel egyszerre élvezheti majd.
A képek forrása: Stellarium.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet