Kialakulhat, avagy kialakult élet a Földön kívül? Ha igen, hasonlít-e az emberi létformához, vagy teljesen különbözik attól? Az emberiség végtelen kíváncsiságát kielégítendő, számos tudományos-fantasztikus műben jelennek meg változatos formájú űrlények. Ezek közül jelen cikkünkben a Mass Effect nevű, népszerű akció-szerepjáték idegen fajokban rendkívül gazdag világát villantjuk fel olvasóink előtt.
Mielőtt azonban fejest ugranánk a Mass Effect játékosok ezreit magába szippantó univerzumába, ismerkedjünk meg a Drake-formulával, amelyet az egyenlet névadója, Frank Drake írt fel nagyjából 60 évvel ezelőtt az egyidejűleg létező, technikailag fejlett civilizációk számának becslésére. Az egyenlet bizonyos valószínűségek szorzatából áll, és a következő formát ölti:
Nc=R∘fp∘ne∘fl∘fi∘fc∘L
A formulában szereplő szimbólumok jelentése a következő:
- Nc: egy adott időpillanatban és térrészben egyidejűleg létező, egymással kommunikálni képes technikai civilizációk száma.
- R: a galaxisunkban található csillagok keletkezési rátája, tehát az a szám, amely megmutatja, hogy hány csillag keletkezik évente a Tejútrendszerben. Ezt a számot Drake 10-re becsülte.
- fp: a bolygórendszerrel rendelkező csillagok aránya. Napjainkra már ismert, hogy sok csillag körül keringenek exobolygók, amelyek a csillag keletkezésekor jelen lévő porkorongból alakultak ki. Drake szerint annak a valószínűsége, hogy egy adott csillag körül bolygók keringenek, 0.5.
- ne: egy adott bolygórendszerbeli lakható bolygók átlagos számát jelöli ki, vagyis azokat a bolygókat, amelyek az úgynevezett lakhatósági zónán belül keringenek a központi csillaguk körül. Drake szerint a bolygórendszernek otthot adó csillagok esetén átlagosan 2 bolygó lesz lakható.
- fl: az élet kialakulásának valószínűsége. Drake becslése igen optimista módon ennek a változónak az értékét 1-re becsülte, ami azt jelenti, hogy szerinte minden olyan bolygón, ami a lakhatósági zónában kering, kialakul az élet.
- fi: az intelligens lényeket hordozó bolygók aránya. Ez a valószínűség Drake szerint 1/100.
- fc: kommunikálni képes, technikai civilizáció kialakulásának valószínűsége. Drake szerint ennek értéke szintén 1/100, vagyis minden 100. értelmes civilizáció lépi át azt a küszöböt, hogy képes legyen a más civilizációkkal történő kommunikációra.
- L: egy kommunikációra képes civilizáció átlagos élettartama. Szintén nagyon fontos ezt a szempontot is figyelembe venni, hiszen ez a szám is véges, Drake szerint nagyjából 10000 év.
Ezeknek a valószínűségeknek az összeszorzásával, ha a Drake és munkatársa által becsült értékeket helyettesítjük be, 10-et kapunk végeredményül. A Drake-egyenletnek azonban számos kritikusa akadt annak megjelenése óta: a formulában szereplő értékek közül a legtöbbet ugyanis csak nagyon nagy bizonytalansággal tudjuk becsülni, mégis ha kicsit megváltoztatjuk őket, az egyidejűleg létező civilizációk számára teljesen más eredmény adódik, amely akár milliókra is becsülheti az egyszerre létező civilizációk számát. Éppen ezért a kapott végeredményt nem tekinthetjük kőbe vésettnek, hiszen rengeteg bizonytalansággal terhelt, ám mégis izgalmas lehetőséget villant fel előttünk: talán nem vagyunk egyedül!
Ezt a gondolatot vezeti tovább sok egyéb tudományos-fantasztikus mű mellett a Mass Effect is, amelyben megjelenik az az érdekes gondolat, miszerint az emberiség kialakulása előtt már 50000 évvel is léteztek intelligens létformák a Naprendszerben, amelyek azonban rejtélyes okokból kifolyólag kihaltak, így nem találkoztak a korai emberrel. Már csak ebben a felvetésben is megjelenik a Drake-egyenlet utolsó tagjának jelentősége. Maga a Mass Effect egy, a 2000-es években megjelent szerepjáték trilógia, amelynek története elképzelt jövőnkben, 2183-ban veszi kezdetét. A főszereplő, akinek a szerepét felvehetjük játékosként, egy Shepard nevű, rendkívüli harci képességek birtokában lévő katona, a Normandia nevű űrhajó parancsnoka. A történet során Shepard kis létszámú legénységével küldetéseket hajt végre a Tejútrendszer különböző bolygóin, amelyeket változatos formájú, néhol agresszív, néhol barátságos idegen létformák népesítenek be.
Ezeket a fajokat a játékmenet rendkívüli kidolgozottsággal és precizitással mutatja be a szereplők közötti dialógusokon keresztül. Lássunk néhány apró példát belőlük.
A jellegzetes, kék bőrű aszári faj képviselői matriarchális társadalmi berendezkedésűek, és bár mind nőnek néznek ki, valójában gyermekek kihordására képes egyneműek. Az emberekkel ellentétben akár 1000 évig is élhetnek. Egyfajta nyugodt bölcsesség és a galaxis békéjének megszerzése iránti vágy tükröződik bennük.
A szaláriak vagy szaláriánok tojással szaporodó kétéltű lények, amelyek élettartama igen rövid, nagyjából 40 év, és ennek megfelelően gyors életritmus jellemző rájuk. A társadalmuk nagyját férfiak alkotják, ennek ellenére családfőik jórészt nők. Fő profiljuk a környezetükkel való kereskedés és a kémkedés.
A turiánok bár humanoidok, felépítésük a madarakéhoz is hasonlít. Arcukat páncélhoz hasonló szilárd, külső burok jellemzi. Leginkább katonai életmódot folytatnak, s híresek a rend és a törvények betartásának tiszteletéről.
A begyűjtők egy sok szempontból titokzatos, technológiailag fejlett, ám agresszív faj képviselői, amelyek rovarokhoz hasonló, ám két lábon járó élőlények. Sokan létezésüket legendának tartják, hiszen a galaxisnak egy távoli vidékét lakják.
A kvariánok űrhajókon élő „nomád” nép, amelynek tagjai rendkívüli mérnöki tudás birtokosai. Családjaikban csak egy gyerek születése engedélyezett a szűkös élettér miatt. Legtöbbjüket egyfajta beavatásként fiatalon több éves zarándoklatra küldik, amelynek során más fajok ismereteit sajátítják el, majd azok birtokában visszatérnek anyahajójukra. A kvariánok teremtették a geth nevű intelligens robotokat, amelyek fellázadtak alkotóik ellen, és elűzték őket szülőbolygójukról.
Ebben a világban az emberiség képes a fénysebességnél gyorsabban történő űrutazásra úgynevezett tömeg-relék segítségével. Az utazásnak ezt a technológiáját viszont nem az emberek fejlesztették ki, hanem egy, hajdanán a Marson létezett, ősi és számunkra elképzelhetetlenül fejlett civilizáció, a proteánok. Ők azonban már a történet kezdete előtt 50000 évvel kihaltak, és néhány jeladónak nevezett információtároló eszközön kívül történetükből csak aprócska szegmensek maradtak meg. Ezek a jeladók értékes információkat tartalmaznak feledésbe merült technológiáról, így több faj, illetve frakció verseng a megkeresésükért, hiszen akinek a proteán technológia titkai a birtokába kerülnek, képes lehet uralkodni az egész galaxis fölött. A titkok megismerésének azonban ára van: ha valaki hozzáér a jeladóhoz, megőrül, hiszen elméje túltelítődik a számára felfoghatatlan mennyiségű új ismerettől. Főszereplőnk, Shepard a játék első küldetésében megtalál egy ilyen jeladót, és csakhamar kiderül, hogy a legtöbbekkel ellentétben különleges képességek birtokában van: a jeladót megérintve emléktöredékeket lát, amelyek megmaradnak az agyában anélkül, hogy szétroncsolnák az elméjét.
A Mass Effect jelenében az emberek nem tartoznak a kedvelt fajok közé. A galaxist a Fellegvár nevezetű bolygón létező politikai szervezet, a Tanács irányítja, amelynek legnagyobb hatalommal rendelkező fajai az aszári, a szalári és a turián nevet viselik, akiknek eszük ágában sincs a szerintük megbízhatatlan és hasznavehetetlen emberiség képviselőit is maguk közé engedni. Az emberi fajból származó Shepard azonban, miután a Tanács tudomást szerez különleges képességéről, mindent megváltoztat. Hamarosan háború robban ki a galaxisban a fejlett, proteán technológiáért, és a Tanács kénytelen Shepardot is különleges ügynökként, Fantomként alkalmazni, hogy leszámoljon globális kihalással fenyegető ellenségeivel.
Shepard a Normandia legénységének élén veszélyesebbnél veszélyesebb helyzetekbe sodródik, s az agresszív ellenséges fajok legyőzése, ahogy a finom diplomáciai lavírozás, illetve a történelem feledésbe merült titkainak felfedése is a bőrébe bújt játékosra vár. Mivel a Mass Effect egy szerepjáték, a játékos interaktívan alakíthatja a karakterek közötti párbeszédeket, hozhat nagy horderejű döntéseket mások életéről és haláláról, és ilyen módon befolyásolhatja a történet végkifejletét. Katartikus élményként hathat az, hogy egy elejtett mondatra adott aprócska reakció több különböző irányba terelheti a galaxis sorsát, ugyanakkor a döntés szabadságának bizsergető élménye jelen van főszereplőnk romantikus életének dinamikájában, baráti és ellenséges kapcsolatainak kialakításában is. Emellett különleges, hogy a szereplők közötti párbeszédekből részletesen megismerkedhetünk a galaxis különböző fajaival, azok kultúrájával, történelmével, politikai és vallási nézeteivel, illetve a megjelenő karakterek eredettörténetével és személyiségével is, legyenek azok akár központi, akár mellékszereplők. A világ megalkotásának szerteágazó színessége szinte végtelen lehetőségekkel kecsegtet, s megannyi felfedezésre váró bolygót, legyőzendő ellenséget, megfejtendő rejtélyt vonultat fel előttünk. A Mass Effect játék azoknak ajánlott, akik szeretik az akciódús, nagy ívű történeteket, és szívesen elmerülnének egy kiválóan megalkotott világban egy különleges képességekkel rendelkező elit katona szerepében.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet