Egy nappal később, március 14-én ugyanis még szebb és érdekesebb égi látványosság tárul az érdeklődők szeme elé az égbolton este 8 óra körül. Ekkor ugyanis nemcsak a Jupiter és a holdsarló áll együtt, hanem velük egy egyenesben helyezkedik majd el az Uránusz, illetve a Fiastyúk is. Az együttállás résztvevőit az Uránusz kivételével szabad szemes észlelők is megtekinthetik, aki viszont szeretné látni az egyenes mentén látható minden résztvevőt, használjon binokulárt vagy távcsövet!
A tavaszi égbolt sok különlegesen szép látványossággal kecsegtet. Korábbi blogcikkeink között szerepel a március 13-i Hold és a Jupiter látványos, laza együttállásának bemutatása. Ekkor a Hold dagadó sarlója 15%-os vékonyságú volt, és a növekvő időszaknak megfelelően március 14-én már egy kicsit nagyobbnak, 25%-osnak látszik majd. Ilyen módon még könnyebben észrevehetjük az égbolton a Holdat, és ha azt megtaláltuk, az együttállás többi résztvevőjét abból kiindulva szintén könnyedén meglelhetjük.
A Hold alatt, körülbelül 11 fokos távolságban lesz látható Naprendszerünk ötödik bolygója, a gázóriás Jupiter. Rendkívüli, -2 magnitúdós látszó fényességével szinte kiszúrja a szabad szemes észlelő szemét. Ha van távcsövünk vagy binokulárunk, érdemes közelebbről is megnézni a Jupitert, hiszen 4 leglátványosabb holdja, a Galilei-holdak néven ismert Io, Europa, Callisto és Ganymedes is látszani fog.
Ha az együttállás két résztvevőjét, tehát a Holdat és a Jupitert sikerült megtalálni, akkor egy kisebb távcsővel könnyedén megtalálható a következő résztvevő, az Uránusz jégóriás, a Naprendszer hetedik bolygója is. Ha képzeletben egyenessel kötjük össze a Holdat és a Jupitert, az Uránusz nagyjából az egyenes szakasz közepénél helyezkedik majd el.
A Hold, a Jupiter, a Galilei-holdak, illetve az Uránusz tulajdonságait részletesen tárgyalják a blogunkon korábban, a Fejezetek a Naprendszer naplójából című sorozatban megjelent cikkek is:
https://svabhegyicsillagvizsgalo.hu/hirek/blog/fejezetek-a-naprendszer-naplojabol-5-kiseronk-a-hold
https://svabhegyicsillagvizsgalo.hu/hirek/blog/fejezetek-a-naprendszer-naplojabol-7-legnagyobb-bolygonk-a-jupiter
https://svabhegyicsillagvizsgalo.hu/hirek/blog/fejezetek-a-naprendszer-naplojabol-9-uranusz-es-neptunusz-a-jeges-testverek
Az Uránusznál könnyebben észrevehető a négyes együttállás negyedik tagja, a Bika csillagképben található Plejádok nyílthalmaz: ez a Jupiter–Uránusz–Hold egyenest követve a Hold fölött virít majd 7 jól elkülöníthető csillagával.
A csillagászatban M45-ös katalógusszámmal illetett Plejádok, vagy magyar nevén Fiastyúk az egyik leglátványosabb mélyég-objektum: szabad szemmel is könnyedén észrevehető, és benne jól elkülöníthető 7 kék óriáscsillag. Emiatt a Plejádokra sokszor „a hét nővér” néven is hivatkoznak. Mint azt korábban is említettük, a Fiastyúk egy nyílthalmaz. Az ilyen objektumokban fiatal csillagok csoportosulnak. Mivel a halmaz tagjai gravitációsan csak gyengén kötődnek egymáshoz, idővel, évmilliók alatt az azt alkotó csillagok elsodródnak egymás mellől.
Ha a négyes együttállás pompája még nem lenne elég, az égbolt további érdekességekkel szolgál a csillagok iránt érdeklődőknek. Bár már elkezdődött a tavasz, a március 13-i naphoz hasonlóan megfigyelhető marad a Téli Hatszögnek nevezett égi alakzat is, amely összeköti a téli égbolt csillagképeinek legfényesebb csillagait. A hatszög tagjai közé tartozik az Ikrek csillagképben található Pollux, a Szekeres csillagkép Capellája, a Bika csillagképben látszó Aldeberan, az Orionban található Rigel, a Nagy Kutyában látszó Sirius, illetve a Kis Kutyában fellelhető Procyon. Az alakzat közepén a mostanában a hírekben szupernóva-robbanás előtt álló csillagként megjelenő Betelgeuze nevű szuperóriás csillag virít jellegzetes, szabad szemmel is narancssárgás-vörösesnek látszó fényével.
Mindezeken kívül még egy különleges objektumot figyelhetünk meg a március 14-i égbolton, mégpedig a 12P/Pons-Brooks üstököst. Az üstökösök jórészt jegekből álló kis égitestek, amelyek a Nap körül elnyúlt ellipszispályán keringenek. Általában egy 1-40 kilométeres átmérőjű magból, illetve – amikor a Nap közelébe érnek – egy azt körülvevő kómából és csóvából állnak. Utóbbi a párolgás hatására jön létre, és jellegzetes, elnyúlt alakot kölcsönöz az üstökösnek. A 12P/Pons-Brooks üstökös a tavasznak sok éjszakáján megfigyelhető, ezúttal az Androméda csillagkép közelében látszik majd. Mivel látszó fényessége nem éri el a szabad szemes határt, megfigyeléséhez távcső szükséges.
Érdemes tehát kimenni a szabad ég alá március 14-én is mindenkinek, aki megteheti!
A képek forrása:
- Stellarium
- https://skyandtelescope.org/astronomy-news/see-comet-12p-pons-brooks-in-outburst
- https://starwalk.space/en/news/pons-brooks-comet-2024
- wikipedia.org
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet