Naplemente után a sötétedő esti égen szinte az összes bolygót megfigyelhetjük, egy 110 fok hosszú ív mentén szabályosan, egy vonalban sorakozva.
A sorakozó nagyon hasonlít a 2022 júniusában látott ritka bolygóvonathoz, mindössze egyetlen bolygó, a Merkúr fog hiányozni a Naprendszer összes planétája közül. Cserébe viszont a Fiastyúk szabad szemmel is gyönyörű csillaghalmaza is beáll a bolygók vonalába. Hatalmas előnye azonban a mostani bolygósorakozónak, hogy kényelmes időpontban, este, naplemente után, akár munkából hazamenet is megcsodálhatjuk, ha kelet felé nyílt a kilátásunk. A bolygóvadászok pedig újabb trófeát gyűjthetnek, hiszen a Földet és a Merkúrt leszámítva mind a 6 bolygót és a Holdat is végigcsodálhatjuk az esti naplementében, másfél-két óra leforgása alatt!
Nézzük végig sorban a január 26-i napon a bolygók sorrendjét a Naptól távolodva, talán ekkor lesz a legesztétikusabb a sorakozó!
Szaturnusz: a Naphoz való közelsége miatt kihívást jelent a megpillantása, 17:15 körül érdemes keresni, az addigra már fényesen vakító Vénusztól jobbra lefelé. A Szaturnusz 0,8 magnitúdós, narancssárga csillagként fénylik majd 8 fokkal a délkeleti látóhatár fölött. Kézitávcsővel vagy állványos műszerünk keresőtávcsövével már hamarább megtalálhatjuk. 100x-os nagyításon a sápadt, narancsos, légköri diszperzió által vörösre és kékre színezett bolygó remegő gyűrűjével különleges esztétikát mutat majd, búcsút is vehetünk tőle az áprilisi hajnali viszontlátásig.
Vénusz: A ragyogó Esthajnalcsillag már 17:00-kor jól látható az esti ég alján, 14 fokon. Mínusz 3,9 magnitúdós fényességével a legfényesebb lesz a bolygók között. Mivel december végén bukkant ki a Nap mögül, fázisa még nagy, 92%-os, majdnem telivénusz. A 11”-es apró izzó korong a szivárvány színeiben vibrál majd távcsövünk látómezejében, 150x-es nagyításon.
Neptunusz: Sorakozónk leghalványabb bolygóját csak távcsővel vagy nagyobb kézilátcsővel fogjuk tudni megpillantani. 18:00 körül már elég sötét lesz ahhoz, hogy megtaláljuk a Halak csillagkép feje alatt járó kékes bolygót. Ha a korongját is fel szeretnénk bontani a 8 magnitúdós, 2,2” átmérőjű, rendkívül apró bolygónak, legalább 250-300x-os nagyítást kell használnunk. A megfigyeléssel nem árt iparkodni, mert már csak 25 fokon jár a horizont fölött.
Vesta: Ha igazán ínyencek vagyunk, az aszteroidaöv legnagyobb kisbolygóját, a Vestát is megtalálhatjuk, 5 fokkal délkeletre a Neptunusztól. Ez is távcsövet igényel, hiszen 8,3 magnitúdó fényességű a kisbolygó. Ha legalább 15-20 centiméteres távcsővel végezzük a bolygómaratont, a Vesta szalmasárga színét is megcsodálhatjuk. 18:00-kor érdemes keresni.
Jupiter: a fényes bolygókirály 17:15-kor már feltűnő jelenség, a holdsarlótól kicsit jobbra kell keressük. A -2,2 magnitúdós fehér bolygót csak a Vénusz szárnyalja túl fényességében. 17:30-kor még kellemes, 38 fokos magasságban figyelhetjük meg a 35” átmérőjű korongot. A bolygó körül keringő Galilei-holdak már kézitávcsővel is megpillanthatók, a bolygó egyenlítővel párhuzamos felhősávjai pedig a legkisebb nagyítású állványos távcsőben is megcsodálhatók.
Hold: Január 26-án a dagadó holdsarló a Jupitertől 6 fokra mosolyog. 18:00 órakor már szépen megfigyelhető a hamuszürke fény, a sarló megvilágítatlan oldalának halvány derengése. Kézitávcsővel a sötét oldal még sötétebb tengerei is előbukkannak, a fény-árnyék határ mentén pedig pompás kráterekben gyönyörködhetünk.
Uránusz: Kihívás lesz az apró, zöldes bolygó megtalálása, a Kos csillagkép alatt és a Cet feje fölött kell keresnünk 18:00 óra után. Az 5,7 magnitúdós bolygó kézitávcsővel pillantható meg biztosan, igen apró, 3,6”-es korongjának felbontásához legalább 200x-os nagyítású távcsövet kell használnunk. 58 fokos magassága komoly észlelések készítéséhez is ideális.
Fiastyúk: Bolygóvonatunkban igazi kakukktojás ez a nyílt csillaghalmaz, viszont mivel szabad szemmel is látható, feltűnő jelenség, szépen emeli a bolygóvonal látványát. Az égbolt egyik legnagyobb kiterjedésű és legfényesebb nyílthalmaza, csillagai már szabad szemmel is szépen látszanak a kissé ködösnek érződő foltban. Kézitávcsővel kéttucat csillaga bukkan elő.
Mars: A pompás bolygósorakozó záró ékköve a még mindig látványosan fényes, narancsvörös Mars. Mínusz 0,4 magnitúdós fényessége és 11,3”-es átmérője ideális célponttá teszi a távcsöves észlelők számára, 200x-os nagyításon este 18:00-kor a Sinus Meridiani és a bolygó legmarkánsabb sötét alakzata, a Syrtis Major is szépen megfigyelhető rajta.
Ha esetleg nem lenne derült esténk, ne aggódjunk! A bolygósorakozó január 23-ától 30-ig megfigyelhető, ahogy a növekvő Hold szépen elballag az egyes bolygók mellett. Január 23-án a cérnavékony holdsarló a Vénusztól 5 fokkal balra látszik, 17:30 körül. 24-én és 25-én a Vénusz és a Jupiter között. 26-án a Jupiter mögött jár már, 27-én még messzebb tőle. 28-án és 29-én az Uránusz előtt, majd után halad, 30-án pedig pompás tompaszögű háromszöget alkot a Marssal és a Fiastyúkkal, ahogy kettejük közé ér.
Mindenképp keressük fel ezt a gyönyörű bolygóvonatot, mert a Jupiter és Szaturnusz egymástól távolodása miatt két évtizedig még hasonlót sem láthatunk. Szabad szemmel is gyönyörű, perspektivikus látvány lesz a látszólag íves ekliptika mentén rendeződő bolygók sokasága, távcsővel pedig majdnem teljes bolygómaratont rendezhetünk, a Merkúr kivételével végignézve az összes naprendszerbeli bolygót. A kora esti időpont igazán kényelmessé is teszi a megfigyelést, öltözzünk jól fel, és szaladjunk az ég alá az első adandó derült napon!
Szerzők: Világos Blanka és Kiss Áron Keve
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló