Óda a hullócsillagokhoz
Eljött hát az augusztus, az év nyolcadik hónapja. A járványgörbék kedvezően alakulnak, egyelőre még élvezhetjük az életet – s talán napról napra fényesebben pislognak az agyunk zegzugaiba száműzetett emlékeink, milyen is volt az élet a vírus előtt.
Pislognak – épp úgy, ahogy a Tejútrendszer hideg, sötét, üres szélén egy kis félreeső, G2V színképtípusú csillag fehéres fényében csillogó, kisméretű kőzetbolygó óceánjai.
Ez a kis planéta immár több, mint egy teljes kört tett meg anyacsillaga körül úgy, hogy intelligens lakóinak mindennapjait egy láthatatlan ellenségtől való félelem hatja át. A jéghideg, halálos űr sötétjében –jelenlegi tudásunk szerint – senki sincs, aki segíthetne ezeknek a kis lényeknek a túlélésben. Így csak saját leleményességükre, összetartásukra és hitükre számíthatnak.
A tudomány már ringbe szállt, a küzdelem még folyik, ám a zászló már nekik áll.Mindeközben pöttöm kődarabok suhannak kozmikus sebességgel, láthatatlanul e gondterhelt égitest felé. E kicsi kövek egy részének pályája augusztus 12-én keresztezi a bolygóét, s ezzel egyúttal sokmilliárd éves létük a végéhez ér.
A homokszemnyi vándorok a bolygó sűrű légkörébe lépve felizzanak, hogy aztán először és utoljára diadalmasan vonuljanak végig az égen, s hosszú, piros-zöld-kék-fehér színekben pompázó ioncsatornájukkal kápráztassák el a gondterhelt lakókat.Ha még nem találta volna ki a Kedves Olvasó, ez a kis történet éppen mirólunk szól – a mi Napunkról, a mi Földünkről és a mi jól ismert Perseida hullócsillagainkról.
Ezek a hűséges porszemek minden évben ellátogatnak hozzánk, s így lesz ez idén is. Bár sok nehézség és csapás ért minket e meteorraj legutóbbi látogatása óta, fajunk már felvértezte magát az életmentő oltóanyagokkal, amik kiutat jelenthetnek ebből a globális válságból.Gyönyörködjünk hát egy kicsit az égi tűzijátékban- nagyon is megérdemeljük.
Előtte azonban nézzük végig, hogy a Perseidák mellett milyen pompás égi jelenségek várnak ránk a derült augusztusban!
Szaturnusz oppozíció augusztus 2-án
A Naprendszer sorban hatodik bolygója hónap másodikán megfigyelhetőségének csúcsára ér – a gyűrűs planéta 8,9 CSE (Csillagászati Egység) távolságra közelít meg minket. A 18 ívmásodpercesre hízó bolygó gyűrűjének ferdesége még jókora, szintén 18 fokos, így gyönyörködhetünk a finom részletekben. Ha az égbolt és a távcsőoptikánk engedi, bátran eresszünk nagy nagyításokat a Szaturnuszra, a látvány megéri.
M35-Holdsarló együttállás 5-én
Hajnali 3:08-kor a csökkenő fázisú, 12,1%-os Holdsarlótól fél fokra (tehát durván egy holdátmérőnyire) délre suhan majd el az M35-ös nyílthalmazt az Ikrek (Gemini) csillagképben. Tulajdonképpen a vékony holdsarló és a nyílthalmaz egymást érinti, és ezt még éppen sötétben meg tudjuk figyelni a hajalhasadás előtt.
35 órás hajnali holdsarló augusztus 7-én
Egészen pontosan hajnali 04:49-kor cérnavékony, 35 órás holdsarlót pillanthatunk meg 8,7 fok magasságban. A fiatal sarlók megpillantása talán kissé elvont foglalatosságnak tűnik, de nagy hagyománynak örvend az amatőrcsillagászok körében. Leginkább saját rekordjainkat próbálhatjuk megdönteni időről-időre, afféle szemtesztként (megpillantásuk igen nehéz), de nagy élmény gyönyörködni a leheletvékony holdsarlóban.
Az augusztusi 35 órás holdsarló azért nem lesz akkora kihívás, így kezdőknek is ajánlható.
Ne feledjük, jó keleti-északkeleti horizontra lesz szükségünk a sikeres észleléshez!
Vénusz-Holdsarló együttállás augusztus 11-én
Talán a romantika nagy zeneszerzőit is megihlette volna ezen égi randevú. Vénusz és Luna, a szerelem s a románc istennői… Észlelés során nyugodtan képzeljük el, ahogy Verdi, Wagner vagy Debussy megzenésítik a látványt - a cikk írójának személyes kedvence a Clair de Lune, melynek nyugtató, melankolikus, kissé filozofikus hangulata a Perseidák látogatását is méltón ünnepli.
A ragyogó Vénusz éppen 5 fokra lesz a 12%-os, dagadó holdsarlótól.
Azok a híres Perseidák… 12-én ideérnek!
Minden nyáron meglátogatnak minket ezek a hűséges égi üstököstörmelékek, hogy aztán diadalmas ragyogásban illanjanak el légkörünkben. A mindenféle színekben pompázó természetes tűzijáték alapanyagát a 109P/Swift-Tuttle üstökös adja, mely legutóbb 1992-ben látogatott meg minket, s visszatéréséig 2126-ig kell várnunk.
A parányi kőtörmelékek elégése rendkívül attraktív jelenség, megfigyelésükhöz pedig csak egy jó horizontú ég s egy kényelmes pokróc szükséges, melyet magunk alá terítünk – miközben persze nem feledkezhetünk meg a megfelelően meleg öltözködésről.
Az eget kémlelve óránként gyakorlatilag 20-30 hullócsillagot figyelhetünk meg, s az éjszaka során talán még tűzgömbben, azaz nagyon fényes hullócsillagban is gyönyörködhetünk.
A Perseidák érdekes jelenség, éppen ezért nemrég egész cikket szenteltünk nekik: itt elolvashatod.
S mi van, ha pont felhős lesz az ég? Ilyen és egyéb nyomós okok miatt célszerű nemcsak 12-én, de a megelőző és a rákövetkező napokon is kitelepülni az ég alá.
A Perseidák maximuma szerencsére szétterül, így az előtte és utána levő napokon is szépen láthatók. Az országban ráadásul számos helyen lelkes amatőrcsillagászok tucatjai készülnek a jeles alkalomra, az alábbi térképen mindenki meglelheti a számára legkedvezőbb helyszínt - bővebb információ elérhető a Csillagvizsgáló blogon.Kisbolygók
Havi rovatunk szokásos része az aktuálisan felvonuló kisbolygók bemutatása.
Íme az augusztusi kínálat:
(80) Sappho oppozíció 15-én
A legendák ködébe vesző, ám nagyon is valóságos ókori görög költőnőről, a leszboszi Szapphóról (a lakhelyéül szolgáló Leszbosz szigete után kapta nevét a leszbikusság, vagyis a nő-nő szerelem) elnevezett kisbolygó.
Apró világ a Szapphó: átmérője nagyjából 68,5 km, keringési ideje 1270 földi nap, forgási ideje 14 óra, ennyi ideig tart tehát egy szapphói nap. A piciny, sziklás aszteroidát emberi szem először 1864. május 2-án pillantotta meg, bizonyos Norman Pogson személyében.
Az angol csillagász nevéhez fűződik a csillagászati magnitúdóskála szigorú matematikai megalapozása.
A kisbolygó a Csikó-és Vízöntő csillagképek határán jár, keresőtérképét itt találjuk.
A 9,6 magnitúdós látogató megfigyelését legalább 9-10 cm átmérőjű távcsővel végezzük.
(43) Ariadne oppozíció 19-én
A 8,9 magnitúdós aszteroida felfedezője ugyanaz a Norbert Pogson, aki a Sapphót is felfedezte. Az 1857. április 15-én megtalált, Ariadné krétai hercegnőről elnevezett égitestről kevés információnk van.
Alakja elnyújtott krumpli alakú (hosszanti kiterjedése közel kétszerese a szélességnek), keringési ideje 1195 nap, forgási periódusa pedig alig 6 óra. Dimenziói hozzávetőleg 95x60x55km. Keringése retrográd, azaz a Föld (és a legtöbb égitest) keringéséhez viszonyítva fordítva kerüli meg a Napot.
A Vízöntő csillagképben járó kisbolygó keresőtérképe itt érhető el.
(89) Julia oppozíció 24-én
A francia Édouard Stephan fedezte fel 1866. augusztus 6-án, nevét korzikai Szent Júliáról kapta. Keringési ideje 1487 nap és forgási periódusa pedig 11,4 óra, dimenziói 89x80x62km. Kellemesen fényes, látszó fényessége az oppozíció során 8,5 magnitúdó.
A VLT teleszkóp megfigyelései szerint egy óriási kráter tátong az aszteroida déli féltekén, melyet Szt. Júlia születési kommunájáról Nonzának neveztek el. A kráter lehetséges okáért egy 30-120 millió éves ütközést tesznek felelőssé, melyet egy 8km átmérőjű impaktor okozott.
A Vízöntő csillagképen járó kisbolygó keresőtérképe itt érhető el.
A képen balra: A Nonza kráter (melynek létrejöttéért felelős ütközés egyúttal a Julia-családba tartozó kisbolygók szülőeseménye is) a kép közepétől kissé balra fel látható. Forrás: Wikimedia commons.
Oppozícióban a Jupiter augusztus 20-án
Királyi látogatás első királyunk és az államalapítás ünnepén, hiszen a Jupiter a Naprendszer királya! A gázóriás tömege egymaga nagyobb, mint Naprendszerünk összes többi bolygójának tömege együttvéve, holdjaival együtt valóságos miniatűr Naprendszert alkot.
Sőt, holdjainak némelyike nagyobb, mint a Merkúr bolygó. Fodros örvényei, sávjai és zónái, a Nagy Vörös Folt, vagy éppen a Galilei-holdak felejthetetlen látványt nyújtanak egészen kisméretű távcsövekben is (feltéve, hogy az optika jó…). A Jupiter megfigyelése ideális kezdő amatőrcsillagászok számára, e cikk szerzőjének is meghatározó csillagászati élménye első jupiterészlelése.
A Jupiter a legváltozatosabb felszínű és legkönnyebben észlelhető bolygó.
Rajzainkat, fényképeinket küldjük be az eszlelesek.mcse.hu oldalra!
Újabb meteorraj augusztus 31-én: az Aurigidák
Bár a hónap fő attrakciója a Perseidák, későbbre is marad még csodálnivaló hullócsillagraj. Hónap 31-én az Aurigidák keresztezik a Föld útját, a gyakorlatban óránként akár egy tucat hullócsillagot is megfigyelhetünk majd.
Ne felejtsük el a magyar amatőrcsillagászok régi szokását: ha társaságban vagyunk, s hullócsillagot látunk, örömünkben így kiáltsunk: TOP!
Kettős Galilei-hold árnyékok a Jupiteren augusztus 29-én!
Augusztus 29/30 éjjelén a Jupiteren egyszerre láthatjuk majd az Europa és a Ganymedes árnyékát a bolygó korongján, méghozzá 0:43 és 01:16 között. Az Europa 29-én este 21:56-kor lép be keletről a korong elé, árnyéka 22:26-kor követi. A Ganymedes 23:41-kor érkezik, árnyéka pedig egy órával később, innentől fél órán keresztül szimultán halad a két árnyék a Jupiter korongján.
További szenzáció, hogy az Io 23:44-kor lép ki a Jupiter árnyékkúpjából, így a Hold egyszerre csak „ott terem” majd a látómezőben, a Jupiter nyugatra néző peremétől nem messze. Később, 0:45-kor az Europa elhagyja a korongot, 03:17-kor követi a Ganymedes, majd annak árnyéka is elhagyja az égi táncteret hajnali 04:41-kor.
Jupiteri holdfogyatkozások augusztusban
A jelenségek hátteréről itt írtunk, alább láthatók az augusztusi előrejelzések.
Dátum | Kezdete | Vége | Δm | Jupitermagassága | Napmagassága | Ki kicsodát? |
Augusztus 8. | 22h 13m | 23h 18m | 0,205 | 14° | -17° | A Ganymedes fogyatkozást okoz az Europán, a kis jéghold északi oldalába harapva bele. |
Augusztus 30. | 21h 3m | 21h 15m | 0,120 | 16° | -15° | A Ganymedes enyhe fogyatkozást okoz az Europán, annak déli pólusát takarva ki. |
Bolygók megfigyelése augusztusban:
Merkúr:
A hónap során nehezen megfigyelhető, augusztus végén 40 perccel nyugszik este a Nap után.
Vénusz:
80 perccel nyugszik a Nap után, fényessége -4 magnitúdó, valósággal ragyog a nyugati égen. Fázisa 0,82-ről 0,73-ra csökken, látszó átmérője 12,6”-ról 15”-re nő.
Mars:
a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg, Napunk túloldalán jár éppen.
Jupiter:
az egész hónapban, egész éjszaka megfigyelhető a nyugati égen, az augusztus most a Jupiter hava! Fényessége -2,9m, átmérője 49˝. Augusztus 20-án oppozícióba kerül.
Szaturnusz:
szintén minden éjszaka megfigyelhető a déli égen, ahogy a Jupiter előtt halad. Az augusztus a Szaturnusz hava is! Fényessége 0,2 magnitúdóról-ról 0,4-re csökken, átmérője 18,6˝- ről 18,4˝-re csökken. Augusztus 2-án kerül oppozícióba.
Uránusz:
Hajnalban már kereshető és megfigyelhető, de még alacsonyan jár.
Neptunusz:
Éjjel 23:00-kor lépi át a 20 fokos magasságot, ekkortól már kiválóan megfigyelhető. Hajnal 2:45-kor delel, 38 fok magasan.
A bolygók keresőtérképei itt elérhetőek.Csodás augusztus vár tehát ránk, használjunk ki minden alkalmat, irány az ég alá!
Szerző: Bacsó Zétény, Tudományos segédmunkatárs / Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló