– ez az április viszont olyan mennyiségben szállítja a látnivalókat, hogy erre alig marad majd időnk!
Hatalmasat megy a Hold, számolatlanul hozza majd az együttállásokat és a csillagfedéseket, de a szoros bolygóegyüttállások talán még ezeket is felül fogják múlni. Mindeközben pedig jönnek az áprilisi Lyridák és még a 12P/Pons-Brooks sem tűnt el az egünkről – Észak-Amerikában pedig teljes napfogyatkozásnak örvendhetnek majd a szerencsés megfigyelők.
Lássuk mindezt részletesen!
Április 3-án csillagfedés – ínyenceknek
Április első említésre méltó csillagfedésére nem kell sokáig várnunk. 3-án hajnalban, 4:20-kor a kelő, 39%-os megvilágítottságú Hold sötét oldalán látjuk majd kilépni a 4,9 magnitúdós Terebellum II csillagot a Nyilas csillagképben. A megfigyelés nehézségét a horizont közelsége adja, az égi eseményre mindössze másfél fokos magasságban fog sor kerülni – igazi kihívás lesz, ínyenceknek!
Április 6-án Mars – Szaturnusz – holdsarló szoros háromszög
Továbbra is a hajnali észlelőké a terep: április 6-án, 05:38-kor egy igen látványos, szoros együttállást figyelhetnek meg a korán kelők a keleti horizont felett.
Az 1,1 magnitúdós Mars, az attól 2 fokra és 45 ívmásodpercre 1,1 magnitúdóval pislákoló Szaturnusz és a Marstól 3 és fél fokra látható 10%-os holdsarló alkot majd egy szoros háromszöget a hajnalpírban. A nagyon fotogénnek ígérkező együttállás megpillantása nem lesz könnyű, készüljünk legalább kézi távcsővel.
Április 8-án oppozícióban az (532) Herculina kisbolygó és teljes napfogyatkozás Észak-Amerikában
A 20 legnagyobb kisbolygó közé tartozó, 1904-ben felfedezett (532) Herculina kerül ezen az éjszakán oppozícióba. Az aszteroida – amelynek érdekessége, hogy egy körülbelül 45 kilométer átmérőjű holdacska is kíséri – 8,9 magnitúdós fényességű lesz, és már alkonyat után kereshetjük a keleti égbolton az Arcturus közelében, de egész éjszaka vadászhatunk a háromnegyed kettőkor már 61 fokos horizont feletti magasságban járó apró égitestre.
Április 8-a tartogat még egy különleges égi jelenséget a Föld szerencsésebb vidékein élőknek: teljes napfogyatkozás sávja söpör majd végig Észak-Amerika egyes részein.
A teljesség körülbelül 185 kilométer széles sávja Mexikót, az USA 15 államát és Délkelet-Kanadát fogja érinteni – a mexikói Durango közelében közel négy és fél perces teljes fedéssel – de egész Észak- és Közép-Amerikából, sőt Északnyugat-Európa egyes vidékeiről is részleges fogyatkozás lesz észlelhető.
Részletes információk a napfogyatkozásról: https://science.nasa.gov/eclipses/future-eclipses/eclipse-2024/where-when/
Április 9-én rekordgyanús holdsarló az alkonyi égbolton
Ezen az estén a polgári szürkület kezdetén, 19:59-kor, 5 és fél fokkal a nyugati horizont felett mindössze 23 órás és 38 perces, cérnavékony holdsarlót pillanthat meg az éles szemű észlelő. Az évben ez lesz a legjobb lehetőség, hogy kísérőnket ilyen röviddel az újhold után megfigyeljük – csak az időjárás legyen kegyes hozzánk!
Április 10-én Jupiter – holdsarló együttállás, extrákkal
Folytatódik az esti jelenségparádé: április 10-én 20:21-kor a horizont felett 15 fokos magasságban, egymástól három fokra figyelhetjük meg a még mindig -1,9 magnitúdóval ragyogó Jupitert és az öt százalékos fázisú, vékony holdsarlót.
Ha mindez nem lenne elég, a Jupiter felett 2 fokkal találjuk majd az 5,8 magnitúdós Uránuszt, a Hold alatt 3 fokkal pedig a 4,6 magnitúdós, a szabadszemes láthatóság határát súroló 12P/Pons-Brooks üstököst. Fantasztikus együttállásnak lehetünk szemtanúi, már egy kisebb távcsővel is!
Április 11-én hajnali Mars – Szaturnusz szoros együttállás, esti holdsarló – Fiastyúk együttállás és csillagfedések
Ezt a napot bátran nevezhetjük a hónap legizgalmasabb észlelőnapjának: hajnaltól késő estig összesen négy különleges égi jelenségnek lehetünk szemtanúi.
Hajnalban, 5:28-kor, a polgári szürkület kezdetén az 1,2 magnitúdós Mars szoros, 28 ívperces együttállásban lesz az ugyanilyen fényességű Szaturnusszal a keleti-délkeleti horizont felett 4 fokra – a bolygókat kényelmesen egy látómezőben figyelhetjük meg már egy kisebb binokulárral is!
Miután napközben kipihentük a nem mindennapi látványt, vár bennünket az esti égbolt és a 12%-os megvilágítottságú holdsarló, amely másfél fokra lesz az M45 nyílthalmaztól, azaz a Fiastyúktól. Ez a látványosság szabad szemmel is kiválóan élvezhető lesz, kisebb távcsővel pedig megfigyelhetjük, ahogy 20:30-kor a 7,2 magnitúdós HD 24899 csillag eltűnik a Hold sötét pereme mögött. A kilépésre 21:27-kor kerül sor a túloldalon, de ezzel még mindig nincs vége az eseményeknek: 22:51-kor az 5,5 magnitúdós 36 Taurit fedi el kísérőnk 5 fokkal a nyugati horizont felett. A kilépést itt már nem figyelhetjük meg, a Hold a csillagot elfedve nyugszik majd le éjfél előtt, szorosan a Fiastyúk mögött lépdelve.
Április 13-án szép esti csillagfedés
Folytatja a Hold a csillagfedéseket. Ezúttal a 6,7 magnitúdós HD 40441 lesz az „áldozat”, a csillag 20:52-kor, 44 fokos horizont feletti magasságban tűnik majd el a 30%-os fázisú kísérőnk sötét oldalán, a kilépésre 21:57-kor kerül sor 33 fokos magasságban.
Amíg a HD 40441 a Hold mögött tartózkodik, keressük fel a kísérőnk közelében, attól négy fokkal nyugatra látható, szépséges, 5,1 magnitúdó összfényességű M35 nyílthalmazt – valamivel erősebb távcsővel pedig a közvetlenül az M35 alatt látható kicsiny, kompakt halmazt, az NGC 2158-at is megfigyelhetjük.
Április 15-én a Castor, a Pollux és a félhold egy vonalban
Ezen az estén kísérőnk újabb látványossággal folytatja az áprilisi égi parádéját: 20:45-kor szép vonalat alkot majd az Ikrek duójával, a Castorral és a Polluxszal. A félhold mindössze 2,8 fokra lesz a Polluxtól, kellemes, szabad szemes látványt kínálva az égboltot fürkészőknek.
Április 16-án a Hold a Jászol felett
Alig ér át a Hold az Ikrekből a Rák csillagképbe, máris újabb együttállást produkál: ezúttal az M44 nyílthalmaztól lesz 2,5 fokra. Az M44, avagy Jászol vagy Méhkas a tavaszi éjszakák egyik legkedveltebb szabad szemes objektuma, 3,1 magnitúdójával könnyen azonosítható, már kis távcsővel is rengeteg csillagra bomló ködösség – ezt koronázza meg majd a 60%-os félhold 21:00-kor, 61 fokos horizont feletti magasságban.
Április 18-án Hold – Regulus együttállás
Hold-jelenségek minden mennyiségben: ezen az estén 21:00-kor a már 70%-os fázisú kísérőnk az Oroszlán alfáját, az 1,3 magnitúdó fényességű Regulust közelíti meg 3,3 fokra.
Az együttállásra az égitestek delelésekor, 55 fokos horizont feletti magasságban kerül sor – ez a látványosság uralja majd az esti égboltot!
Április 19-én Merkúr – Vénusz együttállás a nappali égen
Áprilisban sem maradunk nappali égen bekövetkező együttállás nélkül: 08:00-kor a keleti- délkeleti égbolton, 25 fokos horizont feletti magasságban, egymástól 1,7 fokra figyelhetjük meg a -3,8 magnitúdós Vénuszt és a 3,2 magnitúdós, halovány Merkúrt.
A nappali égbolt és a jelentős fényességkülönbség igazi kihívássá teszi majd a jelenség megfigyelését, már csak ezért is érdemes próbálkoznunk vele – a nappali észlelések minden biztonsági előírását betartva! Ez utóbbiról, illetve a nappali égbolton való bolygóészlelési technikákról itt olvashatunk bővebben: https://svabhegyicsillagvizsgalo.hu/hirek/blog/a-merkur-nappali-egen-valo-tavcsoves-megfigyelesenek-alapjai
Április 21-én a Jupiter és az Uránusz szoros együttállása
Ezen az estén újabb kihívás elé nézhet a kisebb távcsövekkel észlelő közösség: 20:50-kor, a navigációs szürkületben, 5 fokra a nyugati, északnyugati látóhatár felett láthatjuk majd a -1,9 magnitúdós bolygókirályt, a Jupitert és az 5,8 magnitúdós Uránuszt szoros, 30 ívmásodperces közelségben.
Jó idő esetén kiváló asztrofotókat várunk a jelenségről, készüljünk fényképezőgéppel és kistávcsővel!
Április 22-én oppozícióban a (6) Hebe kisbolygó, telihold – Spica együttállás és a Lyridák meteorraj maximuma, 23-án hajnalban telihold – Spica szoros együttállás
Újabb izgalmas jelenségsorozat vár ránk ezen az éjszakán.
Ekkor kerül oppozícióba a (6) Hebe kisbolygó, amely az ötödik legfényesebb az aszteroidaövben keringő objektumok sorában, ezen az éjszakán pedig 9,9 magnitúdós fényességet ér el. Az égitest egész éjszaka kereshető lesz az Arcturustól délre, megfigyelése ennek ellenére még nagyobb távcsövekkel is igazi kihívásnak ígérkezik a teliholdas éjszaka miatt.
Jóval könnyebb lesz megtalálni a Szűz alfája, a Spica és a Hold párosát. 21:00-kor a 99%-os megvilágítottságú kísérőnk éppen a Spica felett lesz 3,7 fokos távolságban, 20 fokkal a délkeleti horizont felett, az éjszaka folyamán pedig a két objektum ”kéz a kézben” sétál át a déli égbolton. Eközben a Hold fokozatosan közelít a Spicához, 23-án hajnalban, 4:43-kor mindössze 42 ívpercre lesz a 0,9 magnitúdós csillagtól, 5 fokos horizont feletti magasságban!
Erre az éjszakára várjuk a Lyridák meteorraj maximumát is, az előrejelzések szerint maximum 18 rajmeteorral óránként. A raj radiánsa egész éjszaka a látóhatár felett látszik majd, de a telihold nem lesz a barátunk: kísérőnk fénye nagyban rontja majd a meteorok láthatóságát.
Mindamellett érdemes szemünket a Vegától északnyugati irányban fekvő radiáns felé vetni: főként éjfél után csíphetünk el néhány fényesebb hullócsillagot, akár tűzgömböt is az 1861-ben megfigyelt C/1861 G1 (Thatcher) üstököstörmelékéből származó meteorrajból.
Bővebb információk a Lyridák 2024-es láthatóságáról: https://earthsky.org/astronomy-essentials/everything-you-need-to-know-lyrid-meteor-shower/
Április 26-án éjféli csillagfedés, esti Hold – Antares fedés utáni szoros együttállás
Ezen a napon a Hold két jelenséget is produkál majd. Az első még 25-én, 23:32-kor kezdődik, kísérőnk ekkor elfedi a 42 Lib, 5,1 magnitúdós csillagot, amelynek kilépésére 26-án 00:30-kor kerül sor a 96%-os fázisú Hold sötét oldalán.
Kísérőnk estére egy még sokkal nagyobb dobással készül: elfedi a Skorpió alfáját, az Antarest! Sajnálatos módon erre a tőlünk látható horizont alatt fog sor kerülni, Budapestről nézve a páros 23:07-kor kel, 36 ívperces, szoros együttállásban –a Hold a Skorpió vérben izzó szeme mellett, közvetlenül a délkeleti horizont felett, fantasztikus látványnak ígérkezik!
Még nincs vége: 23:56-kor, 5 fokos magasságban, amikor az Antares már 1,4 fokra lesz a Holdtól, kísérőnk déli peremét 44 ívpercre közelíti a 2,7 magnitúdós Alniyat, azaz Tau Scorpii csillag – kattoghatnak a fényképezőgépek!
Április 29-én hajnalban a Mars és a Neptunusz szoros együttállása
Méltóképpen búcsúzik az április: 29-én hajnalban nem mindennapi együttállásra ébredhetünk. 04:30-kor 4,4 ívperces, nagyon szoros együttállásban lesz az 1,1 magnitúdós, vörös Mars és a 7,9 magnitúdóval pislákoló tengerkék bolygó, a Neptunusz. A két égitest gyakorlatilag kettőscsillagként lesz látható, megfelelő műszerrel pedig akár egy látómezőben is korongkiterjedésig nagyíthatjuk őket!
A jelenség megfigyelését több körülmény is nehezíti: a páros alig több mint két fokkal lesz a keleti látóhatár felett, a 75%-os fázisú Hold is fent lesz még a déli horizont közelében, és a Nap fénye is erősen csökkenti a határmagnitúdót a navigációs szürkület kellős közepén. Ettől függetlenül érdemes vállalnunk a kihívást, a hónap egyik legnagyszerűbb látványossága lehet a jutalmunk!
A bolygók áprilisi láthatósága
Merkúr: Emlékezetes márciusi kitérése után zuhanórepülésben közelít az alsó együttállásához. 1-én még majdnem másfél órával nyugszik a Nap után, ekkor még megpillanthatjuk a mindössze 15%-os fázisú, 9,5" átmérőjű, de már csak 1,7 magnitúdós Merkúrt. A navigációs szürkület kezdetén, 19:47-kor még 8,5 fok magasan lesz, 10-15 perccel ezután lesz esélyünk megpillantani.
Ezt követően láthatósága gyorsan romlik, 11-én eléri az alsó együttállását, a hajnali égen való megjelenésére pedig 25-ig kell várni.
Vénusz: A felső együttállásához közeledő bolygó a kedvezőtlen tavaszi hajnali láthatóság miatt szabad szemmel már nem figyelhető meg. Április közepén a 10"-es, 97%-os fázisú telivénuszt 13 fokos elongáció mellett, a reggeli égen távcsővel még észlelhetjük.
Mars: Hajnalban már szabad szemmel is látható, de megfigyelése még mindig nagy kihívás. A hónap közepén 5:20-kor, a polgári szürkület kezdetén is csak 5 fokos magasságba jut, ráadásul 4,6"-es átmérője 1,2 magnitúdós fényessége mellett rendkívül nehézzé teszi bármilyen felszíni alakzat megpillantását. Ha napkeltéig követjük a bolygót távcsövünkkel, 10 fokos magasságban figyelhetjük meg. Április 11-én szoros együttállásba kerül a Szaturnusszal, bájos kettőscsillagot formázva.
Jupiter: A hónap során átmenetileg búcsút kell mondanunk a bolygók királyának. Április elején sötétedéskor még 22 fok magasan, jó körülmények között észlelhetjük a -2,1 magnitúdós, 34" átmérőjű óriást, a hónap utolsó napjaiban azonban a polgári szürkület végén már csak 5 fokos magasságban jár majd. Április 21-én szoros, 30'-es együttállásba kerül az Uránusszal, amely méltó és gyönyörű búcsúja lesz mindkét bolygó láthatóságának.
Szaturnusz: Hajnalban már szabad szemmel is megpillantható, megfigyelése azonban a tavaszi hajnali láthatóság miatt nehéz. Április közepén 5:20-kor a polgári szürkület kezdetére a Marshoz hasonlóan csak 5 fok magasságba jut az 1,2 magnitúdós, 16" korongátmérőjű bolygó, amelynek megfigyelése részletekkel nem kecsegtet. Április 11-én szoros együttállásba kerül a Marssal. A két bolygó fényessége épp megegyezik, így izgalmas lesz megfigyelni a narancsos és még narancsabb bolygók színkülönbségét.
Uránusz: A Jupiterhez hasonlóan el kell búcsúznunk tőle áprilisban. A hónap első napjaiban még van esélyünk megfigyelni a 3,5" korongátmérőjű, 5,8 magnitúdós bolygót, amely a szürkület végén, 20:20-kor még 22 fok magasan jár. Ezután lassan belevész a Nap fényébe.
Búcsúzóul április 21-én szoros együttállásba kerül a Jupiterrel, így az óriás mellett könnyen megtalálhatjuk az Uránuszt is.
Neptunusz: Márciusi együttállása után, a kedvezőtlen tavaszi hajnali láthatóság miatt nem figyelhető meg, azonban április 29-én 4:30-kor nagyon szoros, mindössze 4,4'-es közelségbe kerül a Marssal – így nagy távcsővel lehet esélyünk megpillantani a két fokos magasságban járó párost: az 1,1 magnitúdós, 4,7"-es Marsot és a 7,9 magnitúdós, 2,2"-es Neptunuszt.
Jó egeket és örömteli bámészkodást kívánunk áprilisra is!
Források:
Meteor Csillagászati Évköny 2024
Borítóképek forrása:
A Coma Cluster az SA/Hubble & NASA felvételén. FlickR, Nick Rose, CC2.0.
Az április 8-i teljes napfogyatkozás NASA médiameghívója. NASA's Marshall Space Flight Center, FlickR, CC2.0.
Szerző: Kovács Péter, Amatőrcsillagász, tudományos újságíró
Svábhegyi Csillagvizsgáló