Izsák Imre neve talán sokak számára ismerősen csenghet, hiszen rövid élete alatt sok, az akkori tudományos nézeteket alapjaiban megrengető kutatási eredménye született.

Égi kísérőnk töretlenül ragyog fent az égen, és ejti az embert ámulatba, nemcsak fényességével, hanem a napról napra megfigyelhető különböző arculataival is.

Február 15–16 estéjén igazi égi csodákat észlelhetünk. A csillagfedéseken túl ránk vár a Jupiter, a Hold és az Uránusz háromszöge. Végül pénteken égi kísérőnk a Fiastyúkban vendégeskedik.

A 12P/Pons–Brooks üstököst Jean-Louis Pons fedezte fel 1812. július 12-én.

2024 első fényes üstökösét február közepén észlelhetjük, amelyhez jó esetben egy binokulár is elegendő lesz. Azonban korán kell kelnünk, hogy a Tejút sávja előtt suhanó égi vándort megpillanthassuk.

Földünk kísérőjének 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezésére a széles körben elfogadott magyarázat, hogy a Földünk ütközött egy körülbelül Mars méretű testtel, a Theiával.

Februárban nagyüzem lesz az égbolton, szinte nem telik majd el úgy éjszaka, hogy ne lenne valami izgalmas, megfigyelésre érdemes jelenség.

Gyönyörű és különleges látványt nyújt, amikor az éjszakai vagy éppen hajnali égbolton két vagy akár több bolygó együttáll.

A Csillagmese-sorozat e részében két csillagkép is terítékre kerül, méghozzá az égbolt hűséges őrei, a Kis és a Nagy Kutya.

Pontosan ma 20 éve, hogy az Opportunity megérintette a Mars felszínét, és elkezdte hosszan tartó tevékenységét.