- A Svábhegyi Csillagvizsgáló hazánk legrégibb és legnagyobb akadémiai csillagvizsgáló intézetének bemutató csillagvizsgálója.
-
1871-ben Konkoly Thege Miklós több távcsővel csillagvizsgálót alapított a felvidéki Ógyallán.
-
1899. május 16-án Konkoly a magyar államnak ajándékozta az intézetet, aminek ő ezután igazgatója lett. Létrejön a Magyar Királyi Konkoly-alapítványú Astrophysikai Observatorium.
-
1913-ban az állam fejleszteni kezdte a csillagvizsgálót. Megrendeltek egy 60 cm átmérőjű tükrös távcsövet, amit a világháború miatt nem tudott a Zeiss gyár leszállítani.
-
Trianon előtt úgy tűnt, hogy az ógyallai csillagdát elcsatolják Magyarországtól. A csillagda műszereit napok alatt leszerelték, és Budapestre szállították és nekikezdtek az új terület kijelöléséhez.
-
Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és Tass Antal intézetigazgató végezték a szervezőmunka oroszlánrészét.
- A fővárosi önkormányzat 8 hold földet adott át a Svábhegyen.
-
Kezdetben kerítésre nem volt pénz, így két kutya őrizte a területet a túl kíváncsi kirándulóktól.
-
1922-ben elkészült a Meridiánház, ahol a pontos időt mérték az országban.
-
Szintén 1922-re készült el az első kupolával rendelkező csillagvizsgáló, amelybe a 8 hüvelykes ógyallai lencsés távcső került.
-
A nagyközönség már ekkor is látogathatta a csillagvizsgálót. Évente körülbelül 4000 budapesti fordult meg a távcsövek mellett.
-
Mivel közút még nem vezetett a csillagvizsgálóhoz, ősszel sárban, télen hóban jártak fel a kutatók. Tass Antal igazgató szerint ez 43 percig tartott.
-
A neoklasszicista főépületet 1926-ban adták át, hogy a csillagászoknak legyen hol lakniuk. Jóval nagyobb lett, mint amire akkor igény volt, de mára már tele van az épület kutatókkal.
-
1928-ban adták át a 7-es kupolát, ahova az ógyallai 6 hüvelykes lencsés távcső került.
-
Szintén 1928-ban készült el a monumentális és stílusos 24-es kupola, amelybe a 60 cm tükörátmérőjű és 5 méter hosszú Heyde Cassegrain távcső került. Ez ugyanaz a távcső, amit a háború előtt rendelt meg a csillagda. A Svábhegyi Csillagvizsgáló ezzel a távcsőóriással újra európai szinten jelentős intézet lett.
-
1932-ben a csillagvizsgálót az akkor 300 éves Pázmány Péter Egyetemhez csatolták.
-
Gazdag tudományos eredmények születtek változócsillag-fénymérések, kettőscsillagok és gömbhalmaz-változócsillagok témában. 1938-ig már 35 új kisbolygót fedeztek fel!
-
A második világháború végeztével szovjet csapatok szállásolták el magukat a csillagvizsgálóban. A kupolákból istállót és vágóhidat csináltak.
-
1947-ben a csillagda akkori igazgatóját, Detre Lászlót első magyarként felvette tagjai közé a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU).
-
1948-ban Detre László az IAU zürichi konferenciáján ajándékba kapott egy fotoelektron-sokszorozót Harlow Shapley amerikai csillagásztól, amit aztán a zakójának ujjában csempészett be Magyarországra.
-
1948-ban Kulin György csillagász megvette az intézet 20 cm-es Heyde-refraktorát és megalapította az Uránia Csillagvizsgálót.
-
1949. őszére elkészült az utolsó kupola is. Itt állították fel Konkoly Thege Miklós 25 cm-es refraktorát és elsősorban napfizikai méréseket végeztek vele.
-
1951-ben az akkori igazgató, Detre László kérésére a csillagdát a Magyar Tudományos Akadémia alá rendelik.
- 1957-58. telén Konkoly 25 cm-es távcsövét Debrecenbe szállították, itt lett a Napfizikai Osztály főműszere.
-
A növekvő fényszennyezés miatt a budai észlelőmunka a mátrai Piszkés-tetőre (944 m) helyeződött át. Itt jelenleg is egy 60 cm-es Schmidt távcső, és hazánk legnagyobb távcsöve, az 1 méteres tükörátmérőjű Ritchey-Chrétien Coudé távcső működik.
-
1959-ben Detre László a Zürichben kapott fotoelektron-sokszorozót tovább ajándékozta kínai csillagászoknak, ezzel megalapozva a modern kínai asztrofizikát.
-
1982 januárjában a svábhegyi, a hozzá tartozó piszkési és a debreceni csillagvizsgálók összevonásával létrejött a budapesti székhelyű MTA Csillagászati Intézet.
-
A svábhegyi 60 cm-es távcsőben észleléseket 2013-ban végeztek utoljára. Az épületek és a távcsövek teljeskörű felújításra kerültek.
- A csillagfény a nagy távcsövön 2018. január 23-án haladhatott át újra. A távcsőbe most már saját szemünkkel is bepillanthatunk, valamint különböző detektorokkal fotókat és méréseket végezhetünk.
Az intézet történetének még részletesebb megismeréséhez ajánljuk a Hosszúlépés városi sétáját! Mi vezetjük, itt a csillagvizsgálóban:
https://hosszulepes.org/hu/seta/csak-pontosan-szepen
Az intézet történetével kapcsolatban ajánljuk Balázs Lajos csillagász írását: