Az este folyamán mindösszesen alig több mint egy foknyira (pontosabban 1 fok 13 ívpercnyire) látszanak majd egymástól. Egy pár kézi távcső segítségével nagyon izgalmas látványban lehet részünk, ahogy a legfényesebb és a második leghalványabb bolygót figyeljük meg egyszerre!
A kékeszöld Uránusz
Az Uránusz egy távoli, jeges óriásbolygó, tőlünk nézve a második legtávolabbi bolygó Naprendszerünkben és a második leghalványabb is – mindkét tulajdonságában csak a Neptunusz múlja felül. Szabad szemmel ideális körülmények között éppen sejthető a csillagok között. Távcsöves látványa nem igazán kirívó: meglepő, hogy valójában egészen nagy nagyításon is pontszerű csillagnak tűnik a bolygó, gyakran csak a szokatlanul zöldes színe árulja el, hogy mégsem egy csillagról van szó.
Az idei szezonja lassan lejár a bolygónak, el is búcsúzhatunk az Uránusztól egy időre, ugyanis április folyamán olyan közel kerül a Naphoz, hogy annak fényébe elbújik néhány hónapra. A hajnali égbolton nagyjából júliustól lehet majd ismét megfigyelni. Ha pedig valaki nem szeret korán kelni, akkor ki kell várnia az ősz derekát, akkor ugyanis már éjfélkor is kényelmesen megfigyelhetővé válik a planéta.
Az Uránusz nagy felbontású képe Csabai István 35 cm átmérőjű távcsövével készült. Időpont: 2019. 09. 22. 02:14 UT; Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu
Az Uránusz és holdjai Benei Balázs felvételén 2022. 10. 14-én 22:15-kor. Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu
A szerelemistennő bolygója
A Vénusz a tavaszi esték talán leglátványosabb ékévé vált idén. Mostani esti megfigyelhetősége különösen kedvező, június végéig magasan és fényesen fog ragyogni a naplemente után akár több mint egy órával is. Mindeközben majdnem teljesen telt korongjából látványos sarlóvá fogyatkozik, látszó mérete pedig mintegy 2,5-szeresére nő!
Jelenleg a bolygó tőlünk látható félgömbjének 78%-át éri napfény, távcsőben látványosan nem teli korongját mutatja a bolygó. Hogy miért mutat a Holdhoz hasonló fázisokat a Vénusz, annak magyarázata abban rejlik, hogy a Földnél közelebb kering a Nap körül. Mindig a Nap felé mutató arca fürdik napfényben, ám ha a Vénusz a Nap és a Föld között tartózkodik, éppen a sötét hátát láthatnánk, ekkor pedig nagyon közel van hozzánk, emiatt mérete nagynak tűnik. Ellenkező esetben, a Nap túloldalán a bolygó teljes megvilágított felét látnánk, viszont ekkor roppant távol van a Földtől, és picike a látszó mérete. Természetesen amikor épp a Nap irányában helyezkedik el a bolygó, a Nap ragyogása miatt nem látjuk. Éppen ezért izgalmas a sarlóvadászat, ugyanis ekkor a fényes Naphoz nagyon közel helyezkedik el a Vénusz.
A Vénusz felhősávjai gyönyörűen láthatóak Kőszegi Attila 2023. 03. 04-én készült felvételén. Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu
A közelség
A mostani közelség során, március 30-án a két bolygó 1 fok 13 ívpercnyire lesz egymástól. Akinek éles szeme van és sötét égbolt alá tud kimenni, mindenképpen a legizgalmasabb ezt szabad szemmel megfigyelni! Egy pár kézi távcső lehet még segítségünkre. Magukat a bolygókat, a Vénusz alakját és az Uránusz csábító színű korongját nagyobb távcsövekben láthatjuk, viszont általában ezen műszerek képébe még a legkisebb nagyításon sem fér majd bele egyszerre a két bolygó.
A párost alkonyat után nem sokkal már elkezdhetjük keresni. A Vénusz rendkívül fényes, már nem sokkal 7 óra után megpillantható. Iránytűként segíthet nekünk megtalálni az Uránuszt, viszont a halvány bolygót 8 óra előtt nem sok esélyünk van megpillantani. Ekkor azonban már versenyt futunk az idővel, ugyanis a bolygók már ekkor is csak 16 fokos horizont feletti magasságban lesznek, 9 órára pedig már 5 fokkal a horizont felett megfigyelhetetlenné válnak. Másnap már több mint másfél fokra lesznek egymástól, de még mindig eléggé közel ahhoz, hogy kézi távcsőben egyszerre megfigyelhessük őket.
Az Uránusz és a Vénusz nagyjából 2-3 évente közelítik meg egymást. A két bolygó legközelebb 2025 júliusában találkozik az égbolton, ám akkor nagyjából másfélszer akkora távolságban haladnak el egymáshoz képest, mint most. A mostaninál közelebb csak 2028 június elején ér a páros, akkor viszont kevesebb mint fél fokos távolságban lesznek majd egymástól, tehát távcsövekben, nagyobb nagyításokon is látható lesz a két égitest egyszerre a látómezőben. Ám a bolygókra kíváncsiaknak nem érdemes addig várni, fürkésszük most is a napnyugta utáni nyugati égboltot!
A Vénusz és Uránusz közelsége, ahogyan egy 10-szeres nagyítású binokulárban láthatnánk, 2023. 03. 30-án 20:30-kor. A Vénusz talán még ennél is sokkal fényesebbnek fog tűnni. Forrás: Stellarium
Szerző: Világos Blanka, Amatőrcsillagász, Kutatói asszisztens
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló