A Vénusz még mindig az est sztárja, sőt magasabban és fényesebben ragyog majd, mint eddig az évben bármikor!
A Mars is ott kóborol még az Ikrek tájékán, melléjük csatlakozik rekordsarlóval, együttállásokkal, csillagfedésekkel a hó második felében a Hold, és akkor még nem is beszéltünk a hajnali csodákról: a Szaturnusz és a Jupiter is randevúzni fog kísérőnkkel a korán kelők legnagyobb örömére.
Lesz még félárnyékos holdfogyatkozás és egy meteorraj-maximum is, ami talán, talán okozhat kellemes meglepetést.
Vágjunk is bele a közepébe!
Május 3-án az Esthajnalcsillag a legmagasabban az esti égen
A május sztárja egyértelműen az esti eget beragyogó Vénusz lesz, láthatóságának egyik csúcspontja pedig 3-án következik be, ekkor szürkület után, este kilenc órakor még huszonöt fokra lesz a nyugati horizont felett!
A bolygó ezen az éjszakán csak éjfél körül nyugszik, 17 ívmásodperces átmérőjével, 67%-os fázisával ideális célpontja az akár kistávcsővel végzett megfigyeléseknek is.
Nagyobb műszerrel, jó ég esetén pedig kiváló alkalmunk nyílik majd tanulmányozni az Esthajnalcsillag felhőmintázatait is.
Május 3-án közel telihold – Spica együttállás
Ezen az estén vessünk néhány pillantást a délkeleti égre is, ott ugyanis a 96%-os, majdnem egészen telihold bő 4 fokra közelíti meg a Szűz csillagkép alfáját, a 0,9 magnitúdóval fénylő Spica csillagot.
Ez a kétszázötven fényévre levő kék óriáscsillag már az egyiptomiak, a görögök és a kínaiak legendáiban is kiemelt szerepet játszott: ha feltűnt az égen a telihold társaságában, az egyet jelentett a tavasz eljövetelével.
Hajnalban még közelebb kerülnek egymáshoz, szinte kéz a kézben térnek nyugovóra a derengésben, valamivel öt óra előtt. Jó okunk van tehát azt feltételezni, hogy legkésőbb ezen a napon végérvényesen kitavaszodik!
Május 5-én félárnyékos holdfogyatkozás
A májusi holdtölte napján különleges égi eseménynek lehetünk szemtanúi: kísérőnk a Föld árnyékának külső részében halad át, vagyis félárnyékos holdfogyatkozást produkál.
A jelenség nem jár olyan drámai elsötétüléssel, mint a teljes holdfogyatkozások esetében, de mindenképpen látványos lesz, ráadásul a Hold már úgy kúszik fel a keleti égre valamivel este nyolc óra előtt, hogy a sötétedés elérte a maximumát, így egy fokozatosan fényesedő teliholdnak lehetünk majd szemtanúi.
A fogyatkozás este fél tíz körül ér véget, tehát körülbelül másfél óránk lesz megfigyelni az eseményt.
Május 6-án az Éta Aquaridák meteorraj maximuma
Jön a késő tavasz legjelentősebb meteorraja, az Éta Aquaridák! A híres-neves Halley-üstökösből származó törmelékfelhő 6-án, hajnalban éri el a Földet, legfeljebb 40 hullócsillagot produkálva óránként.
A valós szám ennél azért bizonyára kevesebb lesz, és a telihold sem fogja megkönnyíteni az észlelést, de így is kifoghatunk néhány fényesebb tagot, ráadásul az Éta Aquaridák jellemzője, hogy lassú, több másodpercen át az égen fénylő meteorjelenségekkel örvendezteti meg a megfigyelőket.
A raj radiánsa hajnal kettő körül emelkedik a keleti horizont fölé, megfigyelésre leginkább a pirkadat előtti órák lesznek a legalkalmasabbak, korán kelők előnyben!
Május 8-án és 9-én a Vénusz és az M35 együttállása
Ezen a két estén szoros közelségben látjuk majd az estéről estére fényesebben ragyogó, már a -4 magnitúdón is túl járó Vénuszt, és a Messier 35, jó égbolton akár szabadszemes nyílthalmazt az Ikrek csillagkép lábánál.
A két égi objektum 8-án bő két fokra, 9-én pedig mindössze 1,7 fokos távolságra lesz megfigyelhető egymástól, hálás témát szolgáltatva az asztrofotósoknak.
Az M35 alatt körülbelül húsz ívmásodperce találjuk az NGC 2158 nyílthalmazt, amely bár jóval halványabb az M35-nél, teljesen eltérő színű csillagai miatt egy kicsit komolyabb távcsővel szemlélve fantasztikus kiegészítője lehet a párosnak!
Május 12-én a Mars és a kappa Geminorum együttállása
Az éjszaka első felében az Ikrek csillagképben lesz megfigyelhető a lassan halványodó, 1,44 magnitúdós Mars és a kappa Geminorum csillag körülbelül két fokos közelsége, ami azért lesz különleges, mert így a vörös bolygó és a viszonylag halványabb, 3,72 magnitúdós kappa Geminorum szép formációt alkot majd az Ikrek alfájával és bétájával, azaz a Castorral és a Polluxszal.
Szabad szemmel megkapó látványnak ígérkezik!
Május 13-án Szaturnusz–Hold együttállás
Aki lemaradt a gyűrűs bolygó és égi kísérőnk április 16-i együttállásáról, az ezen a hajnalon pótolhatja az élményt!
A két égitest három óra előtt, egymással majdnem párhuzamosan kel a keleti horizont fölé, és ezt a pozíciót tartva, egymástól körülbelül nyolc foknyi távolságra alkotnak majd a hajnalpírba belevesző párost.
A Hold 44%-os, csökkenő fázisban lesz, a Szaturnusz pedig napról napra markánsabb láthatóságot produkál, 1 magnitúdós fényével vonzza majd a tekinteteket a Vízöntő csillagkép irányába.
Május 16-án Vénusz–Mebsuta együttállás
Az együttállások és fedések sztárja, az epszilon Geminorum, azaz a Mebsuta ezen az estén a lassan minden képzeletet túlragyogó, -4,1 magnitúdós Vénuszt fogja elkísérni a horizontig, kevesebb mint egy fok távolságra (45 ívpercre) attól.
A Mebsuta gyakran közelít bolygókat, hiszen pozíciója nagyon közel van az ekliptikához, szerencsénkre most is így tesz majd.
Szabad szemmel és kistávcsővel is nagyszerű jelenségnek ígérkezik!
Május 17-én Jupiter és 7%-os holdsarló a hajnali égen
Nehéz a májusi kínálatból kedvencet választani, de ez az együttállás biztosan pályázhatna erre a címre.
A hajnali égre éppen csak átkeveredő Jupiter és az újhold előtt utoljára megfigyelhető, vékony holdsarló párosa nagyon hálás fotótémát jelent majd. Megfigyelésükhöz nem is kell túl korán kelni, a Jupiter hajnali négykor, már a csillagászati szürkületben kel, de -1,9 magnitúdós fényességével még kényelmesen elkapható, a Hold is csak percekkel később követi a keleti horizontnál.
A páros nagyjából négy fokra lesz egymástól, fotózásukhoz nagy látószögű kamerát, megfigyelésükhöz pedig kiváló hajnali eget kívánunk!
Május 20-án rekord holdsarló az esti égen
Többször említettük már, hogy a minél korábbi holdsarló megfigyelése ősi sport, a korai kultúrák naptárat igazítottak a jelenséghez, a ma amatőrcsillagászai pedig élvezetből vadásszák azt.
Az újhold után 48 órás sarló megpillantása az esti égen már jó eredménynek mondható, május 20-án viszont alkalmunk nyílik a 28–29 órás, mindössze 1%-os fázisában levő, hajszálvékony Holdat megtalálni az alkonyi fényben.
Keressük a Szekeres csillagképben, közel a nyugati-északnyugati horizonthoz, és ha megtaláltuk, mindenképpen fotózzuk le, hiszen ez nem akármilyen találatnak számít!
Május 23-án Vénusz – holdsarló – Pollux egyenes, extrákkal
A Jupiter és a holdsarló 17-i hajnali párosának alighanem ezzel a jelenséggel kell majd megküzdenie a „hónap leglátványosabb együttállása” címért!
Már az alkonyi égen feltűnik majd a napról napra fényesebben ragyogó Vénusz, felette három fokkal a még mindig csak 16%-os holdsarló, aztán ahogyan sötétedik, csatlakozik hozzájuk a Hold felett újabb négy fokkal a Gemini bétája, azaz a Pollux, egy látványos egyenest alkotva a nyugati égbolt alján.
A vonalra merőlegesen, néhány fokkal északra pedig egy ív látható majd, amelyet a Rák csillagképben nyit az M44 nyílthalmaz, azaz Jászol (avagy Méhkas), a szabadszemes láthatóság határán derengő halmaztól délkeletre fénylik a még mindig 1,5 magnitúdós fényességű Mars, az ívet pedig a Pollux ikerpárja, azaz a Gemini alfája, a Castor zárja a holdtól északkeletre.
Ehhez a megfigyeléshez is kiváló eget kívánunk és nagylátószögű kamerát ajánlunk!
Május 24-én Mars – holdsarló együttállás
Ezekben a napokban Holdunk égi útja igencsak eseménydús: 24-én a változatosság kedvéért a Marsot közelíti meg körülbelül három fokra.
A párostól délkeletre ott virít majd a Vénusz is a Castor és a Pollux társaságában, a Marshoz közel, északnyugatra pedig a Jászol dereng majd.
Fantasztikus május végi estek várnak ránk!
Május 29-én a Merkúr legnagyobb nyugati kitérésben
A fürge bolygó láthatósága május folyamán nem lesz kedvező, csak a hónap második felében lesz esélyünk elkapni a hajnali égen, viszont 29-én 24,9 fokra kerül a Naptól, azaz legnagyobb nyugati elongációba kerül.
Ez pedig egyet jelent a nappali Merkúr-megfigyelőszezon nyitányával, arra alkalmas távcsővel meg lehet kísérelni a bolygó napközbeni vadászatát.
Fontos, hogy csak megfelelő műszerrel, odafigyeléssel, tapasztalattal keressünk Naphoz közeli égitesteket a nappali égen! Azonnali vakságot okoz, ha megfelelő szűrő nélkül, távcsővel akár csak egy pillanatra is a Napba nézünk!
A bolygók májusi láthatósága
Merkúr: A május 1-i alsó együttállása után a hónap során a bolygó sarlója nyugati elongációban dagad, ami egy kedvezőtlen tavaszi hajnali kitérés nyitánya.
Viszont a 29-ére maximális kitérést elérő, 39%-os sarló május végétől a nappali égen, a délelőtti órákban kiválóan észlelhető.
Vénusz: Az este sztárja! Május 3-án éri el a legmagasabb esti kitérését ebben a láthatóságban, a polgári szürkület kezdetén 30 fok magasan tündököl a 17" átmérőjű, 65%-os, -4,1 magnitúdós, ragyogó bolygó. Négy órával nyugszik a Nap után, így éjszakai égen is észlelhető.
Mars: A sötétedéskor még 35 fok magasan járó 1,5 magnitúdós bolygó még jól megfigyelhető, bár 5"-es átmérője nagy kihívássá teszi a marsi tavasz közepén olvadó északi pólussapkájának megpillantását (megpróbálni azért érdemes!)
Jupiter: Mélyrepülésben van a májusi hajnali horizonton, hó közepén éppen megpillantható napkelte előtt egy órával, néhány fok magasan. Hó végére láthatósága nagyot javul, ekkor már bő másfél órával jár a Nap előtt a -2,1 magnitúdós bolygó.
Szaturnusz: Már jól észlelhető a hajnali órákban, 15 fok magasságra emelkedik a szürkületben az 1 magnitúdós, narancsos bolygó.
Uránusz: Május 9-én kerül együttállásba a Nappal, így a hónap során nem figyelhető meg.
Neptunusz: Hajnalban, éppen a szürkület előtt kelő bolygó, de amikorra eléri az 5 fokos horizont feletti magasságot, a hajnalpír gyakorlatilag lehetetlenné teszi a megfigyelését.
Jó egeket és örömteli bámészkodást kívánunk májusra is!
Források
Meteor Csillagászati Évköny 2023
https://stellarium-web.org/
https://mcse.hu
Szerző: Kovács Péter, Amatőrcsillagász, tudományos újságíró
Svábhegyi Csillagvizsgáló