Vörös ékkő mellett az Iker teste: avagy a Mars bolygó és a Wasat együttállása

Vörös ékkő mellett az Iker teste: avagy a Mars bolygó és a Wasat együttállása

2024 október 07
| Szerző: Varga Nóra, Bemutató csillagász
A Földünk külső bolygószomszédja, a Mars vöröses színével egyből kitűnik a többi bolygó közül.

Ezt a jellegzetes színt a vas oxidációja (rozsdásodása) okozza a bolygó felszíni kőzetekben. Azonban a Mars ennél fontosabb okok miatt keltette fel az emberek érdeklődését. A bolygó a Vénusz után a második legközelebb van a Földhöz, és általában könnyen megfigyelhető az éjszakai égbolton, mivel pályája a Földön kívül esik. Ez az egyetlen bolygó, amelynek szilárd felszíne és légköri jelenségei a Földről távcsövekkel láthatók. A kutatások során felfedezték, hogy a Mars sok tekintetben hasonlít a Földre. A Marson is vannak felhők, szelek, nagyjából 24 órás napok, szezonális időjárási minták, sarki jégsapkák, vulkánok, kanyonok és más ismerős jellemzők. Felszíne pedig igazán különleges képződményeket rejt: itt található a Naprendszer legnagyobb vulkánja, az Olympos Mons és a hosszú kanyon, a Valles Marineris, amelynek hossza a földi Grand Canyonénak közel tízszerese.

A Mars Express képe az Olympus Mons kalderájáról és lejtőjével (forrás: Wikipédia)
A Mars Express képe az Olympus Mons kalderájáról és lejtőjével (forrás: Wikipédia)

Ez az egyik legjobban megvizsgált égitest a Naprendszerben, és az egyetlen bolygó, ahova rovereket küldtünk az idegen táj felfedezése érdekében. A küldetések során pedig bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy a Mars évmilliárdokkal ezelőtt a jelenleginél sokkal nedvesebb és melegebb volt, és vastagabb lehetett a bolygót burkoló légkör.

A NASA Mars Global Surveyor kameráival készített kép a Mars időjárási viszontagságairól. (forrás: nasa.gov)
A NASA Mars Global Surveyor kameráival készített kép a Mars időjárási viszontagságairól. (forrás: nasa.gov)

Vörös bolygószomszédunk október 8-áról 9-ére virradó éjszaka az Ikrek csillagkép hetedik legfényesebb csillaga, a Delta Geminorum, vagy más néven Wasat mellett lesz majd megfigyelhető. Ez a csillag köti össze Pollux testét és lábát. A csillag különlegessége, hogy a Plutót a Wasattól körülbelül fél fokkal keletre fedezte fel 1930-ban Clyde Tombaugh amerikai csillagász, aki azt a feladatot kapta, hogy találjon egy lehetséges kilencedik bolygót a Naprendszerben. A Pluto azóta a pályája egyharmadát járta be az égbolton – és 2006-ban a bolygók közül átsorolták a törpebolygók közé –, de a Delta Gem a helyén maradt. Wasat nem egészen 11’-cel délre fekszik az ekliptikától, a Nap látszó égi útjától. Az ekliptika közelében lévő többi csillaghoz hasonlóan ezt is néha elrejti a Hold, és sokkal ritkábban a bolygók. Legutóbb 1857. június 30-án takarta el bolygó (Szaturnusz). A következő elfedés (a Vénusz által) 2420. augusztus 12-én következik be.

A Wasat csillag helye az égbolton az Ikrek csillagképben. (forrás: Wikipédia)
A Wasat csillag helye az égbolton az Ikrek csillagképben. (forrás: Wikipédia)

A Wasat név az arab Wasṭ us-Samā' kifejezésből származik, ami „az ég közepét” jelenti, maga a név jelentése „közép”. Kínai nyelven a csillag 天樽二 (Tiān Zūn èr), amelynek jelentése a Mennyei Borkupa második csillaga. A Delta Geminorum egy hármas csillagrendszer, amelynek két tagja spektroszkópiai kettős rendszert alkot, a harmadik tag messzebb van (a Föld és a Nap közötti távolság több mint százszorosára). Sok kettős rendszer túl távol van tőlünk ahhoz, hogy a jelenlegi teleszkópok vizuálisan feloldhassák, külön mutassák őket a képérzékelőinken. Akkor hogyan is lehet őket kettősként kimutatni? A kettős rendszerek egy részét az egyes csillagok színképvonalainak Doppler-eltolódásaival detektálják. Az ilyen rendszereket spektroszkopikus kettősöknek nevezzük. Amint ezek a csillagok egymás körül keringenek, az egyik csillag (az A jelű) felénk mozdulhat, míg a másik (a B komponens) távolodhat. Az A spektruma ezért a kék felé tolódik magasabb frekvenciákra (rövidebb hullámhosszak felé), míg a B spektruma a vörös felé (a hosszabb hullámhosszak felé). Általában az a csillag, amelyik távolodik, annak a spektrumvonalai a vörös felé, a közeledő csillagé pedig a kék felé tolódik el.

A Wasat rendszer főkomponense egy fehér színű szubóriás csillag. Tömege 1,57-szer nagyobb, hőmérséklete pedig 2,67-szer magasabb a Napénál. A Delta Geminorum 3,5-as látszó magnitúdójával a nyolcadik legfényesebb fénypont az Ikrekben.

Október 9-én 1 órakor a 88%-os fázisú Mars mindössze 54’-re közelíti majd meg a Wasatot, a bolygótól jobbra lentebb lesz látható a keleti égbolton 18 fok magasan a látóhatár felett. Ez egy elég ritkán előforduló jelenség, mivel a Mars a Nap körül keringve folyamatosan mozog a csillagok hátterében. Az együttállás során a Wasat közelsége miatt a Mars megfigyelése különösen lenyűgöző lehet, mivel a bolygó és a csillag szinte „párban” tűnik fel az égbolton. Egy ilyen együttállás szabad szemmel is látható, különösen sötét, fényszennyezésmentes égbolt alatt, de távcső vagy binokulár segítségével sokkal részletesebb megfigyelést lehet végezni. A Mars élénk vöröses színe miatt könnyen felismerhető, míg a Wasat kevésbé fényes, de szintén érdekes célpont lehet a megfigyelők számára.

Október 14-én, hétfőn 10:16-kor pedig kvadratúrában tudjuk megfigyelni a Marsot. Ez azt jelenti, hogy a bolygó és a Nap a Földről nézve 90 fokos szögben helyezkednek majd el egymáshoz képest. Ekkor a Mars északi sarkvidéke fölött kialakuló felhőrendszert is nagyon szépen megfigyelhetjük, amely a bolygó északi féltekéjén késő nyáron jelenik meg, és a következő év tavaszáig fennmarad. Ez a felhőrendszer vízjégből és szén-dioxid-jégből áll, és fontos a Mars éghajlatának tanulmányozása szempontjából, mivel jelzi a légköri viszonyok változásait a bolygó különböző évszakai során. Nagyobb átmérőjű távcsővel pedig akár az orografikus felhőket is megfigyelhetjük, amelyek a marsi tavasszal és nyáron a nagy vulkánok környezetében alakulnak ki, amikor vulkánok csúcsainál a légkörben kicsapódik a víz és a szén-dioxid, ezáltal tartós felhőszerű képződményeket létrehozva.

És egy kis érdekesség: ekkor a Napot a Mars középpontjából nézve, tehát a Mars égi egyenlítői síkjához viszonyítva -6.3°-nál látnánk (azaz -6,3 fokos deklinációnál). Meg tudjuk adni a Napnak a Mars égboltjának ekliptikáján elfoglalt helyzetét is, amelynek értékei 0° és 360° közöttiek. (0° az ottani tavaszi nap-éj egyenlőséget jelenti, 90° a nyári napfordulót és így tovább a Földön hasonló évszakoknak megfelelően.) Ezen a hajnalon ez az érték 345°, ami azt jelenti, hogy a Mars északi féltekéjén késő tél van, közeledve a helyi tavaszi nap-éj egyenlőséghez.

A Mars és a Wasat helyzete október 8-án 1:00-kor az együttállás során. (forrás: Stellárium)
A Mars és a Wasat helyzete október 8-án 1:00-kor az együttállás során. (forrás: Stellárium)

Szerző: Varga Nóra, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló