Vehetünk-e telket a Marson? Vagy megvásárolhatunk-e egy egész csillagot? Ha az űrhajónk egy mikrometeorittól léket kapott az Uránusz mellett, számíthatunk-e az éppen a szomszédban, néhány fénymásodpercre parkoló bolgár űrhajó legénységének a segítségére? Ha mobiltelefon-gyáram kifogyott a legújabb kütyüm gyártásához szükséges palládiumból, elugorhatok-e a (433) Eros kisbolygóra néhány ezer tonna utánpótlásért? Ha a Vogon Építész Flotta elpusztítja a Föld nevű bolygót, a földlakók hol tudnak panaszt benyújtani e kellemetlen incidens miatt?
Természetesen vehetünk telket a Marson. Csak nem lesz a miénk, és nem is adhatták volna el nekünk. Csillagot nem vásárolhatunk, azonban néhány űrdollárért (vagy maradibbak magyar forintért) elnevezhetünk egyet, de azt sem hivatalosan. (Aki nem tudja, mi az a vogon faj, az a szokásjog szerint nem is igazi „kocka”). A fenti mindennapos, húsba vágó jogi kérdések nagy részére már megadhatjuk a pontos választ. Az 55 éve, 1967. október 10-én életbe lépett világűrszerződés nagy segítségünkre van ebben.
Az angolul Outer Space Treaty rövidítéssel hivatkozott nemzetközi szerződés hivatalos magyar neve: Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket. Angolul a teljes név: Treaty on Principles Governing the Activities of States in the Exploration and Use of Outer Space, including the Moon and Other Celestial Bodies.
A Londonban, Moszkvában és Washingtonban 1967. január 27-én aláírásra bocsátott sokoldalú szerződés rögzítette az államok űrben végzett tevékenységének nemzetközi jogi alapkereteit. A szerződés szabályozza a világűr kutatását és felhasználását, beleértve a Holdat és más égitesteket.
Az egyezmény az első mesterséges égitest 1957-es felbocsátása után már 10 évvel megszületett, és korántsem volt független a szovjet műhold okozta Szputnyik-válságtól. A Szputnyik–1 műholdról ebben a cikkünkben írtunk
Az egyezménynek 2022-ben 112 állam a teljes jogú (aláíró és ratifikáló) résztvevője, köztük Magyarország, az USA és Oroszország. További 23 állam írta alá az egyezményt, azonban nem ratifikálta azt, azaz még nem építette be azt jogrendszerébe. A szerződés egyik lényeges rendelkezése, hogy az aláíró felek nem helyeznek el tömegpusztító fegyvereket az űrben és más égitesteken.
Zanzásított jogi űrpasszusok
A szerződés XVII cikkben megfogalmazott magyar szövege a következő címen érhető el a világhálón.
Ne ess pánikba! Csak azoknak, akiknek észvesztően fájdalmasabb hasonló jogi szövegeket olvasni, mint egy vogon verseit szerzői előadásban hallgatni (a vogonok közismerten a harmadik legrosszabb verselők a Galaxisban, persze ezt szintén csak a kockák tudják), Douglas Adams szellemében röviden összefoglaljuk az egyezmény lényegét:
- Kutathatod a világűrt és felhasználhatod annak javait, de előtte egyeztess minden országgal. Csak hogy tudd, bármit csinálsz odakint, azt az egész emberiség nevében teszed.
- Nem sajátíthatod ki magadnak a Holdat, és jobban belegondolva egyik égitestet sem. Ha szemet vetettél az űr egy félreeső köbméterére mint egyedüli tulajdonos, mondj le róla!
- Tömegpusztító fegyvert nem helyezhetsz el sehol sem, kivéve a Föld nevű bolygót.
- Bármit az űrben csak békés célokra használhatsz, kivéve a Földet.
- Ha katonáskodni lenne kedved, azt ne az űrben csináld! Príma lehetőségeid vannak erre a Földön. Ha ennek ellenére katonának állsz, az űrben a kutatók vagy békefenntartók saját céljaikra azért még alkalmazhatnak.
- Ha űrállomást építesz, nem utasíthatsz vissza egy szomszédolni érkező másik űrhajóst.
- Ha bajban van egy másik kolóniából származó űrhajós, akkor is köteles vagy neki segíteni, ha nem volt gyerekszobád. Cserébe, ha egyszer visszalátogatsz a Földre, de a landolásod nem sikerült tökéletesen, az egyezményt aláíró bármelyik állam területén szívesen látnak, és még az űrhajódat is visszakapod.
„A világűrt, beleértve a Holdat és más égitesteket.”
A szerződés gyakran ezzel a „szófordulattal” határozza meg a jogi passzusok tárgyát. A világűrszerződést természetesen jogtudósok is sokat kritizálták a szövegben használt fogalmak nem egyértelmű és nem pontosan meghatározott jellege miatt. Ki számít űrhajósnak? Erre a kérdésre az űrverseny miatt más választ adtak az amerikai és a szovjet hatóságok. Miért kell külön világűrt, Holdat és más égitesteket emlegetni, amikor az összes fogalom fizikai megfelelője a Földön kívül az űrben található? Apropó, hol is kezdődik az űr? A kérdéses Föld feletti magasság még légtérnek számít vagy már világűrnek? E kérdéseket boncolgatja a jogi diplomamunkáját bemutató színes videójában Horváth Kincső is.
Hogy a hasonló jogi lyukakat kitöltsék, és a részletkérdéseket megválaszolhassák, később olyan további nemzetközi egyezmények születtek, mint a mentési megállapodás (1968), a felelősségi egyezmény (1972), a regisztrációs egyezmény (1975), a Hold-egyezmény (1979).
Az újabb egyezmények kritikáját is megfogalmazza Austin C. Murnane alábbi (sajnos egyelőre csak angol nyelven elérhető) kiváló tanulmánya: The Prospector’s Guide to the Galaxy.
Az a tapasztalat, hogy a nemzetközi egyezményekbe foglalt jogi passzusok csak addig hatékonyak, amíg azt betartják, illetve betartatják. A világűrszerződés sajnos nem határoz meg olyan konkrét intézményt, amelyiknek joga lenne betartatni a rendelkezéseket, illetve eldönteni a szerződött felek közötti esetleges jogvitákat. Az állami szereplőkön túl a világűrszerződés szabályozná az államok területén működő űrhajózási magánvállalatok tevékenységét is. Ám, ahogy más iparágakban, a nagy űrhajózási vállalatok jogértelmezése és felelőssége az űrbányászat és űr-környezetvédelem terén továbbra is aggasztóan képlékeny és rugalmas. És bármilyen nagyívűek és vonzóak például a marsi kolóniák létrehozásával kapcsolatos céljaik, ha nem feltétlenül szolgálják az egész emberiség fejlődését és jólétét.
Minden esetre a világűrszerződés egy együttműködő, egymást segítő, békés emberiség képét óhajtja a világűrben, beleértve a Holdat és más égitesteket is. Reméljük, hogy ez az óhaj egyszer valósággá válik a Föld nevű bolygón is!
Szerző: Nagy Péter, Bemutató csillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló