ezúttal az Esthajnalcsillag néven is ismert Vénusz a Nyilas csillagkép két csillagával, a h01 és h02 (vagy más jelöléssel 51 és 52) Sgr jelölésű objektumokkal kerül majd szoros együttállásba. Jó hírünk van azok számára is, akik nem szeretnek éjszakázni, ugyanis a közelség kedvező láthatóságának pillanata 17:15-kor, a navigációs szürkület végén fog bekövetkezni, ami kifejezetten kellemes lehet még azok számára is, akik nem tudnak sokáig fennmaradni. A Vénuszt mindig egyszerű megtalálni: fénylő pontja uralja a délnyugati égbolt horizontjának környezetét, így minden mással összetéveszthetetlenül megmutatja magát. A két csillag, amellyel Naprendszerünk második bolygója együttállásba kerül azonban jóval halványabb: 5,6, illetve 4,6 magnitúdós látszó fényességűek. A szoros együttállás észleléséhez mindenképpen javasoljuk a binokulár használatát!
Ezen a szépséges és remélhetőleg derült szombat délutánon tehát érdemes naplemente után kimenni a szabadba, és kémlelni a délnyugati égboltot. A Vénusz a maga -4,2 magnitúdós látszó fényességével csaknem kiszúrja majd a szemünket a naplemente után, így aki szereti a naplementéket, annak érdemes megnéznie azt is. Miután Napunk a horizont alá hanyatlott a Nyilas csillagkép jól ismert teáskanna aszterizmusával egyetemben, a Vénusz átveszi az égbolt feletti uralmat.
Mindössze 11 fokkal tartózkodik majd a látóhatár felett, amikor megtörténik az együttállás, 17:15-kor. Ekkor a Nyilas csillagkép h01-es, illetve h02-es számmal jelölt csillaga a bolygó alatt 41', illetve 50’-cel balra látszik majd, kicsit közelebb a horizonthoz. Ezek a csillagok egyébként látszanak szabad szemmel is, de igencsak halványak, így az élmény teljességének érdekében mindenképpen javasolt a távcső használata. Ugyanakkor akinek nincs távcsöve, őt is bátorítjuk az észlelésre, mert a Vénusz önmagában is nagyon szép látványt nyújt, és szabad szemmel is kiválóan megfigyelhető.
Mindezek mellett még egy érdekességre felhívjuk olvasóink figyelmét: nemcsak a Vénusz lesz ekkor a Nyilas csillagképben, hanem az elsőként felfedezett törpebolygó, a Marsot a Jupitertől elválasztó aszteroidaövben keringő Ceres is megjelenik a csillagkép 62-es számmal jelölt csillaga mellett, a Vénusztól 7 fokkal balra, majdnem azonos magasságban. A törpebolygó azonban igencsak halvány, 9,3 magnitúdós látszó fényességű fénypontjának megtalálásához szükséges egy nagyobb távcső, illetve némi észlelési tapasztalat is.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet