Lehetővé teszi a növények fotoszintézisét, és így oxigéndús légkört biztosít számunkra, feltölti testünket vitaminokkal, megteremti szemünk látását, bioritmusunkat. Számos pozitív, sőt, életbevágóan fontos hatása van tehát a fénynek, legalábbis a természetes fénynek, amely központi csillagunkból, a Napunkból ered. A fény azonban szennyező hatású is lehet, mégpedig akkor, amikor ember alkotta, mesterséges fényforrásokkal változtatjuk meg a természetes fény ciklusának egyensúlyát. A mesterséges fény helytelen használata rossz hatással van számos élőlényre, közöttük például a vándormadarakra, a beporzókra, a tengeri teknősökre, az emlősökre, sőt, magára az emberre is. Talán elsőre egy kicsit absztraktnak tűnhet, a felsorolt indokok miatt azonban mégiscsak érdemes a fény szennyező hatásáról szólni.
Sokan talán jobban el tudják képzelni a légszennyezést, a vízszennyezést vagy a talajszennyezést, azt azonban kevesebben látják át, hogy a látszólag ártalmatlan fény is sokféleképpen lehet káros. A fényszennyezésnek is különböző típusait, illetve formáit különböztethetjük meg, amelyek a következők:
- káprázás: túlzott fényerővel történő világítás, amelynek megtapasztalása a látásunk szempontjából kellemetlen élménynek bizonyul.
- ragyogás: a lakott területek feletti éjszakai égbolt megvilágítása és az egyébként szabad szemmel látható égi objektumok láthatatlanná válása.
- fénytúllépés: olyan helyek megvilágítása, amelyek világossága nem fontos számunkra, illetve amelyeket egyébként nem szándékoztunk megvilágítani.
- zűrzavar: sok zavaró hatású fényforrás együttes, csoportos használata.
A fényszennyezés tehát az ember alkotta, mesterséges fényforrásokból ered, amelyek igencsak változatos formájúak lehetnek. A következőekben felsorolunk pár példát, amelyek jelentős szerepet játszanak az éjszakai megvilágítottság növelésében.
- városok: amikor először járt ember az űrben, akkor vált igazán nyilvánvalóvá, hogy az éjszakai égbolt mesterséges fénnyel történő szennyezésének egyik legfőbb összetevője a városok éjszakai kivilágítása. A Nemzetközi Űrállomásról (International Space Station, ISS) ugyanis tisztán látszanak a Földnek azon területei, ahol városok vannak, sőt, az utóbbi évtizedekben folytatott mérések alapján a városokból érkező fényszennyezettség mértéke egyre jelentősebb lesz. A városokban használt fényforrások ugyanis a legtöbbször színükben és irányítottságukban sem megfelelők: nem kizárólag az emberek látását és biztonságát szolgálják, hanem megvilágítják a fölénk boruló csillagos eget is.
- közvilágítás: az utak éjszakai megvilágításától kezdve az utcai lámpákon át a kivilágított táblákig sok-sok fényforrás világít az éjszakában, ezek azonban jórészt fölfelé, az ég felé irányulnak ahelyett, hogy a Föld felszínét céloznák.
- utcai fények: noha a legtöbb utcai lámpa, avagy kültéri világítóegység átalakítható lenne olyan módon, hogy kevésbé szennyezze be a csillagos égboltot, a legtöbb településen még nem ilyen az utcai világítás.
- világító hirdetések: az elektronikus hirdetőtáblák kifejezetten veszélyesnek bizonyulnak az ember számára is. A modern, LED-es izzókkal ellátott hirdetőtáblák amellett, hogy a kelleténél jóval fényesebbek, így káprázást okozva elvonhatják az autót vezetők figyelmét az útról, és így baleseteket okozhatnak, káros hatással lehetnek bizonyos állatok életritmusára is. Emellett az ilyen hirdetőtáblákból kibocsátott fény szinte teljes egészében az égboltot terheli.
- parkolók: sok parkoló éjszaka is nyitva tart, és az ég felé fordított fényekkel jelzi a szabad helyeket. Ezek a fényforrások teljes egészében az ég szennyezésére irányulnak, és sokszor még energiatakarékosnak sem mondhatók.
- stadionok kivilágítása: sok szórakoztató sporteseményt tartanak sötétben, amelyek bizonyos szempontból hasznosak, hiszen kikapcsolódást és szórakozást biztosítanak az embereknek. A stadionok megvilágítása azonban szintén nagy terhet ró a csillagos égre. Természetesen napjainkban már lehetséges ezeket a sportlétesítményeket olyan világítással ellátni, amelyek leginkább a Föld felé irányulnak.
- épületek: a növényeket termesztő üvegházak, az emberek lakta lakóházak, valamint a körülöttük lévő kerti hangulatvilágítás, az éjszaka is üzemelő gyárak, illetve ipari telepek szintén fényszennyező hatásúak.
- műholdak: az utóbbi időkben egyre jelentősebbé vált a Föld körül keringő, jórészt kommunikációs műholdak fényszennyező hatása. Ezeknek a műholdaknak a száma napjainkban rohamosan növekszik, és így gátolja az égbolt halvány fényű objektumait kémlelő csillagászok munkáját. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a Föld körül keringő mesterséges holdak több mint 10%-kal megnövelik az éjszakai égbolt fényességét.
Az itt felsorolt tényezők miatt a Föld lakosságának mintegy 80%-a fényszennyezett helyen él, és a ragyogás miatt sosem láthatja a természetes égbolt lélegzetelállítóan gyönyörű látványát. Egy kutatás szerint az Egyesült Államokban, illetve Európában a fényszennyezés jelensége az emberek 99%-ának életét befolyásolja. A legtöbb európai fővárosból nemhogy a Tejút sávja nem látszik, de még a legfényesebb csillagok is alig-alig vehetőek ki az égbolton. Bár a fényszennyezés globális jelenség, büszkén jelenthetjük ki, hogy hazánk fővárosa, Budapest az egyetlen olyan európai főváros, ahonnan láthatjuk a Tejút sávját a derült éjszakákon: a Normafán helyet kapó Svábhegyi Csillagvizsgálóból például megfigyelhetjük az égi folyó látványát.
A fényszennyezés hatásai
Minthogy a fényszennyezés napjainkban egyre nagyobb mértéket ölt, mérésekkel is kimutatható negatív hatásokat gyakorol a Föld különböző rendszereire. A következőekben felsorolunk néhány példát ezekre a hatásokra.
- ökoszisztémákra és vadon élő állatokra gyakorolt hatás: A nappal és az éjszaka szabályos, ciklikus változása minden földi élőlény DNS-ében kódolva van, és ilyen módon meghatározza sok állatfaj viselkedését, például étkezési, szaporodási, alvási és táplálékszerzési szokásait. A mesterséges fények több élőlény esetén is felrúgják ezt a napi ritmust, és ez globális hatást gyakorolhat akár egész ökoszisztémákra is. Az éjszakai állatok például nappal alszanak, és az éjszakai sötétben vannak ébren, így az éjszakai mesterséges fények éjszaka is nappali hangulatot keltve felborítják ezen állatok napi ritmusát. A ragadozó állatok a világosban vadásznak, míg a prédaállatok igyekeznek elbújni a sötétebb helyeken, amelytől a mesterséges fény elveheti a lehetőségüket. Megint más állatok, például a békák, az éjszaka sötétjét használják párzási rituáléjukhoz. Bizonyos költöző madarak a csillagok és a Hold járása alapján tájékozódnak, az emberi építmények fényei pedig eltéríthetik őket úti céljuktól, és így a halálba vezethetik őket. Ezek a példák kitűnően szemléltetik azt, hogy ha a fényszennyezés mértékét nem sikerül csökkentenünk a jövőben, beláthatatlan következményekkel járhat az állatvilágra nézve.
- emberi egészségre gyakorolt hatás: az emberi szervezet az állatokéhoz hasonlóan alkalmazkodott az éjszakák és a nappalok ciklikus változásához. Az éjszakai világítással éppen ezért nekünk, embereknek is könnyedén felborulhat a bioritmusunk. A fény ugyanis, főként a hideg, kék fények, mint amilyen a telefonunk vagy laptopunk képernyőjéből éri szemünket, visszavetik az alváshoz szükséges hormon, a melatonin termelődését, és ilyen módon alvászavarokat eredményezhetnek. Kutatások kimutatták, hogy az alvászavar mellett a depresszió, az elhízás, a cukorbetegség, a szívbetegség és a rák kialakulásának kockázata is megnövekedett a fényszennyezés hatására. Bár a mesterséges fényeket nem tudjuk teljesen kiiktatni életünkből, érdemes odafigyelni arra, hogy este melegebb fényű (tehát sárgás-vöröses) lámpákat használjunk a hidegebb fényű, kékebb lámpák helyett.
- energiagazdaságra gyakorolt hatás: az éjszakai világítások fenntartása hatalmas terhet ró az egyes országok energiagazdaságára is: a mesterséges fények fenntartása sok pénzbe és energiába kerül. Napjainkban már sok helyen gondolkodnak az energiatakarékosabb megoldásokon, például több LED-es fényforrás vagy gyengébb fények használatán.
- a biztonságra gyakorolt hatás: az utcák éjszakai kivilágításának van egy olyan célja is, hogy biztonságosabbá tegye az adott környéket, és megelőzze a bűnözést. Tanulmányok azonban kimutatták, hogy az éjszakai megvilágítottsággal valójában ennek az ellenkezőjét érjük el: a lámpák fényében haladó áldozat ugyanis nehezebben veszi észre a sötétben ólálkodó támadót, miközben ő maga jól látható célpontul szolgál.
- az éjszakai égboltra gyakorolt hatás: a csillagos égbolt látványa amellett, hogy évszázadok óta gyönyörködteti az emberi szemeket, a csillagászati kutatásoknak is alapját képezi. Nem alakulhatott volna ki a világegyetemről alkotott képünk, illetve sok Földön használt technológiánk csillagászati kutatások nélkül, így a csillagászat tudománya az alapkutatás jelleg mellett gyakorlati értékeket is hordoz. A fényszennyezés káros hatásainak felismerése után, annak csökkentése érdekében jött létre az International Dark Sky Places nevű program, amelyhez szigorú kritériumok alapján csatlakozhatnak a különböző nemzeti parkok, természetvédelmi területek vagy egyéb fénytől mentes régiók. Napjainkig már több száz ilyen hely csatlakozott a fényszennyezést megelőző együttműködéshez.
Jelenleg több szervezet is célul tűzte ki a fényszennyezés csökkentését, és az emberek figyelmeztetését a fényszennyezés okozta károkra. Példa erre a Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) Dark and Quiet Skies, vagyis Sötét és Csendes Ég nevű projektje, amelyben igyekeznek felhívni az emberek figyelmét a sötét, vagyis mesterséges fényektől mentes, illetve csendes, vagyis interferáló rádiójelektől mentes ég megőrzésének fontosságára.
Forrás:
https://www.iau.org/public/darkskiesawareness/
darksky.org
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet