Mióta a Nemzetközi Csillagászati Unió 2006-os prágai gyűlésén definiálta a bolygó fogalmát -ezáltal a Plútót kizárva a planéták sorából - a Naprendszer legkisebb bolygója a Merkúr.
A központi csillagunktól mindössze 58 millió kilométerre keringő égitestet az év nagy részében nem könnyű megfigyelni, ráadásul olyan médiafigyelem sem övezi, mint a Szaturnuszt vagy a Marsot.
De miért olyan nehezen látható a Merkúr, és miért érdemes mégis májusban távcsövünket e tüzes világ felé fordítanunk?
A Naprendszer vaskohója – néhány tény a Merkúrról
A Merkúr egy 4879 km átmérőjű, a Földnél tizennyolcszor kisebb tömegű bolygó. Sűrűsége megegyezik a Földével, azonban ha a gravitáció miatti sűrűségnövekedést is figyelembe vesszük, a Merkúr jóval sűrűbb, mint a Föld.
Ez annak köszönhető, hogy a Merkúr a földinél nagyobb arányban tartalmaz például vasat, nagyméretű, vasban gazdag magja pedig a planéta jelentős részét elfoglalja.
A legnépszerűbb keletkezési elmélet szerint ennek magyarázata egy, a Naprendszer korai és instabil szakaszában bekövetkező óriási ősbolygóütközés lehetett, melynek során a fiatal Merkúr külső, fémekben szegényebb köpenye leszakadt a bolygóról, a fémes magot hagyva csak nagyobbrészt hátra.
Gyakori tévhit, hogy a Naprendszer legforróbb bolygója a Merkúr. Ez nem így van, bár a gondolat jó, hiszen a Naphoz képest legbelső bolygóról beszélünk. Bár a Vénusz felszínét ugyan csak negyedannyi napsugárzás éri, mint a Merkúrét, de rendkívül vastag légkörrel rendelkezik, így az üvegházhatás miatt a sugárzás jelentős része fogságba esik és felfűti az égitestet. Annyi bizonyos, hogy földi szervezetek számára sem a 427 fokos merkúri, sem a 465 fokos vénuszi környezet nem ajánlott…
Hol keressük az égen?[caption id="attachment_8529" align="aligncenter" width="800"]
A bolygók fontosabb mértani pozíciói az égen- csillagászati magyarázóábra. Forrás: Wikipédia
[/caption]A két belső bolygó, a Merkúr és a Vénusz a földpályán belül keringenek.
Tekintsünk át a fenti ábra belső részét, és helyezzük magunkat a Földet jelképező korongra. A Nap képzeletben mindig velünk szemben van. Most nézzünk a belső körön a bal vagy jobb oldali bolygóra, ami a Merkúrt/Vénuszt jelképezi.
Akárhova is mozgatjuk ezeket a köröket a belső körön, képzeletbeli pályájukon, azok mindig csak viszonylag kis szöget fognak bezárni a Nappal. Ez azt jelenti, hogy egünkről nézve a Merkúr és a Vénusz soha nem távolodik el túl messzire a Naptól. A belső bolygók így csak napkelte előtt vagy napnyugta után figyelhetők meg, rövid ideig. A Merkúrt, a legbelső bolygó révén ez különösen érinti, hazánkban a jó láthatóságok során legfeljebb 18-20°-ra távolodik el a Naptól.
Így egy esti kitérés során napnyugta után háromnegyed órával figyelhető jól meg, napnyugta után pedig 1,5-2 órával lenyugszik a látóhatár mögött.
Nehéz megfigyelhetősége miatt a legenda szerint Kopernikusz, a mai világképünk alapjait lefektető híres csillagász, életében sosem látta a Merkúrt.
Most viszont pompásan látszik az apró bolygó a nyugati égen, „szárnyaljuk” hát túl Kopernikuszt, és keressük meg a Merkúrt!
Észlelési útmutató Merkúr megfigyelőknek
A Merkúr 2021 májusi, esti kitérését a hónap során kiválóan megfigyelhetjük:
- Május 6-án a Nap mögül kibukkanó telimerkúr már jól látható fogyásnak indul, 68%-os fázisa mellé még elég apró, 6,2”-es korongátmérő tartozik. Fényessége nagy, -0,7 magnitúdó, így már feltűnően pislákol a naplemente után háromnegyed órával, háromnegyed kilenckor az esti égen.
- Egyre távolodik a Naptól. Dichotómiáját, azaz az éppen 50%-os félmerkúr állapotot május 12-én éri el, ekkor 7,1”-es lesz korongjának átmérője. 22:15-kor nyugszik, több mint két órával a Nap után, így -0,1 magnitúdós fényességével az esti égbolt látványos égiteste.
- Bolygónk május 17-én éri el legnagyobb távolságát a Naptól, 22°-ra távolodva el központi csillagunktól. Fázisa tovább csökken, már egy kövér, 35%-os sarlót láthatunk. A 8,2” átmérőjű, hízó sarló még számos izgalmas részletet mutat. Bár lassan halványodik, 0,5 magnitúdós fényességével még mindig könnyű célpont kilenc óra körül, hiszen csak 22:22-kor, több mint két órával a naplemente után nyugszik le.
- A fogyó merkúrsarló rohamos sebességgel halványodik és közeledik a Nap felé. Május 26-án még van esélyünk elcsípni a mindössze 16%-os, de merkúri értelembe véve hatalmasra nőtt, 10,2”-es merkúrsarlót. Bár már erősen halványodik, az 1,8 magnitúdós égitest még bő másfél órával nyugszik a Nap után, így binokulárral és távcsövekkel biztosan meglátható lesz. Igazán szép trófea a pompás láthatóság végére!
A bolygó apró látszó átmérője miatt fázisának megpillantásához legalább 100-szoros, de valódi részletek megfigyeléséhez inkább 200-szoros nagyítás ajánlott.
Ha az égbolt és a távcsövünk engedik, nyugodtan mehetünk feljebb is, azonban mivel a bolygó közel van a horizonthoz, vastag légrétegeken kell keresztülnéznünk, a légkör általában korlátozza a használható nagyítást.
De mit is fogunk látni a Merkúron?
Kisebb, 5-10 centiméteres lencseátmérőjű távcsövekkel a bolygó korongalakjának megpillantása, illetve a fény-árnyék határ (ún. terminátor) megfigyelése lehet elsősorban a célunk.
Már ez sem magától értetődő feladat, az erősen remegő levegőben a légkör fel tudja fújni és elhomályosítani a bolygó képét. A légkör színekre bontó hatása, az atmoszférikus diszperzió ellen az atmoszférikus diszperzió korrektor nevű optikai kínzóeszközzel, vagy jóval egyszerűbb megoldásként egy narancssárga szűrővel védekezhetünk.
Ennél nagyobb műszerekkel (vagy nagyon jó minőségő, 8-10 cm-es távcsövekkel is akár) érdemes megpróbálkozni a felszíni részletek megpillantásával, ugyanakkor ehhez tapasztalt szemre lesz szükségünk. A Merkúr alakzatainak kontrasztja nagy, a Mars tengereinél könnyebben megpillantható a sötét medencék és fényes, kisugárzó foltok mozaikja. A horizontközeli helyzet a remegő levegővel azonban türelemre és gyakorlásra int.
A jó hír, hogy ezt a tapasztalatot kitartással és türelemmel mindannyian megszerezhetjük.
Ha teleszkópunkat minden tiszta egű estén a bolygó felé fordítjuk, legyen az akár mondjuk egy hazánkban népszerű, 90/900-as Skywatcher refraktor, kitartó türelmünket minden bizonnyal jól eső siker koronázza majd.
Ha első nap nem is, de előbb-utóbb biztosan fogunk látni részleteket.
Mindenképpen adjunk magunknak időt, hogy a szemünk megtanulja látni a bolygót – bármilyen furcsán is hangzik, ez szemünk számára tényleg egy tanulási folyamat.
Nagyban segíti a megfigyelést, ha a látottakról rajzot készítünk. A rajzolás során motiváljuk magunkat, hogy elegendő megfigyelési időt töltsünk az okulárnál, és a bolygó minden részletét alaposan meg tudjuk figyelni.
A megfigyelési technikákról kezdőknek szóló tanácsokat itt olvashatunk bővebben, észlelőlapot pedig itt találunk.
Dióhéjban a lényeg, hogy azokat a tiszta, remegésmentes pillanatokat várjuk meg, amik során a légköri remegés megáll, és megmerevedik az éles bolygókép. Az ilyenkor látottakat mintegy lefotózzuk a szemünkkel, aztán gyorsan vázlatként lerajzoljuk emlékezetből. Jó vezetésű óragépes távcsővel és webkamerával tulajdonképpen ugyanígy rögzíthetjük digitálisan a bolygótáncot, melyből szofisztikált programok segítségével éles képet készíthetünk.
A Merkúr webkamerás rögzítésére érdemes vörös, vagy infravörös szűrőt és monokróm kamerát használni.
Nagyobb műszerrel nappali égen is érdemes próbálkozni a fotózással, ilyenkor a zavaró légköri hatások kevésbé jelentkeznek.
A Merkúr egy, a maga ridegségében, fémességében és forróságában egyedülálló „pokoli” világ, ugyanakkor egy rendkívül izgalmas és egzotikus bolygóészlelési trófea.
Mindenkit arra biztatunk, hogy menjen ki este egy jó horizontú helyre és tekintsen Nyugatra, a lenyugvó napfény sugarai felé.
Onnan néz felénk egy apró, tüzes világ, ami csak arra vár, hogy talán életünkben először mi magunk is felfedezzük!
Szerző: Bacsó Zétény, Tudományos segédmunkatárs / Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló
📸 A borítóképen a Merkúr látható. Forrás: https://solarsystem.nasa.gov/resources/771/colors-of-the-innermost-planet-view-1/
Tetszett a cikkünk? Olvasd el ezt is: Az (Io)árnyékos oldal májusi eseményei – holdfogyatkozások a Jupiteren
Szeretnél még többet megtudni a Merkúrról és más egzotikus forró bolygókról? Le ne maradj vasárnapi Galaxis Útikalauz műsorunkról!