Hogy mi a május hónap üzenete, az egy fogós kérdés. A szerzőnek a hagyományos, népi eredetű májusfaállítás jutott eszébe először, majd a munkások (egyesek által helytelenül és tudatosan elrontva: a munka) ünnepe, végül az anyák napja, és a hónap végén ott van a gyermeknap is. Egy biztos: a tavasz betetőzése, a nyár közelsége áthatja a májust.
Van még valami, ami miatt fontos ez a hónap: ez pedig a ballagás, majd az érettségi. 114.700 diák kezdte meg az érettségi vizsgákat másodikán, hétfőn. Ketten közülük a szerző számára is nagyon kedves és fontos barátok: e sorok írója innen, a ködös Albionból is nagyon sok sikert kíván Nórinak és Lillának.
Fényes csillag ragyog a munka ünnepén…
És anyák napján – merthogy idén ez a két nap egyszerre esedékes. Lesz itt érdekesség garmadával, ugyanis hajnali 4:50-kor a Jupiter-Vénusz páros rendkívül szorosan, mindössze 20 ívpercre közelíti meg egymást – vagyis közelebb látszanak majd egymáshoz, mint a Hold két átellenes vége! A Halak csillagképben ragyogó párost lehetetlen eltéveszteni, fényes ragyogásuk méltón köszönti a reggelt.
…és a dicsőséges (Hold)sarló fénye világítja be nemzetünk egét
A holdsarlók szerelmeseinek érdemes lesz binokulárt ragadniuk, ugyanis égi szomszédunk borzasztóan vékony, 15-16 órás sarló fázisban fog tetszelegni a nyugati égen. Kis és nagy távcsővel is nyugodtan megleshetjük kozmikus társunk cérnavékony testét. A sarló alakú Hold észlelése jó mulatság a kihívást szerető, de még kezdő amatőrcsillagászoknak épp úgy, mint a gyakorlottabbaknak. Ne feledjük, az ilyen fiatal holdsarló szabad szemmel, műszer nélkül nem látható, így ne csodálkozzunk, ha (távcső nélkül) nem tűnik fel a keresett helyen.
A hírnökök is Subaruval járnak, avagy Merkúr–Fiastyúk együttállás 2-án
A japán kultúrkörben Subarunak, görögösen Plejádoknak, magyarul Fiastyúknak nevezett szépséges nyílthalmaz a hétfő esti szürkületben nagyon közel kerül a Merkúrhoz, és a még mindig mindössze 3,5%-os fázisú holdsarlóhoz. A Merkúr a Neptunusz és az Uránusz mellett a legnehezebben megtalálható bolygó, a tavaszi-őszi időszakokban azonban több szerencsénk lehet. A kis bolygó (akit a görög–római kultúrkörben az istenek hírnökéről, Hermész latin megfelelőjéről neveztek el) április végi maximális keleti kitérése óta ismét közeledik anyacsillagunkhoz, ám a megfigyelési körülmények még mindig pazarok, az ilyen együttállások pedig sokat segítenek a kezdőknek. A párost 21:15 körül érdemes keresni, ekkor épp 5 fokkal tartózkodnak a horizont fölött.
Ha van lehetőségünk kiváló horizontú nyugati égbolt alá települni, éljünk a lehetőséggel!
Ha már Merkúr és holdsarló: 5-én üdvözöljük a merkúrsarlót is!
A Naphoz ütemesen közeledő Merkúr 5-én tartogat még meglepetést, ekkor ugyanis az 1,3 magnitúdójú, 9,3 ívmásodperc látszó átmérőjű kőzetbolygó szép, 21%-os sarlója még jól megfigyelhető lesz az esti szürkületben. Az égitest 19 fokos szögtávolsága a Naptól egy klasszikust idézve nem jó, de nem is tragikus. A hó eleji sarlós trendbe ráadásul még szépen bele is illik… Használjuk ki az alkalmat, ugyanis az idő előrehaladtával a Merkúr egyre közelebb bandukol a Naphoz, majd elvész annak fényében. S hogy tovább fokozzuk az érdeklődést, az alábbi képen egy Merkúr-sarló látható:
Május 6-án jönnek az Éta Aquaridák
A micsodák? Nos, először is tisztázzuk a nevet. Az Éta Aquaridák egy meteorraj, olyan, mint az augusztus 10-11-i csillaghullást okozó, híres Perseidák.
A meteorrajokat annak alapján nevezik el, hogy hol található a radiánspontjuk. S hogy mi az a radiánspont? Nos, ha megfigyeljük a hullócsillagok érkezési irányát, azok nagyjából egy pontban metszik egymást: ez radiánspont, s ennek pozíciójáról nevezik el a rajokat. A Perseidák radiánspontja a Perseus csillagképben van, az Éta Aquaridáké az Aquarius (Vízöntő) csillagkép éta nevű csillagánál. Az alábbi kép ezt szemlélteti:
Ki tehát korán kel, meteort lel: az Aquaridák bizony nem sokkal hajnalhasadás előtt érnek értékelhető magasságba az égen (a radiáns csak néhány fokig jut addigra, de a felfelé húzó meteorok jól megfigyelhetők).
Az elméletileg látható hullócsillagok száma eléri az óránkénti 50-et, ám a gyakorlatban inkább ennek negyedére-ötödére számítsunk. További fontos tanács, hogy öltözzünk melegen: a sikeres észlelések fő nemezise a felhőkön kívül a vacogás.
Május 8-án földközelbe ér a C/2021 O3 (Panstarrs) üstökös – de már szét is esett!
Földközelség alatt 90 millió kilométerre gondoljunk – ez a Föld–Nap-távolság 60%-a… A korábbi előrejelzések szerint az üstökös akár 5-6 magnitúdóig is felfényesedhetett volna. Az április 21-én napközelbe, azaz perihéliumba került csóvás vándor azonban úgy tűnik, nem élte túl a forró Nap közelségét és szétesett…
Az április 20-án 9 magnitúdós, vagy még halványabb üstökös maradványát esetleg nagy távcsöves fotókon meg lehet majd pillantani, maradt-e valami a megolvadt hólabdából?
Térképet itt találunk hozzá.
Hajnali együtállások garmadája jön:
18-án a Neptunusz és a Mars közelítik meg egymást
Az égboltra diadalmasan visszatérő Mars és a távoli gázóriás mindössze 33 ívmásodperces egészségügyi távolságot fognak tartani, semmi mást! A Neptunusz halványsága és sötétkék színe miatt nehéz célpont, viszont az ilyen együttállások segíthetnek a felkeresésében. A hajnali fél négykor egünkre vándorló páros rákfenéje ugyanaz, ami nagyjából minden második érdekes csillagászati jelenségnek: annyira az ég alján van, hogy még éppen megmarad az emberben a remény, hogy megfigyelheti, de mindez elég gyötrelmes a valóságban. 3:30-kor éppen 5 fok magasan lesz a páros, nem reménytelen, bár binokuláros.
Akárhogy is: az együttállás sikeres észleléséhez kiváló horizontú keleti égre, tiszta időre, legalább egy nagyobb binokulárra vagy kistávcsőre, illetve korán kelésre van szükségünk. Azonban fáradalmaink nagyon is megérik a munkát: a normál körülmények között nehezen megtalálható Neptunuszt a Mars kényelmes társaságában láthatjuk – kívánhatnánk magunknak elegánsabb viszonyítási pontot?!
Május 25-én folytatódik a bolygóparádé
Pontosabban: a Jupiter, a Mars és a Hold egy néhány fok oldalú háromszöget fognak alkotni kevéssel a horizont fölött a hajnali égen, amit messzi nyugatról a Szaturnusz, keletről pedig a Vénusz szegélyez majd. Ezt a csodálatos látványt érdemes lesz megtekinteni, a korai kelés meghozza gyümölcsét!
A kedvező időjárás mellett az egyetlen szükséges feltétel egy jó kilátású, tiszta horizontú keleti ég.
27-én a Vénusz és az ismét vékonyka holdsarló futnak össze
Cikkünket a holdsarlóval kezdtük, s azóta időben már négy hetet ugrottunk előre. Így nem meglepő, hogy 27-én ismét vékony Holdat láthatunk, ezúttal az éppen hajnalcsillag perszónáját magára öltő Vénusz mellett: a hajnali égen egymástól mindössze 1,1 foknyira látszik majd a két égitest a Halak csillagképben.
A hónap sztár együttállása: 29-én a Mars és a Jupiter találkoznak
Méghozzá mindössze 37 ívperc távolságnyira. A hajnali szürkületben, 4 órakor már 10 fok magasan járó páros ráadásul kicsit rosszabb horizontú helyről sem reménytelen, az égitestek fényessége miatt pedig a kelő nap sugarainak sem esnek áldozatul egyhamar. Kistávcső, binokulár kifejezetten ajánlott, gyengébb nagyításokkal akár egy látómezőbe is hozhatjuk a kisbolygóöv két oldalát őrző égitestet. Mondanunk sem kell, az együttállás különlegességét az adja, hogy a két szomszédos, Földünket sorban követő bolygó kerül most egy látómezőbe.
Kisbolygók májusban
S ha már szóba került a kisbolygóöv, lássuk, e hónapban kik érkeznek hozzánk!
Május 3-án szembenáll a (21) Lutetia
Rögtön kezdjük is egy jó hírrel: a Svábhegyi Csillagvizsgáló havi égi jelenségeiről szóló cikksorozatában ez az első alkalom, hogy egy normális (tehát nem Ceres, Vesta stb. jellegű) kisbolygóról értékelhető (tehát nem négy, esetleg öt pixelből álló) fénykép áll a rendelkezésre.
Íme, a Lutetia:
Ez a leginkább fonnyadó krumplihoz hasonló objektum Párizs latin nevéről lett elkeresztelve, korát 3,6 milliárd évesre becslik. Átmérője alakjából kifolyóan széles skálán mozog, de átlagosan 98 km-es. Forgási periódusa 8 óra 12 perc, a napot 3,8 év alatt kerüli meg. A Mérleg csillagképben járó kisbolygó 10,6 magnitúdós, legalább 10 cm-es távcsővel érdemes keresni, kisvárosi vagy jobb égen.
Keresőtérképe innen érhető el.
Május 4-én érkezik a (13) Eigeria
Ezt a kisbolygót Róma második királyáról nevezték el. 1511 földi nap alatt kerüli meg a Napot, tengelyforgási periódusa 7 óra 3 perc. Átlagos átmérője 205 km, május 4-i oppozíciós fényessége pedig visszafogott 10 magnitúdó.
Térkép itt.
Május 5-én a (18) Melpomene megfigyelésére nyílik lehetőség
A Melpomene átlagos átmérője 141 km, tengelyforgási periódusa 11 óra 33 perc, a Napot 1271 földi nap alatt kerüli meg. Elképzelhető, hogy holdja is van, de ez jelenleg nincs egyértelműen bizonyítva. A Mérleg csillagképben opponál, 10,3 magnitúdós, térképe itt található.
Május 7-én toppan be a (156) Xanthippe
A 10,8 magnitúdós, szintén a Mérlegben opponáló kisbolygó forgási periódusa 22 óra, egy xanthippei év pedig 1645 napot számlál. Átlagos átmérője 120 km. Hangzatos nevét Szókratész feleségéről kapta. Fényesnek semmiképp sem mondható 10,8 magnitúdós fényességével, -20 fokos deklinációval párosulva észlelése igazi kihívás.
Térképe itt elérhető.
Május 21-én megérkezik a (26) Proserpina
Az égitest Perszephoné, az alvilág görög istennőjének latin megfelelőjéről kapta nevét. (Apró szépséghiba, hogy a görög eredetiről is neveztek el kisbolygót: az ugyancsak főövbeli (399) Persephonét.) A Proserpina egyébként 1581 nap alatt kerüli meg a Napot, míg tengelye körül 13 óra és 6 perc alatt fordul meg. Átlagos átmérője 90 km. A 10,3 magnitúdós kisbolygó maga is alulra száll, oppozíciója során a Skorpió ollói közt sompolyog.
Térkép itt.
A Hold csillagfedései májusban:
Több pompás szabadszemes csillagfedés is lesz ebben a hónapban.
Május 9-én az éta Leonist (3,5 magnitúdó) fedi el a Hold. Budapestről nézve 21:07-kor történik meg a belépés, s a kis csillag 22:02-kor bukkan ki újra a Hold mögül. Ne feledjük, az ország keleti felében a Budapestre számolt időpontnál 5-10 perccel hamarabb kezdődik meg a fedés, nyugaton pedig később.
Május 13-án a Porrima kettőscsillagot fedi el a Hold. A belépés Budapestről hajnali 3:13-kor történik meg, a lenyugváshoz készülődő Hold már csak 7,5 fokkal jár a horizont fölött.
Május 14-én a lambda Virginis tűnik el. A 4,5 magnitúdós csillag a budapesti agglomerációból nézve szabadszemes láthatóság határán van, tiszta, vidéki égen fiatalabb szemek számára viszonylag jól látható. Persze a közel telehold erre semmi esélyt sem ad, de távcsőben látványos lesz a terminátorhoz közel, de mégis a sötét holdperem által elnyelt csillag. Budapestről nézve 23:54-kor takarja majd el a Hold.
Teljes holdfogyatkozás május 16-án
A részleges fedés hajnali 4:27-kor kezdődik, a teljes holdfogyatkozás szakasza 5:29-től 6:53-ig tart. Sajnos Magyarországról nézve a Hold 5:07-kor lenyugszik, az angliai magyarok picit szerencsésebbek. A lenyugvó fogyatkozásos holdsarló 40%-a lesz már csak megvilágítva. A látvány egészen különleges lesz, de csak tökéletes horizontú helyről használható.
Bónusz esemény a hónapra – égi lottó: lesz-e meteoriktörés vagy sem?
Május 31-én elképzelhető, hogy a Tau Herkulidák meteorraj kitörést fog produkálni (vagyis néhány másodperc alatt egyszerre több tucat meteort láthatunk – ilyenkor szabad szemmel is látszik a radiánspont). Hogy ez valóban bekövetkezik-e, vagy sem, az megjósolhatatlan, hiszen a 2006-ban szétesett és 68 apró darabra szakadt (73P/Schwassman-Wachmann) törmelékével fog ütközni Földünk, a modellek szerint. Mivel ez egy teljesen új meteorraj lesz, még semmi bizonyosat nem tudhatunk róla. De mindenesetre még egy érv, hogy kimenjünk az ég alá!
Májusi bolygók – hol mi látszik?
Merkúr: Nyugaton, az esti ég alján a pompás áprilisi láthatóság zárásaként látványos a szabadszemes lecsengő Merkúrsarló vár ránk. Egyre halványabb, így binokulárt / keresőtávcsövet használjunk a megtalálásához! Merkúrsarló vadászat 5-én vagy 6-án!
Vénusz: Hajnalban jól látható, a legfényesebb csillagszerű égitest. Viszonylag alacsonyan jár. Ha megtaláltuk, érdemes megvárni az észleléssel a napkeltét. Fázisa egyre nő, a hónap során átlépi a 70%-ot. A globális felhőzet ilyenkor már jól észlelhető, hiszen már elég sok látszik a bolygóból, de a terminátor árnyékolása még elég jó kontrasztot is ad a nyugati peremnek.
Mars: Egyre jobban látszik a hajnali égen. Átmérője átlépi a 6"-es álomhatárt, érdemes az első fotókat elkészíteni, hajnalban már 12 fokra emelkedik fel. A hónap nagy eseménye május 29-én a Mars-Jupiter együttállás!
Jupiter: Hajnalban már egyre magasabbra emelkedik a Mars mellett, az első szezonnyitó észleléseket elkészíthetjük.
Szaturnusz: A hajnali bolygósorakozó legelső tagjaként már jól észlelhető, hajnalra hó végén már 20 fokos magasság fölé kerül.
Uránusz: Május 5-én együttállásba kerül a Nappal, így nem figyelhető meg.
Neptunusz: Még nagyon közel jár a Naphoz, de éppen a máj 18-i Mars együttállás ad egy különleges lehetőséget, hogy elkészítsük az első, láthatóságnyitó észlelést róla.
A borítóképen: Salvador Dalí képe: https://www.artsy.net/artwork/salvador-dali-les-muses-uranie
Szerző: Bacsó Zétény, Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló