Ma este a Neptunusz szinte megérinti a Hold peremét

A Földhöz legközelebb keringő (természetes) égitest a Hold. Égi kísérőnk a maga 1737 km-es sugarával a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja, sorban a Ganymedes (2631 km), a Titan (2575 km), a Callisto (2410 km) és az Io (1821 km) után. Holdunkat méretben az Europa (1560 km) és a Triton (1353 km) követik.

A Hold nagy mérete és relatív közelsége miatt időről időre eltakar más, távolabbi – így jóval kisebbnek látszó – objektumokat. Érdekes határeset a Nap: bár jóval messzebb van, mint a Hold (vö.: 400 000 km, ill. 150 000 000 km), látszó átmérőjük közel azonos. Ez annak köszönhető, hogy a Nap és Hold távolságának aránya szinte pontosan megegyezik az átmérőjük arányával. Amikor a Hold a Nap és a Föld közé kerül, olyankor következhet be napfogyatkozás (persze ezekből is többféle létezik: részleges, gyűrűs, teljes…).

A Hold időnként csillagokat és bolygókat is elfed. A 2010-es évek közepének gyakori eseménye volt a Hold Aldebaran-fedése. A fényes csillag pillanatszerű eltűnése, majd előbukkanása a Hold mögül igen érdekes látványt nyújtott – Magyarországról legközelebb 2034. január 29-én lehet részünk ugyanebben az élményben.

Rendszeres olvasóink persze tudják, hogy a mai napon nem a Neptunusz Hold mögé kerülése az egyetlen fedés: ne feledjük el a Szaturnusz ma reggeli bújócskáját. A felhők miatt az ország jelentős részén nem sikerült a konkrét fedést megörökíteni; hazánk egyik legjobb Hold- és bolygófotósa, Molnár Attila Budapestről például éppen lemaradt a jelenségről. Szoboszlai Zoltán, a téma másik nagyágyúja azonban sikerrel járt 180/2700-as Makszutov–Cassegrain-távcsövével.

Szoboszlai Zoltán felvétele 2024. 08. 21-én készült Hajdúnánáson. A kép forrása a Facebook. A Szaturnusz rendkívül halványan dereng a Hold peremívének közepén.

A mai napon egy másik fedés is várható, ezúttal a Neptunusz rejtőzik el. Az ország különböző pontjain más-más élményre számíthatunk, amit az alábbi táblázat foglal össze. Röviden: a Dunántúlon szoros Hold-közelítés, a Tiszántúlon valódi fedés várható.

Budapesten a maximális közelítés 23:47-kor következik be, a két égitest látszó távolsága mindössze 21 ívmásodperc (a Hold szögátmérőjének 1/90-ed része), Pécsett ez bő 10 ívmásodpercre csökken. A keleti országrész lakói örülhetnek, számukra ugyanis valódi fedés várható! Érdekesség, de lesz egy 9km széles sáv az országban ahol a 2,5”-es látszó átmérőjű bolygótkorongot a Hold csak részlegesen, súrolva tudja elfedni. A „hírös” város, Kecskemét az egyik ilyen település lesz, ahol ez a sáv áthalad.

A Neptunusz-fedés láthatósága (a színezett terület). Magyarországot sajnos kettészeli a láthatósági zóna. Az Erdélyben, a Balkánon, vagy Szicíliában nyaralók ugyanakkor örülhetnek! Forrás: inthesky.org

Javasoljuk, hogy a Neptunuszt már korábban, legalább egy órával az esemény előtt kezdjük el megkeresni, mondjuk legkésőbb háromnegyed 11-kor, ez helytől függetlenül egy jó időpont, ott is, ahol csak közelítés várható.

FONTOS: a sikeres észleléshez minél nagyobb távcsövet, de legalább 9 centiméter átmérőjű lencsés vagy nagyobb tükrös távcső ajánlott. Próbálkozhatunk kisebbel is, ha nincs más, de ebben az esetben számolnunk kell a kudarccal, ugyanis a 17 napos, majdnem teljesen, 94%-ban megvilágított Hold nagyobb teleszkóp nélkül elnyomja a 7,8 magnitúdós Neptunuszt. A bolygó keresőtérképe egyébként itt található.

A Neptunusz keresőtérképe a következő egy héten. Forrás: inthesky.org.

Derült eget, sikeres észlelést!

Borítókép: A borítóképen Blahó Norbert 2023. szeptember 21-i felvétele látható a Neptunuszról. Az Orosházán készült képet egy 180/2700-as Makszutov-Cassegrain távcsővel rögzítették.

Szerző: Bacsó Zétény, Amatőrcsillagász, Korábbi diákolimpikon
Svábhegyi Csillagvizsgáló