A Földhöz legközelebb keringő (természetes) égitest a Hold. Égi kísérőnk a maga 1737 km-es sugarával a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja, sorban a Ganymedes (2631 km), a Titan (2575 km), a Callisto (2410 km) és az Io (1821 km) után. Holdunkat méretben az Europa (1560 km) és a Triton (1353 km) követik.
A Hold nagy mérete és relatív közelsége miatt időről időre eltakar más, távolabbi – így jóval kisebbnek látszó – objektumokat. Érdekes határeset a Nap: bár jóval messzebb van, mint a Hold (vö.: 400 000 km, ill. 150 000 000 km), látszó átmérőjük közel azonos. Ez annak köszönhető, hogy a Nap és Hold távolságának aránya szinte pontosan megegyezik az átmérőjük arányával. Amikor a Hold a Nap és a Föld közé kerül, olyankor következhet be napfogyatkozás (persze ezekből is többféle létezik: részleges, gyűrűs, teljes…).
A Hold időnként csillagokat és bolygókat is elfed. A 2010-es évek közepének gyakori eseménye volt a Hold Aldebaran-fedése. A fényes csillag pillanatszerű eltűnése, majd előbukkanása a Hold mögül igen érdekes látványt nyújtott – Magyarországról legközelebb 2034. január 29-én lehet részünk ugyanebben az élményben.
Rendszeres olvasóink persze tudják, hogy a mai napon nem a Neptunusz Hold mögé kerülése az egyetlen fedés: ne feledjük el a Szaturnusz ma reggeli bújócskáját. A felhők miatt az ország jelentős részén nem sikerült a konkrét fedést megörökíteni; hazánk egyik legjobb Hold- és bolygófotósa, Molnár Attila Budapestről például éppen lemaradt a jelenségről. Szoboszlai Zoltán, a téma másik nagyágyúja azonban sikerrel járt 180/2700-as Makszutov–Cassegrain-távcsövével.
A mai napon egy másik fedés is várható, ezúttal a Neptunusz rejtőzik el. Az ország különböző pontjain más-más élményre számíthatunk, amit az alábbi táblázat foglal össze. Röviden: a Dunántúlon szoros Hold-közelítés, a Tiszántúlon valódi fedés várható.
város |
belépés ideje |
kilépés ideje |
Debrecen |
23:42 |
23:57 |
Nyíregyháza
|
23:40 |
23:57 |
Miskolc
|
csak közelítés |
|
Szeged |
23:39 |
23:52 |
Kecskemét |
részleges, súroló fedés 23:46 |
|
Budapest |
csak közelítés |
|
Győr |
csak közelítés |
|
Pécs |
csak közelítés |
|
Zalaegerszeg |
csak közelítés |
Budapesten a maximális közelítés 23:47-kor következik be, a két égitest látszó távolsága mindössze 21 ívmásodperc (a Hold szögátmérőjének 1/90-ed része), Pécsett ez bő 10 ívmásodpercre csökken. A keleti országrész lakói örülhetnek, számukra ugyanis valódi fedés várható! Érdekesség, de lesz egy 9km széles sáv az országban ahol a 2,5”-es látszó átmérőjű bolygótkorongot a Hold csak részlegesen, súrolva tudja elfedni. A „hírös” város, Kecskemét az egyik ilyen település lesz, ahol ez a sáv áthalad.
Javasoljuk, hogy a Neptunuszt már korábban, legalább egy órával az esemény előtt kezdjük el megkeresni, mondjuk legkésőbb háromnegyed 11-kor, ez helytől függetlenül egy jó időpont, ott is, ahol csak közelítés várható.
FONTOS: a sikeres észleléshez minél nagyobb távcsövet, de legalább 9 centiméter átmérőjű lencsés vagy nagyobb tükrös távcső ajánlott. Próbálkozhatunk kisebbel is, ha nincs más, de ebben az esetben számolnunk kell a kudarccal, ugyanis a 17 napos, majdnem teljesen, 94%-ban megvilágított Hold nagyobb teleszkóp nélkül elnyomja a 7,8 magnitúdós Neptunuszt. A bolygó keresőtérképe egyébként itt található.
Derült eget, sikeres észlelést!
Borítókép: A borítóképen Blahó Norbert 2023. szeptember 21-i felvétele látható a Neptunuszról. Az Orosházán készült képet egy 180/2700-as Makszutov-Cassegrain távcsővel rögzítették.
Szerző: Bacsó Zétény, Amatőrcsillagász, Korábbi diákolimpikon
Svábhegyi Csillagvizsgáló