Júniusi égi jelenségek
Itt a nyár és a csillagász egyik szeme sír, a másik nevet. Egyre rövidebbek az éjszakák, így egyre szűkebb az az időszak, amikor zavartalanul gyönyörködhetünk a Világegyetem csodáiban.
Ugyanakkor igencsak eseménydús hónapunk lesz, egymást érik majd az égi jelenségek!
Nézzük meg, mi vár ránk júniusban!
Starlink
Rengeteg levelet kapunk az olvasóktól és a látogatóktól, hogy valami igazán földöntúli látványban volt részük. Sok-sok pici fényes csillag egymást követve haladt át az égen a fejük fölött. Nem kell rögtön az alufólia sisakot keresni a fiók mélyén, teljesen hétköznapi jelenségről van szó (sajnos).
Ezek a fényes pöttyök egy különleges műhold-rajt alkotnak, a Starlinket.
Az amerikai üzletember, Elon Musk által 2002-ben alapított SpaceX magán-űrkutatási vállalat nagyra törő célja az egész bolygót lefedő, műholdakról szórt internetkapcsolat. A Starlink ennek a globális hálózatnak az alappillére. A SpaceX hatalmas iramban állítja pályára az újabb és újabb műholdjait, hatvanasával indítva őket.
A tervek szerint 2027-re 1,584 ilyen műhold kering majd alacsony Föld körüli pályán. (A cikk írásának pillanatáig 420 ilyen műholdat állított pályára a SpaceX.)
Sajnos amilyen szépek tudnak lenni ezek a műholdak, pont olyan bosszantóak is a csillagászok számára. Mivel egyelőre igencsak fényesek, ha esetleg távcsöves mérés közben berepülnek a látómezőbe, valószínűleg ki is lehet dobni az egyébként értékes adatokat.
Hogy a tudományos kutatás a lehető legkevésbé sérüljön, a SpaceX a jövőben fellőtt műholdjaira speciális takaró elemeket tesz majd, ezzel tompítva fényességüket. Ezek viszont a már fent lévőkön nem segítenek.
De miért is írok erről ennyit?
Abban a szerencsés/balszerencsés helyzetben vagyunk, hogy június során többször is lehetőségünk lesz látni, ahogyan a legutóbbi, április 22-én felbocsátott műholdak átszáguldanak hazánk fölött.
Bár nem lesz olyan este, amikor ne lennének láthatók, az alábbi táblázatba összeszedtem a 4 leglátványosabbnak ígérkező időpontot.
Persze az első és utolsó műholdként jelzett eszközök előtt és után is látható lesz még egy-két műhold, itt most az igazán látványos részeket emeltem ki.
| Dátum | A műholdak átlagos fényessége (magnitúdó) | Az első műhold felkelésének időpontja | Felkelés iránya | Az első műhold maximális magasságának időpontja | Az első műhold maximális magassága | Maximális magasság iránya | Az utolsó műhold lenyugvásának időpontja | Az utolsó műhold lenyugvásának iránya |
| június 6. | 2,8 | 22:37:05 | DNy | 22:40:06 | 51° | D-DK | 22:58:29 | K-ÉK |
| június 8. | 2,8 | 22:07:22 | DNy | 22:10:28 | 72° | DDK | 22:35:03 | K-ÉK |
| június 9. | 2,7 | 2:55:35 | Ny-ÉNy | 2:58:43 | 88° | É-ÉK | 3:27:25 | K-DK |
| június 19. | 2,8 | 22:35:18 | Ny-ÉNy | 22:38:26 | 80° | É-ÉK | 22:52:17 | DK |
Vénuszgyűrű
Ahogy azt egész májusban láthattuk, a Vénusz egyre jobban közelít a Naphoz, élő közvetítéseinkből pedig az is kiderült, egyre vékonyabb sarló alakja van az Esthajnalcsillagnak.
Június 3-án nevezetes pontba ér a bolygó, alsó együttállásban lesz a Nappal szinte pont a Föld és a Nap között. Mivel a Vénusz sűrű légköre jól töri a fényt, nagy eséllyel a sarló alak gyűrűvé zárul majd az együttállás előtti napokban.
Ez ritka és nagyon szép esemény, csak 8 évente a szoros együttállások esetén valósulhat meg. Mivel a Vénusz ekkor közvetlenül a Nap mellett lesz, szabad szemmel esélyünk sincs a jelenséget megpillantani, de távcsővel is nagyon kell vigyázni, nehogy véletlenül szűrő nélkül a Napra irányítsuk.
Ha megfigyelhető lesz a vénuszgyűrű, mindenképpen beszámolunk majd a jelenségről és élőben is közvetítjük majd a látványt. A vénuszgyűrű megfigyeléséről számos értékes házi praktikát összegyűjtöttünk korábbi bejegyzésünkben.
Merkúr
A kora esti szürkületben a Merkúr átvette a Vénusz helyét, de ez sem tart örökké. A hónap első csütörtökén, 4-én eléri legnagyobb kitérését a Naptól, majd ismét elkezdi megközelíteni azt. Miközben a Nap felé tart, egyre halványul és lassan elvész a naplementében.
Távcsővel egyre növő méretű és egyre fogyó merkúrsarlót láthatunk: Június 13-án a 20%-os, 10” átmérőjű és 1,6 magnitúdós fényességű merkúrsarló naplemente után fél órával még 7 fokkal lesz a horizont fölött. Binokulárral megkeresve és távcsőbe beállítva hatalmas vékony merkúrsarlóban gyönyörködhetünk még búcsúzásképp.
30-án a Merkúr is eléri alsó együttállását a Nappal, ám légkör hiányában nála nem számíthatunk gyűrűre.
Félárnyékos holdfogyatkozás
A holdfogyatkozások ritka események, még a napfogyatkozásoknál is kevesebb van belőlük. Mégis, sokkal többször látjuk, ahogy a Hold a Föld árnyékába kerül, mint ahogy a Nap a Hold mögé. Ez annak köszönhető, hogy még a napfogyatkozások rendkívül kis területéről látszódnak a Földnek egyszerre, a Holdfogyatkozást bárki láthatja, aki akkor épp a bolygónk éjszakai oldalán van.
Most, június 05-én Magyarországról is látható lesz egy félárnyékos holdfogyatkozás. Félárnyékos, tehát a Hold nem merül bele a Föld árnyékába, csak a félárnyékba.
Így nem fog eltűnni a Hold az égről (teljes holdfogyatkozásnál sem tűnik el teljesen), hanem pusztán elhalványul.
A jelenség helyi idő szerint 19:45-kor kezdődik, azonban a Hold csak 20:23-kor kel, így az elejéről lemaradunk. Ezután folyamatosan látjuk majd, ahogy a Hold peremének egyre nagyobb része válik szürkén homályossá.
A holdfogyatkozás maximuma 21:24-kor lesz, ám ekkor mindössze 7,1°-kal lesz a horizont felett a Hold, úgyhogy érdemes alacsony délkeleti horizontot keresni.
A jelenség 23:04-kor ér véget. Hatalmas szenzációra ne számítsunk azonban: A félárnyékos holdfogyatkozás (a képen látható: penumbral) mindössze a hold érintett peremének sötétedését okozza. Az éles peremű sötét földárnyék (umbra) nem fog beleharapni égi kísérőnkbe.
C/2017 T2 PanSTARRS
A C/2017 T2 PanSTARRS talán a hónap legérdekesebb üstököse. Nem véletlen, hogy májusban egy egész cikket szenteltünk neki. Május végén elérte második legközelebbi helyzetét a Földhöz és elhaladt az M81 és M82 galaxisok mellett is.
Júniusban pedig folytatja útját a Göncölszekérben és felkeresi annak megannyi galaxisát, égi vándorként kalauzolva végig minket a Göncölszekér galaxisai közt. Mélyég-fotósok, jobbnál jobb kompozíciók várhatók üstökös-galaxis együttállás fronton!
| Dátum | Megközelített objektum | Távolság |
| Június 4. | alfa UMa (csillag) | 1° |
| Június 8. | NGC 3690 (galaxis) | 30' |
| Június 12. | NGC 3780 (galaxis) | 29' |
| Június 15. | gamma UMa (csillag) | 16' |
| Június 16. | M109 (galaxis) | 40' |
| Június 18. | NGC 4026 (galaxis) | 21' |
| Június 19. | NGC 4088 (galaxis) | 19' |
| Június 20. | NGC 4100 (galaxis) | 4' |
| Június 23. | M106 (galaxis) | 49' |
| Június 30. | NGC 4490 (galaxis) | 1' |
Jupiter, Szaturnusz és Hold égi háromszögben
A Starlink műholdaknál már láttuk, hogy valami igazán megkapó látvány vár ránk június 9-én hajnalban. A Jupiter és a Szaturnusz továbbra is egymással kergetőznek a hajnali órákban és most a Hold is csatlakozik hozzájuk.
Szabad szemmel valóban szép látvány lesz, egy kézi távcsővel pedig az egyes égitesteket is alaposabban szemügyre vehetjük.
A legcsodálatosabb a látvány június 9-én hajnalban, fél egykor lesz: A 10 fokos magasságban tartózkodó Jupiter és Szaturnusz alatt a halványan derengő narancssárgás Hold gyönyörű egyenlő szárú háromszöget alkot. Később magasabbra emelkednek, míg a Hold elaraszol a Szaturnusz irányába.
Mars, Neptunusz, Hold
Miután a Hold meglátogatta a Jupitert és a Szaturnuszt, két kisebb bolygót is célba vesz. Június 13-ára beéri a Marsot és a Neptunuszt. Sajnos a Neptunusz szabad szemmel nem látható, így szabad szemmel csak a fogyó Holdat és a vörös bolygót látjuk majd.
A Hold Vénuszfedése
Június 19-én nagyjából 8:10 és 8:40 között még egy gyönyörű surló vénuszfedést láthatunk majd az ország jelentős részéből! Az izgalmasabb látvány azoknak marad, akiknél csak részben fedi el a sarló alakú Vénuszt a szintén sarló alakú Hold.
Ha a Pereszteg – Jánossomorja – Mosonmagyaróvár vonaltól észak-nyugatra tartózkodunk, teljes fedést (okkultációt) láthatunk, ettől délre egészen a Nagykanizsa – Siófok – Maglód – Szerencs vonalig (így Budapestről is) súrló fedést látunk, innen délkeletre viszont nem látszik fedés, csak a két égitest nagyon szoros közelsége.
Ahogy közeledünk az esemény felé, részletesebb információkkal is jelentkezünk!
Nyári napforduló
Június közepén elkezdődik a csillagászati nyár. a június 20-i napforduló és az ezt követő Szent Iván éjszaka a legrövidebb éjszaka és leghosszabb nappal napja!
Este 11-re áll be a teljes sötétség, és hajnal háromnegyed háromkor már elkezd pirkadni! Ünneplésként virrasszuk és csillagásszuk át az éjszakát, és örüljünk a napfénynek és világosságnak. Ezután ismét nő az éjszakák hossza, több időt kapnak az amatőrcsillagászok az ég alatt!
Napfogyatkozás
Figyelmeztetés: Szabad szemmel vagy nem megfelelően felszerelt távcsővel a Napra nézni látáskárosulást okoz!
Rögtön a napforduló után, 21-én gyűrűs napfogyatkozást figyelhetnek meg az észak-indiai Dehradun városában élő olvasóink, sok száz millió társukkal együtt.
Bár hazánkból megfigyelhető gyűrűs napfogyatkozásra 2075-ig várni kell, az igazán figyelmesek a mostani eseményből is elkaphatnak egy apró darabkát részleges napfogyatkozásként.
Mivel hazánkból alig fél százalékos lesz a Nap elfedettsége, a hétköznapi ember aligha fog bármit észrevenni a jelenségből. Ám megfelelő távcsővel el lehet csípni azt a fél órát 7:25 és 7:55 között, amikor a Hold egy picit beleharap a Napba.
A részleges napfogyatkozás a Nagyatád – Sülysáp – Gönc vonaltól délre figyelhető meg, így Budapest sajnos kimarad belőle. Gyűrűs napfogyatkozásként a következő országokból látható: Kongó, Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-Afrikai Köztársaság, Dél-Szudán, Etiópia, Eritrea, Jemen, Szaúd-Arábia, Omán, Pakisztán, India, Kína és Tajvan.
Szerző: Szabó O. Norton, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló