Február 21-én alkonyat után, egészen pontosan 18:05 perckor a hajszálvékony, mindössze 34 órás holdsarló felett hét fokkal ott ragyog majd a Vénusz, felette pedig újabb négy fokkal a Jupiter fog pompázni.
Már önmagában a holdsarló is megérne egy külön esti programot, de így, az égbolt királyával és királynőjével kiegészülve... Káprázatos látvány lesz, aminek megéléséhez nem kell semmilyen segédeszköz – elég, ha a nyugati horizont fölé szegezzük a tekintetünket, és élvezzük az együttállás szépségét. Romantikus programok bevezetőjének különösen ajánljuk!
.png)
A holdsarló, a Vénusz és a Jupiter február 21-én este 18:05 perckor a nyugati égbolton (Stellarium.org)
A jó hír, hogy esőnapot is szerveztek nekünk az égiek, ha a 21-i programba beleszólna az időjárás, akkor sem maradunk hoppon: 22-én az égi füzér ha kissé átrendeződve is, de újra megjelenik.
Az esti, nyugati égbolton 18:15-kor a Vénusz és a Jupiter egymástól mindössze 7,5 fokra lesz látható, közéjük pedig körülbelül félúton beékelődik az ekkor már 8%-ban megvilágított, az előző napinál jóval határozottabb sarlót produkáló Hold. Ezt akkor sem szabad kihagyni, ha az előző este jól sikerül!
A Vénusz, a holdsarló és a Jupiter február 22-én este 18:15 perckor a nyugati égbolton (Stellarium.org)
Vegyük most sorra a produkció főszereplőit!
A holdsarló minél korábbi, azaz minél vékonyabb állapotában történő megfigyelése egy ősi tevékenység. Az ókori csillagászok ehhez igazították luniszoláris – azaz a Hold és a Nap járásához egyaránt igazított – naptáraikat, hiszen az újhold olyan jelenség, amely Kínától Egyiptomig minden korai kultúra számára egyformán értelmezhető volt.
A modern, egységes időmérés és naptárak elterjedésével aztán a holdsarló-vadászat az amatőrcsillagászok „sportjává” vált, a feladat az, hogy észleljük égi kísérőnket a lehető legkisebb megvilágítási fázisában.
A 48 óránál fiatalabb holdsarló már korainak számít (február 21-én ilyet látunk majd) – az igazi álomhatár viszont a 24 óra, ha ennél kisebb fázisában meg tudjuk pillantani a Holdat, akkor elmondhatjuk, hogy igazi sarlóvadászok vagyunk!
Erre sajnos februárban nem lesz lehetőség, hiszen az újhold 20-án reggel 8:09-kor következik be, ezután legkorábban másnap este láthatjuk meg kísérőnket – ekkor viszont már ott lesz felette a Vénusz és a Jupiter is.
3,7%-os, 48 órás holdsarló 2022. június 27-én (Cseh Viktor, eszlelesek.mcse.hu)
A Vénusz, azaz az Esthajnalcsillag 21-én -3,9 magnitúdóval fénylik majd, ez azt jelenti, hogy közel hússzor fényesebb lesz, mint az égbolt (természetesen a Nap után) legfényesebb csillaga, a Szíriusz. Testvérbolygónk (a Vénusz majdnem pontosan megegyező méretű a Földdel) másnap még fényesebben, -4 magnitúdóval ragyog majd!
A Vénusz a japán Akacuki Vénusz-szonda felvételén 2016. november 20-án (Kevin Gill, FlickR)
Az estek harmadik főszereplője a Jupiter. A Naprendszer leghatalmasabb bolygója a tavaly őszi földközelsége után még mindig meghatározó jelenség az esti égen: közel -2 magnitúdós fényességgel uralja a horizont környékét. A 21-i és 22-i esték méltó lezárását adják majd a közelmúlt megfigyelési időszakának, amikor is az óriás tavaly szeptemberben az elmúlt hatvan év legnagyobb és legfényesebb, Földről megfigyelhető teljes bolygókorongját produkálta. Emlékezzünk majd meg egy pillanatra erről is, miközben rácsodálkozunk ezekre a szépséges februári együttállásokra.
A Jupiter a Hubble-űrtávcső felvételén 2019. július 21-én (Judy Schmidt, FlickR, CC2.0)
Mindkét estére felhőmentes nyugati égboltot kívánunk!
Források
Meteor Csillagászati Évköny 2023
https://stellarium-web.org/
Cover képek forrása:
39,1 órás, korai holdsarló és a Vénusz a Duna felett 2022. július 27-én
Rosenberg Róbert, eszlelesek.mcse.hu
7,4%-os holdsarló 2022. december 25-én Debrecenből fotózva
Cseh Viktor, eszlelesek.mcse.hu
https://stellarium-web.org/
Szerző: Kovács Péter, Amatőrcsillagász, tudományos újságíró
Svábhegyi Csillagvizsgáló