A csillagászati esemény résztvevői a holdsarló, a Méhkas-halmaz és az Esthajnalcsillag lesznek. A három objektum egy függőleges vonal mentén sorakozik fel, majd másnap egy háromszöget alkot a hajnali égen. Szabad szemmel is látható lesz az égi jelenség!
Az égi hármas tagjai
A vékony holdsarló
Hűséges égi kísérőnk nem csak a legfényesebb, hanem a legvékonyabb sarló alakú tagja lesz a hármasnak. Mindösszesen 13%-os holdsarlóban gyönyörködhetünk, amelynek -10,34 magnitúdó lesz a fényessége. Ennek köszönhetően összetéveszthetetlen lesz a keleti égbolton, és szabad szemmel is káprázatos látványt biztosít. Annak ellenére, hogy csak kis részét tudjuk megfigyelni a Hold felszínének, így is érdemes binokulárt vagy távcsövet ragadni, mivel több hatalmas krátert is észlelhetünk. Az égitest északi részén az Aristarchus- és a Herodotus-kráter kettősét nézhetjük meg, közöttük pedig a Schröter-völgy helyezkedik el. Az utóbbi egy régi, kiürült lávacsatorna a Hold feszínén.
A sarló középső részén a Grimaldi-kráter helyezkedik el, amelynek 173 km az átmérője, és kihűlt lávával van feltöltve, ennek köszönheti fekete színét. A déli féltekén az egyik legnagyobb kráteróriást, a Schickard-krátert kaphatjuk távcsővégre. A hatalmas, 200 kilométeres átmérőjű kráter déli részén számos mellékkráter is látszik.
Méhkas-halmaz
A Rák csillagképben található nyílthalmaznak a másik ismert neve Praesepe, amely jászolt és méhkast is jelent. A Jászol-halmaz elnevezést annak köszönheti, hogy a két csillag, amely északi és déli irányban határolja, az Asellus Borealis és az Asellus Australis nevet viselik. Ezeknek jelentése északi és déli szamár. Amennyiben tovább visszük a gondolatmenetet, már értjük is, hogy a két égi szamár élvezi a jászol finom szénáját. Charles Messier katalógusában a 44-es számot kapta a nyílthalmaz, ezért Messier 44 vagy M44 jelöléssel is ismert.
A különlegessége abban rejlik, hogy az egyik legfényesebb mélyég-objektum, mivel 3 magnitúdós, valamint az egyik legközelebbi nyílthalmaz a Földhöz. Az égbolton 1 fok szélességben terül el, amely a telihold átmérőjének kétszerese. A csillaghalmaz kiterjedése 22 fényév. A fentebbi tulajdonságainak köszönhetően szabad szemmel is lehet látni fényes, ködös derengésként a Rák csillagkép közepén. Az idősebb halmazok közé tartozik, a korát 600 millió évre becsülik a csillagászok, és 1000 csillagot tartalmaz. Ezek között találhatunk vörös törpéket, Napunkhoz hasonló csillagokat, fiatalabb kék színű csillagokat és vörös óriásokat is, amelyek a Napunknál több tízszer nagyobb átmérőjűek. Az egyik első mélyég-objektum volt, amelyet Galileo Galilei 1609-ben megfigyelt, és 40 csillagot számolt meg benne.
Esthajnalcsillag
A hajnali égbolt kihagyhatatlan objektuma, a Vénusz is csatlakozik az együttálláshoz. Bolygószomszédunk fényessége -4,41 magnitúdó lesz, ami elmarad a Holdétól, azonban így is a második legfényesebb objektum lesz az égbolton, amelynek köszönhetően nem lehet eltéveszteni. Égi kísérőnknél vastagabb sarló alakot mutat, a fázisa 20%-os lesz, ami feledhetetlen látványt biztosít. Kiváló alkalom, hogy megtekintsük Naprendszerünk legforróbb bolygóját, amelynek felszínén az átlaghőmérséklet 460 Celsius-fok.
Az együttállás észlelése
Korán kelők előnyben lesznek az égi hármas megfigyelésében, mivel 04:30-tól lesz érdemes megkezdeni az észlelést. A keleti égboltra tekintve, 21 fokos magasságban láthatjuk a vékony, ám nagyon fényes holdsarlót, amely a már említett krátercsodákkal várja a megfigyelőket. Égi kísérőnktől elindulva, délkeleti irányba kell mennünk 3 fokot, hogy a Messier 44 nyílthalmazt megtekinthessük, ami a horizont fölött 18 fokkal lesz látható. Szabad szemmel egy ködös derengés lesz a Hold alatt, binokulár segítségével már egy tucatnyi csillagot láthatunk, 15 centinél nagyobb átmérőjű távcsővel nézve több mint 100 csillag fényében gyönyörködhetünk a látómezőben, amelyek között kék, narancs és vörös színűek is lesznek. A Jászol-halmaztól elindulva délkeleti irányba lesz látható a Vénusz. A két objektum között 8 fok lesz a távolság, és bolygószomszédunk csak 10 fokkal lesz a horizont felett, ami megnehezíti az észlelését. Százszoros nagyítás esetében már jól megfigyelhető lesz a bolygó vékony sarlója. Fél óránk lesz észlelni, mivel 5 óra után a felkelő Napnak a fényei fokozatosan elhalványítják a nyílthalmazt, azonban a holdsarlóban és a Vénuszban pár tíz perccel tovább tudunk gyönyörködni. Abban az esetben, ha az égiek közbeszólnának, és felhős lenne az idő, nem szabad szomorkodni, mivel másnap, ugyanebben az időpontban is megfigyelhető lesz a hármas, de akkor már háromszög alakban fog elhelyezkedni a hajnali égbolton.
Szerző: Vizi Róbert, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló
