Ezúttal az üstökös a tavaszpontnak is otthont adó Kos csillagkép legfényesebb csillagát, a Hamalt látogatja meg. A március végi, illetve áprilisi égen különösképp érdemes odafigyelni erre az üstökösre, hiszen ebben az időszakban egyre fényesebb, talán szabad szemmel is megpillantható lesz egy tiszta egű, fényszennyezéstől mentes helyen. Az élmény teljességéhez azonban mindenképpen ajánlatos távcső vagy binokulár használata.
Aki aktívan követi blogunkat, bizonyára már találkozott a 12P/Pons-Brooks üstökös nevével: márciusban is több alkalommal került nevezetes együttállásba egy-egy fényesebb égi objektummal, így a szorgalmas észlelő éjszakáról éjszakára megfigyelhette mozgását.
Ez az üstökös egyike a legfényesebb periodikus üstökösöknek, tehát az olyan kométáknak, amelyek a Nap körül keringenek elnyúlt, ellipszis alakú pályán. Nem minden üstökös ilyen: vannak olyanok is, amelyek a Napot életük során csak egyszer közelítik meg, majd a Naprendszert elhagyva örökre eltűnnek a földi megfigyelő szeme elől. A 12P/Pons-Brooks 71 éves periódusidővel kering a Nap körül, így a mostani fiatalok, ha szerencsések, talán még egyszer láthatják égi pompázását idősebb korukban is.
Mint ahogy az ellipszispályán keringő égitesteknek, ennek az üstökösnek is van egy úgynevezett napközelpontja, amikor pályája során a legközelebb jár a Naphoz, illetve a Földhöz. A 12P/Pons-Brooks április 21-én éri el napközelpontját, és akkorra 4,5 magnitúdós látszó fényességével szabad szemmel is megfigyelhetővé válik. Március 31-én viszont még ennél egy kicsit halványabb, 5,3 magnitúdós lesz.
Hogyan találjuk meg könnyedén az üstököst március 31-én?
A halvány vagy szabad szemmel alig látható objektumokat más, fényesebb csillagokhoz, vagy bolygókhoz viszonyítva könnyű megtalálni az éjszakai égen. Ahhoz, hogy az üstököst észleljük, ezúttal sem kell sokáig fennmaradnunk. Felkelése után nem sokkal, 20:30-kor ugyanis együtt áll a Kos (Aries) csillagkép legfényesebb csillagával, a Hamallal, majd nem sokkal később, este fél 11-kor már el s tűnik a horizont alatt.
Az együttállás pillanatában a horizont felett körülbelül 14 fokos magasságban találhatjuk meg a Hamal 2,1 magnitúdós fényességgel pompázó alakját, s mellette az üstököst. Az üstökössel és a Hamallal háromszöget alkot a Kos csillagkép kappa görög betűvel jelölt csillaga, egy körülbelül 5 magnitúdós látszó fényességű csillag, ami szintén segítheti a tájékozódást.
A Kos csillagkép az állatövi csillagképek egyike, és olyan szempontból is különleges, hogy benne található az úgynevezett tavaszpont. Ez a nevezetes tavaszpont az égi egyenlítő és az ekliptika (az a sík, amelyen a bolygók a Nap körül keringenek) egyik metszéspontja. Érdekesség, hogy a tavaszpontot a csillagászatban a Kos csillagkép jelölésével illetjük.
Maga a Kos nem igazán feltűnő alakzat az égbolton, így megtalálásához használhatunk más égi objektumokat. Március 31-én például a nyugati égbolton virít a fényes, -1,9 magnitúdós Jupiter is. Attól jobbra, kicsit a horizonthoz közelebb található a Hamal.
Ha egyéb égi érdekességekre is kíváncsiak vagyunk, érdemes a Jupiter környékén tovább vizsgálódni. Felette ugyanis látszani fog a Bika csillagkép nevezetes nyílthalmaza, a szabad szemmel is gyönyörűen látható Fiastyúk.
Szintén jellegzetes az Orion csillagkép, benne a bal felső oldalán található vörös Betelgeuze csillaggal és a vele átellenes oldalon található fényes Rigellel. Az Orion csillagképben található csillagbölcsőben látható a még szabad szemmel is kivehető Orion-köd, ez a hozzánk egyik legközelebbi csillagkeletkezési tartomány.
Március 31-én változatlanul érvényes, hogy érdemes felnézni az égre, hogy megkeressük a csak ~70 év múlva visszatérő 12P/Pons-Brooks üstököst, és emellett anélkül, hogy késő éjszakáig fenn kellene maradnunk, egyéb égi szépségeket is láthassunk.
A képek forrása:
Stellarium
Wikipedia
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet