Aki felébred álmából július 2-án, kedden hajnali 3 óra körül, nézze meg a keleti horizont környékét, hogy valami olyasmit lásson, ami mélyen beleivódik emlékezetébe. Ekkor ugyanis 5 gyönyörű égi objektum képez látványos ívet, mégpedig jobbról kezdve a vörös Mars, balra tőle a vékony C betűt formázó holdsarló, tovább haladva balra a szabad szemmel is látható Fiastyúk nyílthalmaz, valamint a legnagyobb bolygó, a Jupiter. A négyesfogathoz később, fél négykor a Bika csillagkép legfényesebb csillaga az Aldebaran is csatlakozik. Ha netán borult idő lenne ezen a hajnalon, ne csüggedjünk: július 3-án, szerdán ugyanis szintén egymás közelében lesznek az említett égitestek oly módon, hogy a Hold, a Jupiter és a Fiastyúk egyenlő szárú háromszöget alkot majd. Aki látja a fantáziát a geometriai alakzatokban, annak javasoljuk a hajnali kelést ezen a napon is.
Aki szereti a bolygólest és a korán kelést egyaránt, most kiváló alkalma nyílik megfigyelni kedvenc bolygóit. Kis távcsőben a Mars könnyedén felismerhető az 5,4”-es vörös korongjáról, amellyel elüt a körülötte lévő csillagokétól, s 1,0 magnitúdós fényességével szabad szemmel is könnyedén látszik, még a hajnali égbolton is. A július 2-i napon tőle balra 6,5 fokos távolságban fog látszani a Hold C alakot formázó vékony sarlója, amely tehát már önmagában is megmutatja, hogy Holdunk jelenleg csökkenő, 17%-os fázisában van, és az ezt követő napokban még vékonyabb lesz. Éppen ezért már csak önmagában is érdemes megfigyelni a Holdat, akár egy kisebb távcsővel, mert minél vékonyabb a sarló, annál nagyobb élmény az észlelése. A Holdtól 8 fokos távolságban balra lentebb jelenik majd meg a Bika csillagkép legismertebb és legjellegzetesebb alakzata, a Fiastyúk nevű nyílthalmaz. Ezt blogunk olvasói bizonyára nagyon jól ismerik már: 7 szabad szemmel is elkülöníthető kék csillagával a leglátványosabb nyílthalmaz az égbolton. Aki megtalálta a hajnali ív előző két tagját, az irányt megtartva ezt is könnyedén megleli majd. A Fiastyúk mellett közel 10 fokra lentebb látszik majd a Naprendszer legnagyobb bolygója, a -2,0 magnitúdós 34”-es Jupiter, mégpedig oly módon, hogy hajnali 3-kor a konstelláció a horizont néhány fokos környezetében lesz.
Ebből is látszik tehát, hogy az észleléshez érdemes olyan helyet választani, ahol a keleti égboltot nem takarják fák, házak vagy egyéb akadályok, hiszen igen alacsonyan lesz ez az égi nyaklánc. Sőt a négyesfogathoz egy ötödik tag is csatlakozik reggel fél négykor, mégpedig a Bika csillagkép legfényesebb csillaga, az Aldebaran, ami 1 magnitúdós fényességével és a Marshoz hasonló vöröses színével szintén látványos szabad szemes objektum. Így a hajnali ív észleléséhez nem szükséges magunkkal vinni távcsövünket.
Akinél van távcső, az persze további részleteket vehet észre az ív tagjain, például megfigyelhet hármat a Jupiter Galilei-holdjai közül, vagy közelebbről is szemrevételezheti a Hold sarlóját, illetve a Mars kis korongjának 91%-os fázisát.
Akinek még ez a tobzódás sem elég, megfigyelheti az említett égitestek közelében a Nemzetközi Űrállomást (International Space Station, ISS) is: várhatóan hajnali 4:08-kor ugyanis a konstelláció mellett bal oldalt megjelenik, majd pár perc múlva a Jupiter mellett elhaladva eltűnik a horizont alatt. Az ISS megfigyelése most különösen aktuális lehet, hiszen nemsokára eljut majd oda a HUNOR program újonnan kiválasztott magyar űrhajósa is.
Július 3-án szintén látszani fog Mars, a holdsarló, a Fiastyúk, a Jupiter és az Aldebaran együttese, úgyhogy ha netán borult idő volt az előző napon, akkor most is kiváló lehetőség nyílik a látványosság megfigyelésére. Szintén hajnali 3 óra körül érdemes felkelni, ugyanis pár perccel később közel egyenlő szárú háromszöget alkot majd a keleti horizont közelében a Jupiter, a Holdsarló és a Fiastyúk, 5,5-4,5 fokos szárhosszal. Ezektől kicsit távolabb látszik majd a Mars, a Nemzetközi Űrállomást most korábban, 03:17 körül jelenik meg a Hold és a Fiastyúk között. Illetve az előző naphoz hasonlóan, fél négykor megjelenik a látóhatár felett az Aldebaran is. Aki teheti, ne hagyja ki ezt a lélekemelő látványt!
A képek forrása: Stellarium.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet