A február igazi ínyencségeket tartogat az éjszakai égbolt kedvelőinek. Sorra szedtük tehát, hogy miért érdemes kabátot húzni napnyugta után, vagy felkelni a hajnali órákban.
Február 6-án már megéri korán kelni.
Ahogyan a Hold égi útját járja a csillagos háttér előtt, a hajnali órákban elfedi az η Geminorum nevű háromtagú csillagrendszert az Ikrekben.
Az eseményről részletesebben itt írunk.
Remek lehetőségük lesz ebben a hónapban megfigyelni a Vénuszt és a Merkúrt is. A Merkúr, a Naprendszer legbelső bolygója 10-én éri el legnagyobb kitérését a Naptól, így érdemes lehet keresni őt a nyugati égbolton, mostantól akár 17-éig.
A Merkúr megfigyelésére évente csak párszor akad jó lehetőség, jellemzően kétszer tavasszal este a nyugati égen, és kétszer ősszel hajnalban a keleti égen.
Ha napnyugta után fél órával kimentek, a nyugati-délnyugati égbolt alján nagyjából 10° magasságban találhatjátok meg a bolygót, ha kinyújtjátok a kezeteket, nagyjából egy ökölnyire a horizonttól.
Az ügyesebbek 11-én még a Nemzetközi Űrállomást is elcsíphetik a legbelső bolygó mellett elsuhanni.
A korán kelőknek is tartogat érdekességeket a hónap. Napkelte előtt akár 3 bolygót is megfigyelhetünk a délkeleti égbolt alján: a Szaturnuszt, a Jupitert és a Marsot. Bár a Szaturnuszt nehezebb lesz megpillantanunk, mert alig egy órával kel a Nap előtt, a másik két bolygó reggel 6 körül még szépen látható.
A Jupitert könnyű észrevenni, fényes fehér csillagnak látszik nagyjából 10° magasságban.
Tőle jobbra és kicsit felfelé 10-15°-ra látható a Mars, jóval halványabb vöröses pontként.
Február 29-én még egy különleges együttállásnak is szemtanúi lehetünk: a Mars és az M22 gömbhalmaz alig több mint 20 szögpercre lesz egymástól a hajnali órákban.
A jelenségről és megfigyeléséről később részletesebben is beszámolunk.
Egész februárban szépen látszik a Téli Hatszög déli irányba nézve az égbolton. Ez a csillagképeken átívelő hatalmas csillagalakzat nem meglepő módon a téli égbolt hat legfényesebb csillagát foglalja magában.
Ezek sorra:
- A Szíriusz, a Nagy Kutya csillagkép és az egész égbolt legfényesebb csillaga,
- A Rigel, Orion bal lába (jobbra lent),
- Az Aldebaran, a Bika vörösen izzó szeme,
- A Capella, egy kettős csillag a Szekeres csillagképben,
- A Pollux, a legközelebbi óriáscsillag az Ikrekben,
- A Procyon, a Szíriusz kistestvére, a Kis Kutya legfényesebb csillaga
Ez a hat csillag közrefog még egy igen érdekes csillagot, az Orion jobb vállát kirajzoló Betelgeuse-t.
Ez a vörös szuperóriás, amely már élete végén jár - erről itt írtunk bővebben.
Ő, illetve a Szíriusz és a Procyon alkotják a Téli Háromszöget, egy hatalmas szabályos csillagháromszög képében.
Ha van otthon távcsövetek és keresőtérképetek, csak ajánlani tudjuk, hogy keressétek meg a Kos csillagkép elején tartózkodó Uránuszt.
Ha viszont nem szeretnétek a szabad szemmel Budapestről nem is látható halvány bolygó keresésével vesződni, gyertek fel a Svábhegyi Csillagvizsgálóba!
Itt az ország legnagyobb bemutató távcsövével pillanthatjátok meg a Naprendszer türkizzöld jégóriását!
Szerző: Szabó Norton, bemutató csillagász