Elérkezett az év legrövidebb, ám annál pompásabb hónapja: mindjárt véget ér a tél, és egyre hosszabbak a nappalok.
Szerencsére az égiek is megajándékoznak bennünket ismét - lássuk hát, hogy milyen égi tüneményekre számíthatunk februárban!
Kisbolygóparádé
A kisbolygók éves láthatóságában mindig különleges helyet képvisel azok oppozíciója, tehát az az időpont, amikor a Nappal átellenes oldalon helyezkednek el az égbolton.
Ennek ideje nagyjából megegyezik a földközelségével - ettől kicsi eltérés csak a nem tökéletes körpálya miatt lehetséges.
Februárban négy ismert és kistávcsövekkel is elérhető fényességű kisbolygó is oppozícióba kerül:
● A (60) Echo kisbolygó 2-án hajnalban ért oppozícióba, 10,2 magnitúdós fényességgel - de a napokban még hasonlóan ideális körülmények között figyelhetjük meg, a Rák csillagkép déli táján.
● A (18) Melpomene szintén 2-án kerül oppozícióba, valamivel fényesebben, 9,5 magnitúdósan.
Ami viszont még izgalmasabb: szintén a Rák délkeleti lábától, az Acubens csillagtól egy köpésre helyezkedik majd el a Melpomene is.
Mindösszesen 1 fokra lesz az Echotól! A Melpomene 1,4, míg az Echo éppen 1 Csillagászati Egységre lesz ekkor tőlünk.
Ráadásul az M67 jelű nyílthalmaz is a kisbolygók 1 fokos környezetében lesz ekkor - páratlan együttállásra számíthatunk távcsövünkkel!
Ritka alkalom ez arra, hogy egy látómezőben két hasonlóan fényes kisbolygó is megpillanthassuk, mindenképpen használjuk ki a lehetőséget!
A hónap közepén további két kisbolygó ér a közelünkbe:
● A (113) Amalthea 17-én - 10,9 magnitúdósan. Az Oroszlánban, a Regulustól kissé keletre kereshetjük.
● A (29) Amphitrite 22-én - 9,2 magnitúdósan. Szintén az Oroszlánban keressük, 7 fokkal keletre az Amaltheától, a Regulus és a Chertan között félúton.
A Hold barátságai
A Hold természetesen februárban is izgalmasabbnál izgalmasabb égi látványosságokat produkál - lássuk, merrefelé vezet most útja!
● 4-én hajnalban a Hold a 2 Lib nevű, 6,2 magnitúdós csillagot fedi el. Az ország különböző pontjairól nézve éppen elnyel a csillagot pár percre, vagy csak súrolva érinti azt.
Mivel a csillag hold mentes éjszakákon is éppen halványabb, mint a szabadszemes láthatóság alsó határa, mindenképpen távcsővel készüljünk az eseményre.
● Az Uránusz jeges világát égi kísérőnk 17-én este látogatja meg. 3,1 fokra közelíti meg, így egy közepes binokulárral akár egy látómezőben láthatjuk a két égitestet. A dagadó holdsarló még nem fog elvakítani, azonban kiváló segítőmankó lehet számunkra a türkizkék bolygó megtalálásában. Hacsak nincs rutinos Uránusz-szaglásunk, egy csillagtérkép is segítségül jöhet a halvány bolygó csillagok közötti azonosításában.
● Másnap, 18-án a Marssal kerül együttállásba égi kísérőnk - ez egy szabad szemmel is kellemesen látható jelenség lesz.
Csupán 4,5 fok közelségbe kerülnek, de akár szabad szemmel, akár binokulárral keressük fel őket, élvezzük ki a 42%-os holdsarló és a Mars vöröses ragyogásának együttesét!
Nappali bolygóvadászat
A Vénusz a legfényesebb bolygó az égbolton, így a Nap és a Hold után következő legfényesebb égitest. Ezt az elképesztően nagy fényvisszaverőképességű, kénes felhőzetének és a Naphoz való közelségek köszönheti.
Annyira ragyogó a fénye, hogy a sötét égbolton egyenesen vakító - mi sem jobb megoldás, mint nappali égen vizsgálni!
A hónapban ráadásul a két legnagyobb gázbolygónak is beköszön: 6-án a Szaturnuszhoz, 11-én pedig a Jupiterhez kerül a telihold átmérőjének is kisebb távolságba.
Érdemes lesz távcsőben megfigyelni a két együttállást, ugyanis a nappali bolygómegfigyelés rendkívül egzotikus, de nem kevés kihívással teli tevékenység.
Ráadásul a Vénusz fényével irányt mutat a nappali égen nehezen megtalálható óriásbolygókhoz is.
Korábbi cikkünkben részletesen is olvashatnak a fenti együttállásról --> Két főisten tanácskozása és az istenek hírvivője
A Mars és a Kos haddelhaddja
A Mars bámulatos közelséggel nyűgözött le minket az ősz folyamán. Azóta csökkent vöröslő ragyogása, de még mindig káprázatos jelenség a Kos csillagképben.
Február 16-án a delta Arietis, azaz a Botein nevű csillagot veszi üldözőbe a hadisten - 26 ívpercre, a hold átmérőjénél is kisebb távolságra közelíti meg a 4,4 magnitúdós csillagot. A legszebb látványra egy kis nagyítású kézi távcsőben számíthatunk.
Szerző: Világos Blanka, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló
📸 Borítókép: Forrás: Stellarium