Ez szoros lesz! Együtt áll a Mars és a Vénusz

Ez szoros lesz! Együtt áll a Mars és a Vénusz

2024 február 21
| Szerző: Bacsó Zétény, Amatőrcsillagász, Korábbi diákolimpikon
Február 22-én mindössze 36 ívpercre közelíti meg egymást a Föld belső és külső bolygószomszédja, a Vénusz és a Mars.

Viszonyításul: a Hold (és a Nap) látszó átmérője 30 ívperc, így kijelenthető, hogy szoros együttállásról van szó.

De mikor beszélünk egyáltalán együttállásról? Mi az, és milyen gyakori?

Az alábbi ábrán a Naprendszer sematikus rajzát láthatjuk egy régi (1848–1860 között készült) angol térképen. (Bár a Plútó 1930-as felfedezésével és – hibásan – bolygónak titulálásával 76 évre elavulttá vált, ma már újra használható, így élvezhetjük a XIX. század esztétikáját…)

 

A Naprendszer ábrázolása egy XIX. századi angol nyomtatványon
A Naprendszer ábrázolása egy XIX. századi angol nyomtatványon

A jobb felső sarokban egyébként rögtön bődületes sületlenséget olvashatunk: „The planets are retained in their orbits by the opposing actions of the centrifugal and the centripetal forces”, magyarul a szöveg szerint „A bolygók a centrifugális és centripetális erők ellentétes hatásainak következtében maradnak pályáikon”, ami teljes képzavar. A bolygók nincsenek egyensúlyban: a gravitációs erő (ami maga a centripetális erő) folyamatosan „görbíti” pályájukat, így kényszerítve őket Nap körüli mozgásra. A centrifugális erő egy ún. fiktív erő, csak akkor használhatjuk, ha a forgó test szemszögéből vizsgálunk egy mozgást. A lényeg, hogy centripetális és centrifugális erőket nem említjük egyszerre.

A Naprendszer bolygói nagyjából egy síkban keringenek. Ennek oka röviden: minden bolygó ugyanabból az ősködből alakult ki 5 milliárd évvel ezelőtt. A köd saját gravitációja által összehúzódott és a perdületmegmaradás törvénye miatt egyre gyorsabban kezdett forogni (gondoljunk a híres hasonlatra: a balett-táncos gyorsabban forog, ha karjait behúzza), s mivel nem szilárd anyagról van szó, a forgás hatására „kilapult”. Ebből keletkeztek aztán a bolygócsírák, majd a bolygók.

Mivel a planéták hozzávetőlegesen azonos síkban keringenek a Nap körül, így időről időre a Földről nézve igen közel kerülnek egymáshoz, „követik egymást”. Ezek az együttállások. Vannak laza, együttállásnak talán nem is nevezhető események (ilyen volt a nagy érdeklődést kiváltó 2022-es bolygóvonat), és vannak igazán szoros együttállások is, mint a 2020-as Jupiter–Szaturnusz közelítés is volt.

. A két bolygó szeparációja mindössze 6-7 ívperc, így egy látómezőben látszottak. A Jupiter (alul) három Galilei-holdja is látható, balról jobbra sorban a Callisto, a Ganymedes és az Europa. A Szaturnusz (felül) mellett 2 óránál a Titan sejlik fel. Forrás: Wikipédia.
. A két bolygó szeparációja mindössze 6-7 ívperc, így egy látómezőben látszottak. A Jupiter (alul) három Galilei-holdja is látható, balról jobbra sorban a Callisto, a Ganymedes és az Europa. A Szaturnusz (felül) mellett 2 óránál a Titan sejlik fel. Forrás: Wikipédia.

A mostani Mars és a Vénusz közelsége valahol a kettő között lesz, inkább szoros, de nem elképesztően szoros együttállásról van szó.

Átlagos időtartam két egymást követő együttállás között*

 

 

Merkúr

Vénusz

Nap

Mars

Jupiter

Szaturnusz

Uránusz

Neptunusz

 

Periódus (év)

0,241

0,615

1,000

1,881

11,863

29,447

84,017

164,791

Merkúr

0,241

 

1,599

0,1586

2,135

1,092

1,035

1,012

1,006

Vénusz

0,615

1,599

 

0,799

2,135

1,092

1,035

1,012

1,006

Nap

1,000

0,159

0,799

 

2,135

1,092

1,035

1,012

1,006

Mars

1,881

2,135

2,135

2,135

 

2,235

2,009

1,924

1,903

Jupiter

11,863

1,092

1,092

1,092

2,235

 

19,865

13,813

12,783

Szaturnusz

29,447

1,035

1,035

1,035

2,009

19,865

 

45,338

35,855

Uránusz

84,017

1,012

1,012

1,012

1,924

13,813

45,338

 

17,406

Neptunusz

164,791

1,006

1,006

1,006

1,903

12,783

35,855

17,406

 

*A táblázat két égitest egymást követő hasonló típusú együttállása közti átlagos időt adja meg (lásd az angol nyelvű Wikipédiát, ahonnan a táblázat adatait kölcsönöztük). A periódus rubrikától jobbra található sor, valamint az alatta lévő oszlop az adott bolygó Nap körüli keringési idejét adja meg évben, illetve a Föld keringési idejéhez viszonyítva. Az átlagos együttállások közti idő leolvasásához egyszerűen összepárosítjuk a bolygók oszlopát a sorral: láthatjuk, hogy a Vénusz és a Mars átlagosan bő kétévente áll együtt.

A 2024. február 22-i együttállás a csúcsát 5:55-kor éri el, ekkor éri el a két bolygó 36 ívperces minimális látszó távolságukat a délkeleti égen. A probléma azonban a szokásos: lehetetlenül horizontközeli eseményről van szó, a közelítés tetőpontjakor alig 2 fokkal kukucskálnak majd ki a horizont felől… Hiába a Vénusz vakító, -3,8 magnitúdós fénye, a Mars 1,3 magnitúdójával alig látszik majd. Szerencsére, ha egyszer megtaláljuk a Vénuszt – erre azért van esély –, a Mars kibogarászható, ehhez azonban binokulár elengedhetetlen, de inkább távcsövet ajánlunk (s mindenképpen nagy látómezejű okulárt használjunk).

A jelenség még 23-án hajnalban is érdekes, ekkor azonban már 42 ívpercre látszik majd a két objektum.

A sikeres észleléseket, az arról készült szöveges beszámolókat, rajzokat, fényképeket a Magyar Csillagászati Egyesület Észlelésfeltöltőjére, a magyar amatőrcsillagász mozgalom megfigyelési archívumába érdemes feltölteni.

Derült eget!

Szerző: Bacsó Zétény, Amatőrcsillagász, Korábbi diákolimpikon
Svábhegyi Csillagvizsgáló