Kevesebben ismerik azonban a többi űrbe küldött élőlény, köztük annak a két teknősnek a történetét, amelyeknek alkalmuk nyílt pontosan 55 évvel ezelőtt, 1968-ban a Hold megkerülésére.
Az űrkorszak kezdetén az emberek még nem voltak tisztában azzal, hogy az űrbéli környezet, és az ottani szélsőséges viszonyok milyen hatást gyakorolnak az élő szervezetre, s éppen ezért, talán elővigyázatosságból, elsőként állatokat küldtek fel ennek tesztelésére. Bár Lajka kutya volt az első állat a Föld körül, már jóval korábban kezdetüket vették az ilyen irányú kísérletek.
Az első állatokat muslicák képében az amerikaiak küldték az űrbe az 1940-es években egy második világháborús rakétába helyezett kis dobozkában. A rakéta közel 110 kilométeres magasságba emelkedett, majd az állatokat sikeresen és élve juttatta vissza a felszínre egy ejtőernyő segítségével. A küldetés fő célja az űrbéli sugárterhelés hatásainak megismerése volt.
Az első emlős az űrben az Albert-II nevű majom volt, őt a rovarokat szállító rakétához hasonló eszközzel juttatták fel mintegy 130 kilométeres magasságba. A küldetés során az I-es számmal jelölt Albert majom elpusztult a Földre történő visszatéréskor, illetve a később felbocsátott Albert-III és Albert-IV sem élte túl az utazást.
Mindeközben a szovjetek, hogy felvegyék a versenyt az amerikaiakkal, kutyákat küldtek az űrbe, miután azokat szigorú kritériumok szerint kiválogatták, illetve szűk ketrecekben, rideg körülmények között tartva kiképezték. A közel hatvan felküldött kutyából a legtöbben nem élték túl az utazást, közöttük Lajka kutya sem. Az eredeti tervek szerint Lajkát békés álomra szenderítette volna az ételébe kevert méreg a küldetés tizedik napján, ezt azonban már nem élte meg az állat, mert a kabin hőmérséklete az indítás után néhány órával olyan magasra emelkedett, hogy azt a kutya szervezete nem volt képes elviselni. A szovjetek kísérleti kutyái közül az 1960-ban a Szputnyik–5 feldélzetén felbocsátott Belka és Sztrelka nevű kutyák élték túl elsőként az utazást, illetve a Földre történő visszatérést is. Szintén ezen a küldetésen belül jutottak az űrbe rovarok, patkányok és egerek is.
Az űrverseny két főszereplője, az Egyesült Államok és a Szovjetunió után Franciaország állt fel a dobogó harmadik fokára az űrbe küldött állatok tekintetében. A franciák az eddigiekkel ellentétben Hectort, a patkányt és egy Félicette nevű macskát választottak alanyul, amely utóbbi egy rövid, nagyjából 10 perces űrutazáson való részvétel után élve tért vissza a Földre. Azóta is Félicette az egyetlen macska asztronauta.
Később egerek, halak, pókok, rákok, hangyák, csigák és egyéb állatok is feljutottak az űrbe. Ezek közül kiemelendőek a pontosan 55 évvel ezelőtt felküldött teknősök is. Ezek a teknősök voltak ugyanis az első élőlények a Hold körül. A szovjet Zond–5 küldetés részeként léptek az űrbe 1968. szeptember 15-én, s így hamarabb kerülték meg a Holdat, mint az Apollo–8 misszió amerikai asztronautái. Ezen hüllők esete azóta is szenzációs sikertörténet, hiszen a teknősök épen és egészségesen túlélték az utazást, amelynek mellékhatása mindössze egy kis súlyveszteség formájában nyilvánult meg.
A képek forrása:
1. Lajka kutya: https://en.wikipedia.org/wiki/Laika#/media/File:Laika_(Soviet_dog).jpg
2. Albert-II: https://www.spacelaunchschedule.com/space-news/first-monkey-in-space/
3. Félicette: https://en.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9licette#/media/File:Felicette,_spacecat.jpg
4. A teknősöket szállító űreszköz ábrázolása: https://en.wikipedia.org/wiki/Zond_5#/media/File:ZOND.jpg
5. A kozmonauta teknősök: https://pbs.twimg.com/media/DnPLPZsWwAE7HqX.jpg
Borítókép: https://www.thevintagenews.com/wp-content/uploads/sites/65/2018/08/pjimage-3-1.jpg
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet