Egyenes az égen: egy vonalba ér a Hold, a Jupiter és az Aldebaran

Egyenes az égen: egy vonalba ér a Hold, a Jupiter és az Aldebaran

2024 november 17
| Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
Koránkelők, figyelem! November 18-án, hétfőn hajnalban lehetőség nyílik egy különleges égi egyenes megfigyelésére 5:36-kor, a navigációs szürkület kezdetén a nyugati égbolton.

Ekkor ugyanis éppen egy egyenesbe ér égi útja során a majdnem telehold, a Jupiter, és a Bika csillagkép legfényesebb csillaga, az Aldebaran. Mivel a felsorolt égitestek mind igen fényesek, az észleléshez nem szükséges távcsövet használni, hiszen szabad szemmel is kiválóan észrevehetőek. A Hold alakjának beazonosítása után pedig nincs más dolgunk, mint megkeresni alatta egy szintén nagyon fényes égitestet, a Jupitert, majd az egyenest meghosszabbítva eljutni az Aldebaranig. Éppen ezért aki korán kel vagy valamiért felébred hétfő hajnalban, mindenképpen vesse tekintetét a remélhetőleg derült égbolt irányába. Így mindjárt jobban indul a hét!

Ez az együttállás amellett, hogy időpontját tekintve is a korán kelőknek viszonylag kedvező, azokat is előnyben részesíti, akiknek nincs távcsövük, sem binokulárjuk. Persze utóbbiak birtokában közelebbről is megszemlélhetőek az együttállásban részt vevő égitestek. A Hold és a Jupiter felszíne igencsak érdekes, ám az égi egyenest szabad szemmel is bárki láthatja, aki arra fordul.

Elsőként tehát érdemes megkeresni a Holdat, amelynek 93%-os fázisában pompázó alakzata csaknem kiszúrja a szemünket. Az alatta bő 9 fokkal látszó Jupitert szintén nehéz eltéveszteni. Ha ezt a két égitestet sikeresen megleltük, az egyenest további szűk 10 fokkal meghosszabbítva megtalálhatjuk a 0,9 magnitúdós látszó fényességű, narancssárga színben pompázó Aldebarant. Ez a csillag az együttállás idején 21 fokkal lesz a horizont felett, így az észlelés nem igényel különleges, jól látható horizontú helyszínt.

Miután kigyönyörködtük magunkat az égi egyenesben, érdemes megnézegetni a többi érdekes szabad szemes objektumot is az égen, az iménti látvány környezetében. A Téli Hatszögnek nevezett aszterizmus ugyanis szintén azon az égterületen található. Aszteriztmusnak nevezzük azokat a jellegzetes égi alakzatokat, amelyek hivatalosan nem számítanak csillagképnek, de ennek ellenére jól látható alakzatként rajzolódnak ki az égbolton. A Téli Hatszög hat csillaga az Ikrek csillagképben található Castor és Pollux, a Kis Kutya Procyonja, az Orion csillagkép Rigel nevű fényes csillaga, az Aldebaran, illetve az Auriga csillagkép legfényesebb csillaga, a Capella. Mindegyiket könnyedén megtalálhatjuk szabad szemmel is az égbolton, sőt a hatszög közepén lévő Betelgeuze is szép látvány lehet, nem is említve az Orion-ködöt, illetve a Plejádok nyílthalmazt. A hatszög felett, mintegy fűszerezésként még a Mars vörös korongját is megpillanthatjuk a Rák csillagképben, nem messze a Méhkas csillaghalmaztól, esetleg egy távcsőben a Jupiter Nagy Vörös Foltját, megkoronázva ezt a csodás hajnali együttállást.

Emellett – mint azt talán már megszokhattuk –, sok műhold szeli át az eget minden éjszaka, amelyek megfigyelése a Téli Hatszög irányában is érdekes látványt nyújthat. Mindenkit biztatunk tehát arra, hogy november 18-án hajnalban is nézzen egy kicsit az ég felé!

 

Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet