Érdemes kicsit belegondolni tehát jobban, mit is jelent az idő múlása, mondjuk a mi életünkhöz képest. Először is: a keresztény időszámítás, azon belül is a Gergely-naptár szerint 2022-t írunk, hiszen nagyjából ennyi évvel ezelőtt születhetett Jézus. A római naptár alapján ez a 2775. év (ők Róma alapításától mérték az időt), a (dél-)koreaiaknak pedig ez a 4355. évük, ennyi év telt el ugyanis az első koreai királyság, Godzsoszon megalapítása óta. Az észak-koreaiak az ún. Dzsucse-naptárat használják, az első éve a mi 1912-es évünk, ekkor született ugyanis Kim Ir Szen diktátor, Észak-Koreában tehát ez a 111. év.
Julius Caesar halála óta 2066 év telt el, míg a gízai nagy piramist legalább 4500 éve építették. Más szóval: Caesar számára a nagy piramis építése jelentősen messzebb volt a múltban, mint számunkra Caesar halála! Az első sumer városállamok Mezopotámiában hozzávetőlegesen 6000 éve alakulhattak meg, a történelem első ismert települését, a törökországi Çatalhöyüköt pedig 9100 éve alapították. A franciaországi Cro-Magnonban található barlangrajzok pedig legalább 17 000 évesek.
Ahogy hatolunk vissza az emberiség múltjába, úgy lesz körülöttünk minden egyre ködösebb, míg végül egy ponton túl a látótávolság nullára csökken, és nem látunk semmit. Ehhez a több tízezer éves történethez képest mégis mi az az egy év, ami hamarosan ismét eltelik?
És bár a történelem e hosszú menetelésében szinte minden megváltozott körülöttünk, valami csak lassan, alig észrevehetően alakult át: az égbolt a fejünk felett. A csillagok sajátmozgásából származó első látható csillagkép-torzulások évezredekben mérhetők, és az égi pólus vándorlása is évezredek alatt válik látványossá. Amit fent látunk, emberi léptékkel mérve állandó és megbízható.
Nézzük, mi vár ránk az októberi égen!
Megjegyzés: a cikk végén kis összeállítás található a legfontosabb csillagászati szakszavakról, amelyek esetleg nem ismertek az olvasó előtt.
Október 1-én és 3-án a Mars együttállása a Bika csillagaival
Az oppozíció felé menetelő vörös bolygó elsején hajnalban szép együttállással ajándékoz meg minket, ugyanis mindössze 9 és fél ívpercre közelíti meg a 108 Tauri jelzésű csillagot. Ez az együttállás különösen szép lesz, a 108 Tau ugyanis egy 6,3 magnitúdós, halványkék csillag, ami különösen jól illik majd a Mars vakító vöröséhez. Binokulárban nyújt igazán szép látványt, szabad szemmel a halvány csillag nem látható.
A Mars eközben persze rója tovább köreit az égen, 3-án hajnalban a 109 Tau csillagtól északra jár majd 26 ívmásodperccel. A jóval lazább (nagyjából teleholdnyi távolság) miatt kevésbé látványos jelenségről van szó, a csillag 5 magnitúdós fényessége pedig szintén nem túl acélos.
Október, a Merkúr-hónap
A hónap 4. napján indul a Naprendszer legkisebb bolygójának (ez sajnos már nem a Pluto) láthatósági szezonja, de már elsején is egy és negyed órával kel a Nap előtt. 8-án ér maximális nyugati kitérésbe, ekkor 18 fokra jár a Naptól, egyúttal dichotómiában látható (ez a félmerkúr). Legjobb láthatósága 9-én lesz. A jó megfigyelhetőség 24-éig tart, használjuk ki. A Merkúr megpillantásához türelemre van szükség, keresőtávcső vagy binokulár használata melegen ajánlott. 24-én, láthatósága zárásaként 4,6 fokra délkeletre látszik a hajszálvékony holdsarlótól. A hajnali szürkület pompás égitestét érdemes lehet lefényképezni vagy lerajzolni.
Október 5-én túlvilági árnyjáték a Szaturnuszon
A Szaturnusz bolygónak jelenleg 83 holdját ismerjük, a szám folyamatosan bővül. Ezek egyike az Iapetus, egy közel 1500 km átmérőjű hold. A Iapetus csodálatos fény-árnyék jelenséggel készül: árnyéka a Szaturnusz B gyűrűjére fog vetülni. A kozmikus árnyékjelenségek megfigyelése különös, egy kissé talán rémisztő (a szó kellemesen borzongató értelmében) érzetet kelt az emberben, személyesen a cikk szerzőjének egyik kedvenc csillagászati jelenségéről van szó.
A hold árnyéka 20:45 körül rép lá a B gyűrű belső részére, majd 22:40-kor tűnik el a Cassini résben, hogy 22:55-kor rálépjen az A gyűrűre, és végigvonuljon rajta. A holdárnyék végül éjfélkor lép le az A gyűrűről.
Ezt az eseményt mindenképpen próbáljuk meg elcsípni!
8-án együttáll a fényes Jupiter a majdnem-teliholddal.
Akár szuperjupiternek is hívhatnánk, de természetesen itt a Svábhegyiben nem folyamodunk ilyen módszerekhez: az mindenesetre tény, hogy a Jupiter mostanában látszó mérete és fényessége sokkal jobban rászolgál a „szuper” jelzőre, mint ahogyan az ún. szuperhold esetében lenni szokott. A Jupiter bolygó 60 éve nem volt olyan közel a Földhöz, mint most, részben ennek keretében is szerveztük meg az óriásbolygók éjszakáját, illetve blogunk főszerkesztője remek összefoglaló cikket írt a hallatlanul fényes gázóriásról.
A Jupiter 50 ívmásodperces látszó átmérője egészen megdöbbentő, a Vénuszéhoz közeli fényessége miatt holdmentes éjeken az esti ég megkérdőjelezhetetlen ura. Kis, nagy, közepes távcsővel, binokulárral nézve is szép látványt nyújt, vagyis érdemes minden távcsövet vagy affélét bevetni, ami a kezünk ügyébe akad, mellé nem lőhetünk.
Október 8-án pedig a rekordközelségbe érő Jupiter kénytelen lesz a Holddal osztozni, hiszen az éjszakai ég két legfényesebb objektuma kerül egymás mellé az égen! A Jupiter együttáll a 98,7%-os majdnem-teliholddal, binokulár-látómezőn belül, 2,6 fokra lesznek egymástól. Csak ki ne égjen a szemünk a binokulárban!
Október 9-én a Sirius és a Pallas egészen közel látszanak egymáshoz
Egészen pontosan 13 ívpercnyire, ami a Hold látszó átmérőjének köze fele. Az égbolt legfényesebb csillaga, a -1,46 magnitúdós Sirius játszi könnyedséggel tenné láthatatlanná a mindössze 8,85 magnitúdós Pallas kisbolygót, azonban az említett szögtávolság elég ennek megakadályozására. Ha még sohasem láttál kisbolygót, itt az alkalom – a Siriust érdemes megkeresni akkor, amikor delel, ez hajnali 4 óra körül van, s tőle kissé északkeletre látható a Pallas. A keresőtérkép nagy felbontásban itt található.
A hónap közepén a Hold együttállásai uralják az eget
15-én éjjel-hajnalban az egyre közeledő, vörös Mars 3,3 fokra közelíti meg a csökkenő fázisú, 73,2%-os megvilágítottságú Holdat. 16-án hajnalban összeáll egy trió: a Hyadok nyílthalmaz, a Mars és a Hold hármas vonalat képez az égen. 17-én, 23:16-kor pedig egy csillagfedést figyelhetünk meg: a Hold északi pereme súrolva fedi majd el az ómega Cancri csillagot. Az ómega Cancri 5,9 magnitúdós, így a jelenség megfigyeléséhez legalább egy jobb minőségű binokulárra, de leginkább távcsőre van szükségünk. A csillag egyébként 628 fényévre található a Földtől, modelljeink szerint 270 millió éves lehet. G8 típusú óriáscsillag, vagyis sárgás a színe, illik is a Holdhoz.
Október 21-én csúcsosodik az Orionida meteorraj
Az Orionidák meteorraj nevét onnan kapta, hogy radiánspontja az Orion csillagképben van. A hullócsillagrajok elnevezésének alapja a radiánspont: ez az a hely az égen, ahol, ha képzeletben összekötjük a hullócsillagok ioncsatornáit (tévesen szokás csóvának is hívni), azok metszik egymást.
Valahogy így:
A Hold fénye kevéssé fog zavarni, de az alacsony, 20-as ZHR (ez a szám a teljes égbolton egy óra alatt látható hullócsillagok számát adja meg az elképzelhető ideális esetben) miatt ne számítsunk Perseida szintű látványra.
Részleges napfogyatkozás 25-én
A legutóbbi, Magyarországról is látható jelentősebb részleges napfogyatkozásnak 2015-ben lehettünk tanúi, vagyis hosszabb szünet után figyelhetjük meg ismét a jelenséget hazánk területéről. Az esemény Európa nagy részéről látszik majd, leszámítva az Ibériai-félsziget déli és nyugati részeit. Az ország nyugati felében hamarabb kezdődik az esemény, Győrben és Sopronban már 11:16-kor belép a Hold a napkorong elé. Budapesten a jelenség 11:17-kor kezdődik, maximuma egy órával később, 12:24 kor lesz, az utolsó kontaktus pedig 13:32-kor.
.png)
A maximális fogyatkozás Budapestről nézve. Forrás: www.timeanddate.com
Az idei legnagyobb dőlésű Szaturnusz-gyűrű 26-án
A Szaturnusz forgástengelye 27 fokkal billen a pályasíkjához képest, ráadásul a Szaturnusz és a Föld pályái nincsenek tökéletesen egy síkban. A Földről nézve ezért a Szaturnusz gyűrűi változó szögben látszanak, sőt néha el is tűnnek, a Szaturnusz keringésének időskáláján. A folyamatos változás mellett egy éves imbolygás is megfigyelhető, a Föld pályasíkja miatt. Ezévi Szaturnusz láthatóságunk során most érünk a legnagyobb gyűrűhajlásba, 15,3 fokos dőlésével a gyűrűrendszer a legszebb arcát mutatja nekünk az év során.
Kisbolygók oppozíciói októberben
Október 6.: (354) Eleonora
Fényesség: 10,7 magnitúdó
Csillagkép: Cet
Átlagos átmérő: 165 km
Nap körüli keringési idő: 1709 nap
Forgási periódus: 4,28 óra
Szükséges távcsőátmérő: legalább 15 cm
Keresőtérképért ide kattints.
Október 14.: (31) Euphrosyne
Fényesség: 10,7 magnitúdó
Csillagkép: Cet
Átlagos átmérő: 268 km
Nap körüli keringési idő: 2042 nap
Forgási periódus: 5,53 óra
Szükséges távcsőátmérő: legalább 15 cm
Keresőtérképért ide kattints.
Október 15.: (455) Bruchsalia
Fényesség: 10,9 magnitúdó
Csillagkép: Cet
Átlagos átmérő: 88 km
Nap körüli keringési idő: 1584 nap
Forgási periódus: 11,85 óra
Szükséges távcsőátmérő: legalább 15 cm
Keresőtérképért ide kattints.
Október 19.: (230) Athamantis
Fényesség: 9,9 magnitúdó
Csillagkép: Halak
Átlagos átmérő: 118 km
Nap körüli keringési idő: 1343 nap
Forgási periódus: 24 óra
Szükséges távcsőátmérő: legalább 10 cm
Keresőtérképért ide kattints.
Október 24.: (92) Undina
Fényesség: 11 magnitúdó
Csillagkép: Cet
Átlagos átmérő: 126 km
Nap körüli keringési idő: 2079 nap
Forgási periódus: 15,94 óra
Szükséges távcsőátmérő: legalább 10 cm
Keresőtérképért ide kattints.
Október 27.: (46) Hestia
Fényesség: 10,7 magnitúdó
Csillagkép: Halak
Átlagos átmérő: 124 km
Nap körüli keringési idő: 1466 nap
Forgási periódus: 21 óra
Szükséges távcsőátmérő: legalább 15 cm
Keresőtérképért ide kattints.
Októberi bolygók
Merkúr
Idei legjobb láthatósága érkezik, igazi Merkúr-hónap jön. Elsején már 75 perccel kel a Nap előtt, 8-án maximális nyugati kitérésben (18 fok), másfél órával kel a Nap előtt. A hajnali égen binokulárral keressük. Láthatósága ezután romlik, 31-én már csak fél órával kel a Nap előtt.
Vénusz
Elsején fél órával kel a Nap előtt, még Hajnalcsillag. A Nap közelsége miatt a hónap nagy részében nem figyelhető meg, 23-án ér felső együttállásba a Nappal.
Mars
A Bika csillagképben jár. Este kel, az éjszaka nagy részében megfigyelhető, vörösen és magasan ragyog. Fényessége -0,6-ról -1,2 magnitúdóra nő, látszó átmérője 11,9-ről 15 ívmásodpercre hízik
Jupiter
Az este nagy részében megfigyelhető, hajnalban nyugszik. Még mindig a történelmi oppozíció hatása érződik, igazi óriás.
Szaturnusz
A Bak csillagképben jár, este keressük, éjfél után nyugszik. Fényessége 0,6 magnitúdó, látszó átmérője 18 ívmásodperc.
Uránusz
Este kel, éjszaka megfigyelhető, jó célpont. 23 órakor 40 fok fölé ér, mindenképp észleljük.
Neptunusz
Az éjszaka első felében keressük, hajnalban nyugszik. 23 órakor delel 38 fok magasan.
Nem közismert szakkifejezések magyarázata
Holdfázis
A hold megvilágítottságának mértéke. 100%, ha a Hold teljes korongja világos (telihold), 0%, ha újhold van.
Látszó átmérő
Az égitestek átmérője persze kilométerben van kifejezve, de a csillagászatban nem ez számít. Ahogyan egy hangya is nagynak tűnhet, ha közel hozzuk a szemünkhöz, egy repülőgép is tűnhet hangyányinak, ha magasan repül az égen. A látszó átmérő azt fejezi ki, hogy mekkora egy adott objektum átmérője a teljes látómezőhöz (360 fok) képest, fokban.
Fok, ívperc, ívmásodperc
A látszó átmérő mértékegységei. Egy fok a teljes kör 1/360-ad része. Egy ívperc (’) ennek 1/60-a, egy ívmásodperc (”) az ívperc 1/60-a, vagyis a fok 1/3600-a. Viszonyításul, a Hold látszó átmérője fél fok (30 ívperc, vagy másképpen 1800 ívmásodperc), a Jupiter 50”-es, a Neptunusz pedig 2,4”-es.
Magnitúdó
A csillagászati objektumok fényességének mértékegysége. 5 magnitúdó különbség 100-szoros intenzitásaránynak felel meg. Történelmi okok miatt minél kisebb ez a szám, annál fényesebb egy égitest. A Vénusz -4 magnitúdós, a Vega csillag 0 magnitúdójú.
Nyílthalmaz
Csillagok olyan csoportja, amely egy közös csillagközi gázfelhőből alakult ki, és tagjai még mindig laza gravitációs kapcsolatban állnak egymással.
Borítókép: válogatás a NASA híres retro stílusú „A jövő víziói” plakátjaiból. Forrás: https://www.jpl.nasa.gov/galleries/visions-of-the-future
Szerző: Bacsó Zétény, Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló