Égi kísérőnk felszínén két eltérő árnyalatú területet különíthetünk el szabad szemmel, világos részeket és sötét foltokat. A világos részek terraterületek, vagyis ősi felföldek, amelyek döntően a Hold déli sarkvidéke környékén fordulnak elő, míg a sötét foltok lapos síkságok, amelyekről régen azt gondolták, hogy tengerek, ezért is nevezik ezeket latinosan mare területeknek. Ezeket a látványos, hatalmas krátereket és tengereket a felszínbe becsapódó kisbolygók hozták létre.
A Hold átlagos fényvisszaverő képessége 0,07, ami azt jelenti, hogy a rá eső fény 7%-át veri vissza. Észlelése pedig történhet szabad szemmel vagy a binokulártól kezdve a nagy távcsövekig bezárólag mindenféle távcsővel. Ha esetleg nincs távcsövünk, akkor se csüggedjünk, az észlelésnek több olyan ága van, amelyik nem igényel műszerezettséget, mint például a fázisok megfigyelése. A vékony sarló megfigyelésének már az ókorra visszanyúló hagyományai vannak, mivel abban az időben a holdhónap kezdetét az esti égen megjelenő holdsarlóhoz igazították. Manapság is sokakat foglalkoztat a minél vékonyabb, vagyis az újhold utáni, illetve előtti, ahhoz időben a legközelebbi sarló megfigyelése, esetleg fényképezése is.
Izgalmas szabadszemes, binokuláros megfigyelési téma továbbá a hamuszürke fény vizsgálata. A jelenséget a Földről visszaverődött napfény okozza, így láthatóvá téve a holdkorong többi részét. A jelenség a 3-4 napos holdsarlón észrevehető a leginkább. A vállalkozóbb szelleműek pedig akár a tengereket, krátereket is megpróbálhatják azonosítani a hamuszürke fényben.
November 12-én reggel 7 órakor Földünk kísérője a délkeleti égbolton lesz látható, a horizont felett körülbelül 15 fokkal. Ekkor a Hold cérnavékony, mindössze 1,3%-os megvilágítású lesz, az újholdtól számított kora pedig 28 óra 27 perc. A megfigyelés ekkor már kicsit nehezebb, amennyiben biztosra szeretnénk menni, érdemes napkelte előtti időpontot választani az észleléshez. A Hold már 5 órakor 5 fok magasan lesz a horizont felett, így innentől kezdve már kényelmesen lehet majd észlelni.
A holdsarló észlelését érdemes előre megtervezni, növő fázis esetén érdemes már napnyugta előtt, fogyó fázis esetén pedig holdkelte előtt elfoglalni a vadászathoz kiválasztott megfigyelő helyszínt. Fontos még a tiszta ég, a légkör átlátszósága, legalkalmasabb helyszínként pedig valamilyen magaslat (dombtető, kilátó) szolgálhat az észleléshez.
Szerző: Varga Nóra, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló