Az új évezred új korszakot hozott az emberes űrutazásban. 2001 áprilisában dübörögve emelkedett fel a kazahsztáni Bajkonur városából egy Soyuz-U rakéta.
A Nemzetközi Űrállomás felé tartó űrhajó utasai között volt Dennis Tito, amerikai származású mérnök, aki ezzel a világtörténelem első űrturistájává vált a start után néhány perccel.
A hét-nyolc napos luxusutat a Space Adventures nevű cég 20-25 millió dollárért kínálta a vállalkozó kedvű dollármilliomosoknak.
Dennis Tito így csupán az első fecskének bizonyult. A Space Adventures a következő években újabb és újabb utakat szervezett az ISS-re, melyek során mindig a Soyuz űrhajót használták. Az oroszok szívesen adták el így a szabad üléseket űrhajóikban.
Egészen megváltozott azonban a helyzet az amerikai Space Shuttle (vagy űrrepülő) 2011-es nyugdíjba vonulásával. A Nemzetközi Űrállomásban fontos szerepet vállaló USA így képtelenné vált az űrhajósainak a fedélzetre juttatására.
A felemás helyzetet az oroszok segítségével sikerült megoldani, akik – busás pénzért - vállalták az amerikaiak kisegítését. Így az üres orosz helyeken nemsokára a NASA és más űrügynökségek űrhajósai is utaztak.
A Space Adventures nem versenyezhetett a NASA által fizetett hatalmas összegekkel. Az oroszok ugyanis rájöttek, hogy a NASA szinte bármennyit kifizet a világűrbe jutásért, hiszen nincs más lehetősége, ha nem akarja a Nemzetközi Űrállomást amerikai űrhajós nélkül hagyni (amit nem tehetett meg). Így egy-egy ülés a Soyuz űrhajóban hamarosan 90 millió dollárért kelt el, ezzel lehetetlenné téve az űrturizmust.
A szerencsétlen helyzet miatt 2009 óta nem is járt űrturista a világűrben, míg azelőtt nyolc utazáson hét ember tehette meg ezt, mind a Space Adventures cég szervezésében.
Az egyetlen űrturista, akinek lehetősége adódott a világűrbe másodszor is kijutni a magyar származású, Charles Simonyi.
Világrekordjával a második magyar űrhajós a Guinnes World Records könyvekben évről évre előkelő helyet foglal el.
A megszakadt űrturizmus azonban új hajnal elé néz az idei évben. Erre az új, menetrendbe álló amerikai űrhajók adnak lehetőséget. Ahogyan azt részletesebben kifejtettük egy korábbi cikkünkben, az amerikai magánipar egyre nagyobb szeletet tudhat magának az űrkutatásban.
A kétezres évek elején lassan meginduló folyamat 2012-ben tört fel a felszín alól, mikor a SpaceX űrhajója, a Dragon dokkolt az űrállomásra.
Ekkor vált az Elon Musk vezette magáncég az első magánvállalkozássá, mely ezt a bravúros teljesítményt végrehajtotta. Az azóta menetrendszerűen folyó teherszállítást pedig tavaly követte az első személyzeti űrhajó.
A május és augusztus között folyó küldetés nem csak az újabb elsőséget begyűjtő SpaceX számára volt rendkívüli fontosságú, de az űrturizmus újraindulásának is.
A SpaceX által tervezett és megvalósított Crew Dragon mellé fog csatlakozni –a tervek szerint még idén- a Boeing által gyártott Starliner. Az először CST-100 néven futó űrhajó már túl van egy ember nélküli felemás tesztrepülésen.
Az indítás során minden hibátlanul zajlott, (Atlas V N22 rakétával indult útjára) de ezek után két kardinális szoftverhiba is felmerült. Az első hiba az űrhajó órájában volt, melyből kifolyólag a fedélzeti hajtóművek rossz időpontban léptek működésbe.
Ez még nem került volna a legénység életébe, de az űrállomáshoz való csatlakozást megakadályozta.
A hiba fellépése ellenére az üres kapszula földkörüli pályára állt. Ekkor lettek figyelmesek a mérnökök a második rendelleneségre. A visszatérés során a kapszula nem a megfelelő szögben érkezett volna a légkörbe, így a súrlódás miatt felszabaduló hő tönkretette volna szerkezetet.
A visszatérési folyamatot érintő szoftveres hibát időben sikerült észrevenni, de amennyiben az első hiba nem lép fel, ez rejtve marad, ugyanis akkor valószínűleg nem futtattak volna újabb teszteket, mely a második hibára vetett fényt.
Ez pedig a kapszula elvesztésével járt volna.
A felemás eredmények miatt a Boeing kénytelen egy újabb embernélküli teszt végrehajtására, mielőtt űrhajósokat szállítana az űrállomásra. Erre a második tesztre 2021 március 29-ével kezdődően kerülhet sor.
Amennyiben minden rendeltetésszerűen működik, úgy már júniusban megtörténhet az első emberes repülés.Így tehát a Crew Dragon múltbéli és a CST-100 Starliner jövőbeli munkába állásával megszűnt az oroszok 2011 óta fennálló monopóliuma az űrutazásban. Ez természetesen a költségek csökkenését vonja maga után, emellett lehetővé teszi, hogy az űrutazások során szabad székek álljanak majd rendelkezésre.
A Space Adventures számára pedig pontosan ezekre van szükség. Leghamarabb idén októberben indulna útjára a SpaceX Axiom-1 névvel jelölt - körülbelül tíz napos - küldetése, melynek különlegessége, hogy a turista nem „potyautasként” venne részt az utazáson.
Vagyis nem egy felesleges széken foglalna helyet, hanem a küldetés elsődlegesen turisztikai célú lenne.
A Crew Dragon kapszulában mindössze egyetlen kiképzett űrhajós lenne jelen. A fedélzeten utazó másik három utas pedig fizető turista lesz, akik személyét a napokban (január 26-án) jelentette be az Axiom.
Eytan Stibbe izraeli pilóta és üzletember biztosan a fedélzeten lesz. Repülési tapasztalatát az izraeli hadseregben szerezte az 1982-es libanoni háborúban, ahol ász is lett. A háború után leszerelt és üzleti tevékenységbe kezdett.
Tapasztalatait felhasználva légi és vízi védelmi rendszerek fejlesztésével foglalkozó céget alapított.
Az Elar néven futó cégében idővel egyre kisebb szerepet játszott, idejét egyre inkább a környezetvédelem és más tevékenységek foglalták le. Számos jótékonysági és környezetvédelmi cég alapítója vagy tagja, mióta 2018-ban végleg kiszállt az Elarból.
Például egykori parancsnoka és barátja tiszteletére hozta létre a Ramon Foundations-t, mely jótékonykodással foglalkozik. Ilan Ramon a libanoni háborúban ismerkedett meg Eytannal, ahol életre szóló barátságot kötöttek. A kapcsolat 2003-ban szakadt meg tragikus módon, mikor Ilan Ramon a Columbia űrhajó balesetében életét vesztette. Barátja jövőbeli repüléséig ő az egyetlen izraeli űrhajós.
Míg Eytan Stibbe személye már régóta ismert, az űrutazásban résztvevő másik két turista személyazonossága sokáig ismeretlen volt. Nem kis meglepetésünkre a potenciális utasok között foglalt helyet az ismert színész, Tom Cruise és a vele már többször dolgozó filmrendező, Doug Liman is terveznek az űrbe utazni.
A páros jelenleg is egy új filmen dolgozik, melyben Tom Cruise minden eddiginél jobban hódolhat az extrémsportokkal kapcsolatos szenvedélyének.
A világhíres színész hírhedten szereti a filmekben szereplő akciójeleneteket eljátszani, méghozzá zöldháttér nélkül.
A Mission Impossible: Fallout című filmjéhez például több mint 2000 óra tapasztalatot szerzett helikopteren.
Mindezt annak érdekében, hogy az egyik jelenetben saját maga vezethessen egy helikoptert a hegyek között. A ténylegesen felvett jelenetben látható, hogy Tom Cruise valóban igen kiváló helikopterpilótává vált. Ugyanehhez a filmhez hét és fél kilométer magasságból ugrott ki egy repülőből. A zuhanás vágatlanul került bele a filmbe.
A több mint három perc hosszú jelenetben mindvégig pár méteres közelségben zuhant a kamerát fogó opertőrhöz. A már eddig is a józan ész határát súroló filmfelvételek után ezt most egy újabb szintre emelnék.
Először az Axiom-1-el tervezték a forgatást lebonyolítani, de most valamivel későbbre tervezik az utat. Ideiglenes visszalépésük miatt január 26-áig ismeretlen volt a jövő év januárjában induló Axiom-1 másik két utasa.
A most bejelentett összeállítás szerint az Axiom-1 parancsnoka Michael López-Alegría, igazi veterán a szakmában. A spanyol-amerikai űrhajós 257 napot töltött eddig a világűrben, négy különböző küldetés során.
Első űrrepülését huszonöt évvel ezelőtt hajtotta végre, még a Nemzetközi Űrállomás megépítése előtt, majd a következő két repülése során annak az építésében segédkezett. Negyedik és eddigi utolsó repülését már az orosz Soyuz rakétával és űrhajóval hajtotta végre, melynek során hét hónapot töltött a világűrben, mint a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka.
A jelenleg előkészítés alatt álló ötödik repülésével egy igen exkluzív csapat tagjává válik. A veterán űrhajós számára a SpaceX Crew Dragonja már a harmadik típusú meglovagolt űrhajó lesz, ilyen eredményt az űrhajózás történetében mindössze hárman érhettek el.
A másik két turista az amerikai Larry Connor és a kanadai Mark Pathy lesz. Mindketten sikeres üzletemberek, ráadásul Larry Connor 71 éves. Ezzel a történelem második legidősebb űrhajósává vállhat, egyedül a híres John Glenn mögött lemaradva (John Glenn volt az első amerikai, aki földkörüli pályára állt, második repülése során 77 éves volt).
A SpaceX nem csak az űrállomásra küldene turistákat, de „szabad” földkörüli utazásra is, vagyis nem csatlakoznának az űrállomásra, mint eddig minden turista. Az utak szervezésén a korábban már többször említett Space Adventuressel együtt dolgozik.
Az első repülést az idei év végére, vagy a következő év elejére tervezik, székenként körülbelül 55 millió dollárért.
Míg a SpaceX rövidtávon csupán hetes nagyságrendű utazásokra kínál lehetőséget, addig más cégek ennél ambiciózusabb tervekkel állnak elő (bár ambíciók hiányával a SpaceX-et sem lehet vádolni, mint azt később látni fogjuk). Az Orion Span cég egy új űrállomás létrehozásáért dolgozik. A tervek szerint még idén (!) egy új modult csatlakoztatnának a Nemzetközi Űrállomáshoz.
Ez a szegmens kizárólag turisztikai célokra, egyfajta „játéksarokként” szolgálna a földkörül keringő laboratóriumban. A következő években ezt tovább bővítenék, majd pedig leválasztanák az ISS-ről, hogy teljesen saját pályán keringhessen.
A cég még mindig az idei startban bizakodik, bár a modul építése még meg sem kezdődött. Egy űrállomásmodul pályára állítása általában évekbe telik, így nem valószínű, hogy sikerül a tervhez tartani magukat.Számos lépessel előrébb jár a Bigelow Aerospace.
A cég már három modult is földkörüli pályára jutatott. Az első kettő 2006-ban és 2007-ben került a világűrbe. Mind a Genesis I és a Genesis II fél éves küldetésre lett tervezve, de mindkettőjük hiba nélkül üzemelt két és fél éven át.
A harmadik, ma is működő tesztmoduljuk a Nemzetközi Űrállomás része. A BEAM névre hallgató modul 2016-ban kezdte meg működését és a mai napig sikeresen vette a felmerülő akadályokat. Igazi különlegessége mind a három űrállomásmodulnak, hogy felfújhatónak készítették őket. Pályára állásuk során leeresztve tárolják őket a rakéta orrkúpja alatt, majd a világűrben fújódnak fel.
A szokatlan technológia célja, hogy sokkal nagyobb használható térfogatot érhessenek el (a hagyományos, nem felfújható technológia számára a maximum térfogatot a rakéta utastere határozza meg).
A technológia így forradalmi változásokhoz vezethet, ha hosszútávon alkalmazható.
Pontosan ennek bizonyítására fújódott fel öt évvel ezelőtt a BEAM.
A cég terveiben szerepel egy B330 Nautilus (a Nautilus Nemo kapitány tengeralattjárója) űrállomás pályára állítása, mely egyetlen hatalmas felfújható térből állna.
Ennek az egy modulnak a térfogata 330 m3, mely harmada a teljes Nemzetközi Űrállomásénak. Az eredeti tervek 2021 második negyedévére tették az űrszállodaként is funkcionáló modul pályára állását, ám a járvány nem kegyelmezett a cégnek.
2020 márciusában a munkálatok bizonytalan időre leálltak, a remények szerint a vírus elvonulásával indulhatnak újra.
Nem minden céget akadályoz a vírus ilyen mértékben. A SpaceX rohamléptékkel fejleszti minden eddiginél erősebb rakétáját, a Starship-et.
A rakéta elsősorban a Mars meghódításában játszana fő szerepet, de a turizmusban is hatalmas változásokat indíthat el. Az első turistákat 2023-ban vinné magával, rögtön Hold körüli pályára. Utasai az elsők lennének, akiket nem egy állam (nevezetesen az USA) juttat a Hold közelébe.
A hat-nyolc főből álló turistacsoport tagjai nem fizetnének útjukért, mindannyijuk Yusaku Maezawa vendége lenne az egzotikus útra. A japán milliomos nagy művészetkedvelő, így a világ legtehetségesebb művészeit hívja el, hogy inspirációt szerezhessenek munkájukhoz.
Létezik még egy ága az űrturizmusnak, melyet nem említettünk még, pedig sokkal olcsóbb az eddigieknél. Ezt nevezzük szuborbitális űrturizmusnak, melynek során az utasok nem kerülnek földkörüli pályára.
Ehelyett egy rövid ugrást hajtanak végre a légkörön túlra, melynek során egy ideig a súlytalanság állapotának vannak kitéve.
Ezen cél elérésében jelenleg két cég foglalatoskodik. Az egészen az utóbbi napokig a világ leggazdagabb embereként ismert Jeff Bezos által alapított Blue Origin jár talán a legközelebb az áhított célhoz.
Az általuk fejlesztett New Shepard rakéta és kapszula már tizennégy tesztrepülésen is átesett. A szokatlan nagy szám (egy rakéta sokszor egy-két sikeres repülés után embert vihet a világűrbe) oka a cég munkafilozófiája.
Elon Muskkal ellentétben Jeff a kis lépések híve. Minden egyes repülés során egy kicsivel közelebb lépnek a célhoz, mindig csupán pár újdonságot tesztelnek, így biztosítva a sikert.
Ez a munkamódszer jóval lassabb, mint vetélytársáé, de az első emberes repüléseket a New Shepard is lassan végrehajthatja. Egy utazás során hét utas foglalhat helyet a minden eddiginél nagyobb ablakkal rendelkező kapszulában, egyenként 200-250 ezer dollárt fizetve (60-75 millió forint).
Hasonlóan a szuborbitális űrturizmus tortájából szeretne egy szeletet kivágni a Virgin Galactic. A cég egyedi módon nem rakétával, hanem repülővel érné el a világűr határát. A fejlesztés azonban 2014-ben visszatorpant egy baleset miatt. Az egyik próbarepülés során a pilóta nem megfelelő pillanatban mozgatta a szárnyakat, így az űrrepülő szétesett.
A fedélzeten tartózkodó két pilóta közül az egyik életét vesztette, a másik súlyos sérüléseket szerzett. Az űrrepülő alapos újratervezés után épült meg újra. A SpaceShipTwo névre hallgató, rakétaelven működő repülő már öt sikeres próbán átesett, valamint egy sikertelenen, minden alkalommal két pilótával a fedélzetén.
A legutóbbi próba során pedig már egy harmadik személy is tartózkodott a világűrt elért űrrepülőn. A hamarosan meginduló kereskedelmi repülések ára szintén 250 ezer dollár lehet emberenként, melyek hossza akár a másfél órát is elérheti.Az űrturizmus második hajnala, mint azt láthattuk, jóval nagyobb ambíciókkal rendelkezik, mint az első.
Reméljük, hogy ezek meg is valósulhatnak, hiszen az űrturizmust újra elindító cégvezetők nem egyetlen célja a profit. Elon Musk, Jeff Bezos és Richard Branson (a Virgin Galactic alapítója) is rendelkezik egy álommal.
Eddig minden űrhajós beszámolt arról, hogy az alatta elterülő Föld látványa élete legnagyobb befolyású élménye volt. A talajra visszatérve már nem azok az emberek folytatták életüket, mint akik kimentek.
Az utazás alatt megértették, hogy az életet adó bolygónk milyen apró és milyen törékeny.
Az űrturizmusban – annak ára miatt - egyelőre a világ leggazdagabbjai és legbefolyásosabb emberei vehetnek majd részt. Az igen jelentős karbonlábnyomú akciók nyomán a remények szerint a világunk sérülékenységét felismerve talán többet tesznek majd annak megóvása érdekében.
Szerző: Soós Benjamin, Tudományos segédmunkatárs / Bemutató csillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló
📸 A borítóképen Tom Cruise a zöldháttér nélkül felvett jelenet közben. Több mint hét kilométer magasról ugrott ki.
A kép a Mission Impossible: Fallout filmből származik.
Tetszett cikkünk?
Hasonló érdekes cikk Nemzetközi űrkutatás témában: Tűz és jég, fény és hang a NASA Perseverance extrém tesztjein