ekkor lesz ugyanis a Perseidák meteorraj gyakorisági maximuma, amely mindenkit arra sarkall, hogy feküdjön ki néhány percre vagy akár órára a csillagos ég alá augusztus 12-én, hogy óránként akár 100 hullócsillagot láthasson. Emellett a hajnali égbolton pazar látványt nyújt majd a Hold, némelyik bolygó, illetve mélyég-objektum gyönyörű, szabad szemes együttállása. Fő attrakcióként megemlítendő, hogy augusztus 26-án hajnalban a Hold fedi a Fiastyúkot, a szabad szemmel is látható nyílthalmazt, amelynek megfigyelése már önmagában is megér egy misét.
Aki kíváncsi a további augusztusi égi jelenségekre, olvassa el következő összefoglaló cikkünket!
Augusztus 1-je: hónapkezdő hajnali ív
Aki júliusban követte blogunkat, talán már meg is jegyezte, hogy bizonyos égitestek, például némelyik bolygó, a Plejádok, illetve a Hold velük való együttállásai ezen a nyáron a hajnali égbolton látszanak. A hónapot éppen ezért méltóképpen indítja augusztus elsején 4 órakor négy égitest együttállása: ezúttal a Hold eltűnőfélben lévő, igen vékony sarlója, a Jupiter óriása, a Mars vörössége, illetve a Hét Nővér mélyég-objektuma, azaz a Fiastyúk kerül egymáshoz látványos közelségbe. Mivel ezek mind szabad szemmel is könnyedén észrevehető objektumok, az észleléshez a korán kelésen és egy megfelelő keleti horizontú helyen kívül nincs is másra szükségünk. Ha mégis magunkkal viszünk egy binokulárt, az Uránuszt is megnézhetjük a konstelláció környezetében.
Augusztus 3-a: extra vékony holdsarló
Sokan szeretik, illetve teljesítendő kihívásként tartják számon a minél vékonyabb holdsarló megfigyelését. Augusztus 3-án erre kiváló alkalom adódik, ha valaki felébred hajnalban. Ekkor ugyanis az égi kísérő hajnali 4:44-kor mindössze 32 óra 27 perces vékonyságú mivoltában pompázik, a keleti horizont felett 8 fokkal. Akit még nem zavart össze ez a sok 4-es, valamint eléggé lelkes ahhoz, hogy az időpont és a horizonthoz való közelség ellenére is kimegy a szabad ég alá, reméljük, derült idő és egy gyönyörű, vékony holdsarló látványa jut neki osztályrészül.
Augusztus 5-e: a Mars meglovagolja a Bikát, a Vénusz pedig hintázik a Hold sarlóján
Akik felismerik a Plejádok – a magyar csillagmitológiában Hét Nővér – jellegzetes, 7 szabad szemes csillag alkotta alakzatát, már meg is találták a Bika csillagképet. Augusztus 5-én 2 órakor azonban a Bikát egyéb égitestek jelenléte miatt sem lesz nehéz észrevenni a keleti hajnali égbolton: ekkor ugyanis a Jupiter, illetve a Mars is a csillagképben tartózkodik, mégpedig oly módon, hogy a vörös bolygó a Bika csillagkép közepén lévő nyílthalmaz, a Hyadok közelében látszik majd. A Hyadok is szabad szemes nyílthalmaz, de mindenkit bátorítunk arra, hogy kis távcsővel vagy binokulárral is megnézze, hogy jól el tudja különíteni a benne található 5 kék óriáscsillagot.
Ha valaki nem szeretne hajnalig fennmaradni, annak este, a szürkület után is jut némi égi kihívás. Ekkorra a Hold sarlója immáron dagadó alakzatában jelenik meg az égbolton szintén igen vékonyan, 31 óra 38 perces állapotában, este 20:51-kor pedig együtt áll a Vénusszal. Az együttállás bár laza, a két égitest egymástól 2 fokos távolságban lesz a nyugati látóhatár felett 1 fokkal, érdemes megfigyelni, mert felejthetetlenül szép látványt nyújt majd. Ezúttal a Vénuszt lesz egyszerűbb megtalálni az égbolton, a holdsarlót pedig mellette, jobb felé találjuk majd.
Augusztus 6-a: kisbolygó-oppozíciók
Oppozíció vagy más szóval szembenállás következik be akkor, amikor egy adott égitest, a legtöbb esetben egy kisbolygó a Nap körüli pályájának egy olyan kitüntetett pontjára ér, hogy egy vonalba kerüljön a Földdel, illetve a Nappal. Augusztus 6-án két kisbolygó, az Iris és a Psyché is szembenállásba kerül, így a megszokottnál fényesebbnek látszik majd. A megfigyeléshez mindenképpen használjunk távcsövet, hiszen ezek az objektumok nem láthatóak szabad szemmel. Az Iris a Vízöntő, a Psyché a Bak csillagkép irányában látszik majd, így aki megtalálja a Bak jellegzetes alakzatát, jó kiindulási alapot kap a két kisbolygó megfigyeléséhez is, akár egész éjszaka.
Augusztus 10-e: az égi kalász együtt áll a Holddal
A Hold égi vándorútja során ezúttal a Szűz csillagképbe ér, és elhalad annak legfényesebb csillaga, a Spica mellett. A nyári égbolt látványa kifejezetten élvezetes lehet azok számára, akik szeretik megfigyelni az állatövi csillagképeket, hiszen a Szűz mellett még több másikat is megtekinthetnek, például a Skorpió legyezőjét, a Nyilas teáskannáját vagy az Oroszlánt is. Augusztus 10-én ezek mellett a Hold és a Spica együttállása miatt is érdemes lesz felnézni az égboltra derült idő esetén, a két égitest ugyanis este 9 órakor mindössze 3,5 fokos távolságban lesz egymástól, a délnyugati horizont közelében, 10 fokos magasságban.
Augusztus 12-e: a Perseidák meteorraj maximuma
Augusztus közepe minden évben megajándékoz bennünket néhány különleges éjszakával, amelyek során nem csak a csillagászat, illetve az égbolt iránt érdeklődők, hanem szinte túlzás nélkül jelenthetjük ki, hogy mindenki, aki fennmarad sötétedésig, kémleli az eget. Idén augusztus 12-én lesz várhatóan a meteorraj maximuma, amikor akár 100 hullócsillagot is láthatunk egy óra alatt! Sokan szeretnek néma kívánságot megfogalmazni magukban, amikor látnak egy hullócsillagot, így nekik mindenképpen szerencsés napnak mondható augusztus 12-e. Aki teheti, feküdjön ki egy kicsit a szabad ég alá, és jutalma nem marad el. A meteorraj a Perseus csillagképről kapta a nevét, hiszen abban a csillagképben van az úgynevezett radiánspontja, tehát felvillanó hullócsillagainak vékony útvonala onnan látszik majd kiindulni. A Hold már este 11 óra előtt lenyugszik, nem fog minket zavarni a fényével az éjszaka nagy részében zavartalanul figyelhetjük meg a feltűnő fénycsíkokat.
Augusztus közepi csillagfedések
Igen látványos, amikor egy csillag látszólag áthalad a Hold mögött. Ezt a jelenséget nevezi a szaknyelv csillagfedésnek, augusztus közepén pedig szerencsésnek mondhatja magát az, aki érdeklődik az ilyesmik megfigyelése iránt. Az észleléshez a teljes élmény elérése végett mindenképpen érdemes távcsövet használni, még akkor is, ha más körülmények között szabad szemmel is látható csillagot fed a Hold. Augusztus közepén tehát 4 napon is történik csillagfedés a következőképpen:
- augusztus 13-án: este 22:23-kor a holdfénymentes égen szabad szemmel is látható, HD 144690-es katalógusszámmal jelölt csillag belép a 6 fokos horizont feletti magasságban lévő Hold sötét oldalán a délnyugati égbolton. A kilépés sajnos nem fog látszani, mert addigra lemegy a látóhatár alá a Hold.
- augusztus 15-én: este szintén 22:23-kor belép a Nyilas csillagképben található gamma1 Sagittarii (W Sgr) csillag a Hold mögé annak sötét oldalán a déli égbolton. Ekkorra a Hold már egy kicsit magasabban, 11 fokkal lesz a horizont felett.
- augusztus 16-án: este a változatosság kedvéért megint 22:23-kor belép a Hold sötét oldalán a HD 177846-os jelölésű csillag. A Hold erre a napra már közelebb kerül a teliholdhoz, mint az előző estéken, 89%-os fázisában pompázik 14 fokkal a déli horizont felett.
- augusztus 19-én: hajnali 2:02-kor belép a Bak csillagkép Fí Cap jelölésű csillaga Holdunk mögé a délnyugati égbolton, annak a hajszálvékonyságú sötét oldalán. A Hold ekkorra 99%-os fázisú lesz, így szabad szemmel szinte megkülönböztethetetlen a teliholdtól.
Augusztus 15-én: szorosan együtt áll a Mars és a Jupiter
Két olyan fényes objektum, mint a Mars és a Jupiter, önmagukban, külön-külön is pazar látványt nyújtanak. Az élvezeteket tovább fokozza az, amikor két ilyen fényes és látványos égitest egymás közelségébe kerül. Augusztus 15-én éjjel 2 órakor a két bolygó látszólag szorosan megközelíti egymást: 22'-re lesznek egymástól. Bár a legszorosabb együttállás 14-én nappal következik be, a bolygók csak a hajnali égbolton lesznek láthatóak. Aki könnyedén fenn tud maradni sokáig, annak mindenképpen javasoljuk ennek a szépséges együttállásnak a korai megfigyelését. Ekkor a bolygópáros 14 fokos magasságban helyezkedik majd el az égbolton, így az észleléshez jól belátható keleti horizont szükséges.
Augusztus 16-án: Bereniké üstököse
Akik figyelemmel követik az égbolt jelenségeit, már biztosan ismerik a 13P/Olbers nevű üstököst, amely a tavaszi hónapokban tűnt fel szemünk előtt az égen. Ezúttal a Bereniké Haja elnevezésű csillagképben látszik majd a kométa. A Bereniké Haja számos mélyég-objektumnak ad otthont, a leglátványosabb benne a Melotte 111 jelzésű csillaghalmaz, amelynek formájáról nevezték el magát a csillagképet. Akinek van távcsöve, mindenképpen irányítsa ezen halmaz közepébe este 10 órakor. A Hold fénye valamelyest befolyásolhatja az észlelés minőségét, az üstököst ennek ellenére is érdemes távcsővégre kapni a nyugati égbolton.
Augusztus 19-én: telihold, ismét 100%-os fázisban pompázik égi kísérőnk korongja a Vízöntő csillagképben egész éjszaka. Delelésekor 27 fok magasan fénylik majd az éjszakában.
Augusztus 21-én: Szaturnusz-fedés és majdnem Neptunusz-súrolás
Ez a hónap különlegesnek mondható a csillagfedések számát tekintve, s talán még különlegesebbé válik augusztus 21-én. Ekkor ugyanis a Hold nem egy csillagot, hanem a Szaturnusz bolygót fedi, mégpedig a hajnali délnyugati égbolton. Szinte már világos lesz, amikor hajnali 5:37-kor belép a gyűrűs bolygó a 97%-os, telihold utáni állapotban lévő Hold peremén. A gyűrűs bolygó korongjának a belépése 34 másodpercig fog tartani, viszont a már szinte pengeéles gyűrűjével együtt egy teljes percig tart, míg eltűnik az égi kísérőnk mögé. Így résen kell lennie annak, aki nem akarja elszalasztani mert a napkelte ezen a napon 5:49-kor lesz, nem sokkal a fogyatkozás után. A 6:34-kor megtörténő kilépés észlelése a már nappali égbolton valószínűleg lehetetlen vállalkozás lesz.
Ezen az estén egy másik bolygó is a Hold közelébe kerül, mégpedig a Neptunusz. Magyarországról nézve az ország délkeleti régiójában a Hold elfedi a Neptunuszt, de a fényes holdkorong miatt sajnos a jelenség szinte láthatatlan lesz. Budapestről nézve a Hold este 23:47-kor kerül a legközelebb a Neptunuszhoz ekkor 21"-re látszik egymástól a két égitest a délkeleti égbolton!
Augusztus 25-én: derékszögű háromszög az égbolton
„Omne trinum est perfectum”, vagyis „a hármasság tökéletesség”, tartja a latin bölcsesség, ez pedig igaznak bizonyul augusztus 25-én este 23:10-kor is. Ekkor ugyanis a délkeleti horizont közelében, 5,5 fokos magasságban egy igen érdekes derékszögű háromszögre lehet figyelmes az éber észlelő, amelyet a Hold, a Fiastyúk és az Uránusz alkot. Mivel az Uránusz nem látszik szabad szemmel, annak megfigyelése mindenképpen távcsőért kiált, a másik két objektum viszont könnyedén észrevehető szabad szemmel is. A Hold ezúttal nem vékony sarlóként, hanem félholdként tündököl majd, így az elvezethet bennünket a háromszöghöz.
Augusztus 26-án: hajnali Fiastyúk-fedés
Látványos csillag- és bolygófedésekben nem volt hiány a hónap korábbi napjaiban sem, azonban talán kijelenthetjük, hogy fedések szempontjából a fő attrakcióra augusztus 26-án hajnalban kerül sor a délkeleti égbolton. Ekkor ugyanis a Fiastyúk nyílthalmaz csillagai haladnak el a Hold mögött annak égi útja során oly módon, hogy a Hét Nővér egyik „leányzója”, a Merope 4:45-kor bújik a Hold mögé, majd a csillag 5:20-kor bukkan elő újra a másik oldalon. A halmaz Alcyone nevű legfényesebb tagjának súroló fedése napfelkelte előtt percekkel következik be. Aki szerint annyira nem látványos egy csillagfedés vagy akár bolygófedés, biztosan revideálja majd állítását, ha megnézi a Fiastyúk fedését. Szabad szemmel is igen látványos, az élmény pedig még teljesebb egy binokulárral.
Augusztus 27-én: négyesfogat az égen
A hajnali égbolton négy fényes objektum áll együtt ezen a napon, mégpedig a Mars, a Jupiter, a Bika csillagkép Aldebaranja, illetve a Hold. Ha hajnali 4 óra tájékán megkeressük a keleti égbolton magasan a Holdat, mellette a többi fényes objektumnak is szemtanúi lehetünk. Persze ahogy az előző napokban is, a közelben látszik majd a Fiastyúk gyönyörű alakzata is.
Augusztus 28-án: égi deltoid
A háromszögek után eljött a négyszögek ideje: augusztus 28-án hajnalban bizonyos bolygók, egy csillag és a Hold ugyanis deltoid alakzatot vesz majd fel a keleti égbolton. A négyesfogat tagjai ezúttal a Mars, a Hold, a Jupiter, illetve a Béta Tauri, más néven az Elnath csillag. Mint ahogy görög betűs neve is mutatja, a Bika csillagképben található, látszó fényessége pedig 1,7 magnitúdó. Ilyen módon a négyszög minden tagja szabad szemmel is jól észrevehetőnek bizonyul majd hajnali egy óra után.
Augusztus 30-án: a Hold meglátogatja az ikerpár egyik tagját.
A hónap vége felé közeledve a Hold olyan csillagokat is meglátogat az égbolton, amelyeknek ebben a hónapban eddig nem került kifejezett közelségébe. Augusztus 30-án hajnali 4 órakor például az Ikrek csillagképben tartózkodik majd, mégpedig az ikerpár egyik tagja, a Pollux 2 fokos közelségében. Mindez a keleti horizont felett 20 fokos magasságban történik majd, így észrevétele talán nem okoz akkora kihívást, mint a hónap korábbi időszakainak Hold-lesése.
Augusztus 20-án: a Jupiter meglátogat egy mélyég-objektumot
Szintén hajnali háromnegyed 4-kor figyelhető majd meg, amint a Jupiter 2 fokos távolságba ér a Bika csillagkép egy 6 magnitúdós fényességű nyílthalmazához, az NGC 1746-hoz. Mindez a horizont felett 35 fokos magasságban történik majd, úgyhogy szerencsés esetben a megfigyeléshez elég csak kinézni az ablakon egy binokulárral a kézben.
Augusztus 31.: a holdsarló búcsúja
Augusztus utolsó napján Holdunk egy szép együttállással búcsúzik, mégpedig ezúttal az M44-es katalógusszámú Praesepe, magyar nevén Jászol-halmaz vagy Méhkas-halmaz fölé ér. A sarló és a nyílthalmaz látványa távcsőben rendkívül jól mutat majd, így akinek van kedve az észleléshez, mindenképpen nézze meg hajnali 4:30 körül, amint égi kísérőnk elbúcsúzik tőlünk, hogy szeptemberben ismét gyönyörködtesse majd rajongóit.
Bolygóink:
Merkúr: Augusztus 19-én alsó együttállásban a Nappal, a hónap nagyobbik részében nem figyelhető meg az égbolton, ám a hónap végén már elkezdődik idei legjobb hajnali láthatósága. Augusztus 31-én a 8,4" átmérőjű, 24%-os merkúrsarló már 7 fokos magasságba emelkedik a polgári szürkület kezdetére a keleti horizont fölé. A 0,8 magnitúdós fényességű bolygó binokulárral biztosan megtalálható, távcsővel napkelte utánig kiválóan észlelhető.
Vénusz: A felső együttállása után a Naptól távolodó bolygó este már megpillantható a nyugati égen. Augusztus végén a polgári szürkület kezdetekor 2 fokos magasságban jár a 11"-es korongátmérőjű, 91%-os fázisú, majdnem „telivénusz”.
Mars: A hajnali égen egyre magasabbra kúszik augusztusban a vörös bolygó. A hónap közepén 40 fokos magasságig emelkedik a hajnali szürkületben. Augusztus 5-én a Bika felső szarvcsúcsát rajzolja ki az Aldebarannal szemben, 15-én szoros együttállásba kerül a Jupiterrel. A bolygó korongja növekvő fázist mutat, augusztus közepén 6,1"-es méretűre növekszik, és ezzel átlépi a nagy távcsöves észleléshez szükséges 6"-es álomhatárt. A 0,8 magnitúdós vörös planéta feltűnő jelenség az égen. A bolygó északi féltekéjén a tél derekán járó hósapka már éppen megpillantható.
Jupiter: Éjfél után kel, hajnalban magasra hág, így kiválóan megfigyelhető. A hónap közepén már a 40 fokos magasságot is eléri a hajnali szürkületben. Augusztus 15-én szoros együttállásba kerül a Marssal, 20-án pedig az NGC 1746 nyílthalmaz alatt halad el 2 fokkal. A 36,5" átmérőjű bolygó -2,2 magnitúdós fényességével uralja a hajnali égboltot.
Szaturnusz: Szeptember eleji oppozíciójához közeledve este 9 órakor kel a bolygó, és egész éjszaka látható. Hajnali fél háromkor delel, 36 fokos magasságban, így kiválóan megfigyelhetjük. Augusztus 21-én hajnalban, napkelte előtt a Hold elfedi. A 0,7 magnitúdós bolygó korongjának átmérője 19"-es, gyűrűje 3,1 fokkal billen felénk, észlelésre hív!
Uránusz: Éjfél előtt kel, hajnalra közel 50 fokos magasságba emelkedik, így kiválóan megfigyelhető a zöldes planéta. Az 5,7 magnitúdós bolygó korongjának átmérője 3,5"-es.
Neptunusz: Az esti szürkület végén kel, hajnali 3-kor 41 fokos magasságban delel legkülső bolygószomszédunk. Augusztus 21-én a Hold az északi peremével nagyon közel vonul el a bolygóhoz, az ország délkeleti részén teljes fedést, egy nem egész 10 km széles sávban súroló fedést is láthatnánk. Az éjszaka második részében kiválóan megfigyelhető, a 2,3"-es korongjához 7,9 magnitúdós fényesség társul.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet