Szombat hajnalban fog megtörténni az ősz első olyan csillagászati eseménye, amelynek az egyik főszereplője a Vénusz lesz. Kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb objektumot választott kísérőnek, amitől kicsivel több mint egy teliholdnyi távolságra lesz.
Az együttállás szereplői
Vénusz
Az Esthajnalcsillagot az év nagy részében a naplemente után pillanthattuk meg mint a legfényesebb objektumot. Nem csak a vele együttálló égitesteket észlelhettük, hanem a bolygó gyönyörű, egyre fogyó korongját is. Augusztus közepén a pályájának azon szakaszához érkezett, amikor a központi csillagunk és a Föld között haladt át, ezt nevezzük alsó együttállásnak. Ennek megfelelően július végén és augusztus elején láthattuk utoljára a napnyugta utáni égbolton, majd átköltözött a hajnalira. Jelenleg a szerelem istennőjéről elnevezett bolygó folyamatosan halad a felső együttállás felé, amikor a Nap túlsó oldalán fog elhelyezkedni. Ennek megfelelően növekszik a bolygó fázisa és egyre kövérebb Vénusz-sarlókat észlelhetünk. Hosszú hónapokat kell még várni, amíg ismét naplemente után lesz látható a tündöklő Vénusz, de addig számos együttállásban gyönyörködhetünk.
Messier 67
A Királykobra-halmazként is ismert Messier-objektum a Rák csillagképben található és kevésbé közismert. Ez utóbbinak az lehet az oka, hogy szintén ebben a konstellációban van a Méhkas vagy más néven a Jászol-halmaz, amely szabad szemmel is észlelhető, és már az ókortól kezdve ismerték. Sajnos az M67 fényessége csak 6,1 magnitúdó, ezért szabad szemmel nem is látszik, és csak 1779 óta ismerik a csillagászok, azonban van annyira izgalmas objektum, mint a már említett Jászol (latinosan Praesepe, másik ismert nevén Messier 44).
Bolygónktól igen távol, 2600-2900 fényévre van, és mivel az átmérője 10 fényév, majdnem akkora területet foglal el, mint a telihold. Az egyik legidősebb nyílthalmaz, korát 3,2-5 milliárd évre becsülik a csillagászok. A csillagfejlődést kutató tudósok számára az egyik legfontosabb objektum, mivel 500 csillaga között különféle típusú csillagok is vannak. Találhatunk benne vörös és sárga óriásokat, fehér törpéket és száz olyan csillagot is, amelyik a Naphoz hasonló. A halmaz kompaktabb magjában főleg a nagyöbb tömegű csillagok vannak, míg a külső régiókban a kisebb tömegűek. Gravitációsan sokkal kötöttebb, mint más nyílthalmazok, és ennek köszönhetően 5 milliárd évig még nem fog szétesni.
Az együttállás észlelése
Szeptember 9-én, szombat hajnalban lehet megtekinteni a párost, azonban nem lesz sok időnk az észlelésre. A Vénusz 04:30-kor már 10 fok magasan lesz, és amennyiben tereptárgyaktól mentes a keleti égbolt, már láthatjuk. A legközelebb 04:50-kor lesznek egymáshoz, 48 ívpercre, ami másfélszerese a telihold átmérőjének. A megfigyelést nehezíti, hogy a Hold is világít, az égi háttér fényes lesz tőle. Szabad szemmel csak a Vénuszt lehet látni, ami a legfényesebb lesz a Hold után, -4,40 magnitúdója és 18%-os vékony sarlója lesz. Binokulárral észlelve kivehető lesz a keskeny Vénusz-sarló, továbbá az M67 halvány derengésként fog megjelenni. Távcsövön át nézve, egy 10-15 centis távcsővel már több tucat fényes csillagra bomlik a nyílthalmaz. Az igazán káprázatos élményhez 20 centinél nagyobb átmérőjű távcsőre van szükségünk, ekkor 100 csillagot is megszámlálhatunk. A napfelkelte miatt 5 óra után a Királykobra nyílthalmaz már belevész az égbolt fényébe, így csak az Esthajnalcsillagot észlelhetjük hosszabb ideig.
Szerző: Vizi Róbert Bemutató csillagász
