Képzeljünk el egy egy gigantikus építkezést! A 10 évig tartó, megfeszített munkával teljesített tervezési fázist követően végre lerakják az Építmény alapkövét. A Föld valamennyi tehetősebb és főleg építési tapasztalattal rendelkező nemzete a világért se maradna ki, és belead apait-anyait. Annyira, hogy a Föld legdrágább épülete lesz, amióta világ a világ, civilizációk a civilizációk. Az építőanyagok és beszállításuk kilóra drágább, mint a legfinomabb földi aranyból készült ékszer. A lakórész és kísérleti laborok használati tárgyainak, bútorainak leendő ezernyi beszállítója tapossa egymást a lehetőségért. Ráadásul még jönnek az építőmunkások is, akiknek már az építkezésre eljuttatása, elszállásolása, védelme, etetése, sőt munkaruhával, belélegezhető levegővel ellátása is mérnököt és embert próbáló mutatvány. Ráadásul az egész épület területén a folyóvízzel zuhanyzás és nyílt láng használata biztonsági okok miatt szigorúan TILOS! Egy olyan épület, aminek csak a karbantartási munkálatai során elveszített szerszámosláda híre is bejárta a napokban az egész világot.
Egyszerű célok
Már mindenki kitalálhatta, hogy a fenti gondolatkísérlet a Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, röviden ISS) létrejöttének gigantikus voltát igyekszik érzékeltetni. De mivégre e nagy felhajtás egy olyan épületért, ahol a lakók „bérleti díja” csillagászati, állandó veszélyben az életük, továbbá ha sétálni támad kedvük, több órás procedúra előzi meg a kijutást, a kiköltözést már nem is említve?
A világűr nem természetes élőhelye az Embernek. Már az ISS 418-422 km-es magasságában is rendkívül ritka a levegő, mikro a gravitáció, a potenciálisan káros sugárzás viszont annál több.
Viszont a földi földrajzi objektumok, jelenségek feltérképezése és nyomon követése, a távolabbi űrtájakra szóló utazáshoz nyerhető tapasztalatok ígérete, a mikrogravitációban végzett műszaki és humánbiológiai kísérletek eredményei bőségesen kárpótolnak a befektetett erőfeszítésekért. Az ISS-en végzett kutatások eredményeiről mi is gyakran beszámoltunk:
https://svabhegyicsillagvizsgalo.hu/hirek/blog/meg-a-gyogyszerek-is-maskepp-viselkednek-az-urben
https://svabhegyicsillagvizsgalo.hu/hirek/blog/magyar-urpaprikat-fogyaszthatnak-a-jovo-urhajosai
Névadó procedúra
Az űrben végzett tevékenységet és jogi viszonyokat az 1967-es Világűrszerződés szabályozza. (LINK: https://svabhegyicsillagvizsgalo.hu/hirek/blog/vehetunk-e-telket-a-marson-az-1967-es-vilagurszerzodes). Az ISS-re is vonatkoznak a szerződés alapelvei, és azokat becsületesen is betartják. E nemzetközi szerződés azonban nem szabályozza az űrállomások elnevezését, így a névadás kissé elhúzódott.
A Nemzetközi Űrállomás először javasolt neve az Alfa Űrállomás volt, amelyet az oroszok nem fogadtak el. Ez a név elsőt jelentett, pedig ők már évtizedekkel korábban egész űrállomás-sorozatot (Szaljut) indítottak. Az oroszok javaslata a névre Atlant volt, viszont ezt az amerikaiak vétózták meg, mert az óceánba elsüllyedt Atlantisz nevű kontinensre és az Atlantis űrrepülőgépre emlékeztetett.
Az építkezés kezdete
Az „alapkőletétel” 25 éve, 1998. november 20-án történt. Az ISS első, amerikaiak által finanszírozott, orosz gyártmányú modulját egy Proton-K hordozórakétával állították 51,6° hajlásszögű és 90 perc keringési idejű pályára a Föld körül. A Zarja (Hajnal) modul elsődleges feladata az űrállomás energiaellátásának és manőverezésének biztosítása volt.
A Zarjához az Endeavour űrrepülőgép STS-88 missziója kapcsolta hozzá az amerikai Unity modult 1998. december 7-én. És így tovább. Ha lassabb mértékben is, de az összeszerelési, fejlesztési munkálatok a mai napig tartanak. Az Űrállomás összes moduljáról és összeszerelésükről a NASA weboldalán tájékozódhatunk bővebben.
Beköltözés
Az első hosszú távra beköltöző lakók csak 2000. november 2-án foglalhatták el végül szálláshelyüket, mert a harmadik, orosz gyártmányú Zvezda lakómodul csak két év csúszással készült el.
(LINK: https://svabhegyicsillagvizsgalo.hu/hirek/blog/20-eve-lakott-a-nemzetkozi-urallomas)
Azóta folyamatosan lakott e méregdrága, focipálya méretű, gyönyörű építmény.
Biztosan nincs még 25 éve hátra, de már így is túlteljesítette az eredetileg tervezett 15 évét. A jelenlegi tervek szerint legfeljebb 2030-ig üzemel a Nemzetközi Űrállomás, majd irányított fékezéssel belevezetik a Csendes-óceán közepébe. Az úgynevezett Nemo-pontnál fejezi majd be küldetését, ezen a lakott területtől távoli helyen, ahova gyakran a többi űrszemetet is szokták temetni.
De ne szaladjunk ennyire előre! Az Űrállomás bár megoldandó problémákkal, de él és virul a benne lakó űrhajósokkal együtt.
Boldog születésnapot kívánunk!
Szerző: Nagy Péter, Bemutató csillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló
