A szabadszemmel látható bolygók együttállásánál csak egy különlegesebb lehet: ha egy szabadszemes mélyég-objektum és egy fényes bolygó találkozik össze egymással. Jelen együttállásunknak két főszereplője lesz: a vörös Mars bolygó és a tavaszi ég zümmögő égi méhkasa, a Messier 44-es katalóguszámú vagy Méhkas nevű nyílthalmaz.
A Messier 44 (röviden M44) nyílthalmaz közepesen fényszennyezett égen már szabad szemmel is megtalálható, ám a csillaghalmaz 3 napon keresztül egy új „csillaggal” büszkélkedhet, amely ráadásul a legfényesebb is lesz. Nézzük meg egyesével főszereplőinket:
Messier 44: Az 577 fényévre elhelyezkedő nagyjából 350 tagot magában foglaló halmaz szabad szemmel is halvány szürke pacaként tűnik fel a Rák csillagkép közepén, segítségével könnyen azonosítható az Oroszlán és az Ikrek csillagképek között található konstelláció. A csillaghalmaz több néven is ismert: legelterjedtebb a Messier 44, ami a Charles Messier által összeállított katalógusban a sorszámát jelenti. Ismeretes továbbá Méhkas halmaz néven, illetve Praesepe (Jászol) néven is. A halmaz minden optikai eszközben nézve könnyen bontható, kisebb távcsövekben és binokulárban szemlélve megkapó látványt nyújt.
Mars: Vörös bolygószomszédunk jelenleg éppen távolodik tőlünk, ezáltal halványodik is, mégis szabad szemmel könnyen felismerhető. Távcsőben nézve sok részletet már nem láthatunk a kevesebb mint 5 ívmásodperc átmérőjű bolygón.
Mars a Messier 44 közepén június 2-án este 22:15-kor. Forrás: Stellarium
És jön a kérdés: hogyan is észleljük? Segítségünkre az Oroszlán csillagkép, illetve az Ikrek csillagkép „fejei”, utóbbiak a Pollux és a Castor lesznek, ha netán nem találnánk hirtelen a halmazt és benne a Mars bolygót, de a Vénusz is a páros közelében fog tündökölni, szóval nem maradunk támpontok nélkül!
Ha megtaláltuk, akkor a szabadszemes megfigyelés mellett érdemes egy távcsövet is bevetnünk az élmény fokozása érdekében. Mivel a halmaz látzsó mérete viszonylag nagy, így aki távcsővel is meg szeretné nézni a különleges eseményt, azoknak a binokulár és a kisebb, nagy látómezőt adó távcsövek válhatnak be leginkább. Akik pedig meg is szeretnék örökíteni a Mars és az égi méhek táncát, azoknak a 100 és 600 mm közötti fókusztávolságú műszert ajánljuk a legszebb végeredmény érdekében. Persze itt előny, ha olyan eszközt használunk, amelyik képes hosszú időn keresztül a látómezőben tartani a célobjektumokat. Szerencsére azokat nem a horizont közelében kell majd keresni, ennek ellenére érdemes tisztább területre települni és persze olyan helyre, ahol a legkevesebb mesterséges fény zavar minket.
Az ehhez hasonló együttállás ritka, mégis most három éjszakán is lesz lehetőségünk ezt megfigyelni, reményeink szerint szép derült ég és kellemes esti időjárás társaságában. Ez az esemény pedig arra is jó, hogy akár mi magunk is megtalálhassunk a Messier 44-es halmazt, ha még nem láttuk eddig. Harmadika után a Mars folytatja útját, és búcsút int az égi méhkasnak, helyet hagyva a sebesen érkező, fényes Esthajnalcsillagnak.
Szerző: Balázs Gábor, Tudományos segédmunkatárs, Bemutató csillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet