A vörös bolygó önmagában is az egyik leglátványosabb és legegyszerűbben megtalálható objektum az éjszakai égbolton, hiszen vörös színével és kiemelkedő fényességével felhívja magára a csillagos eget fürkészők figyelmét. November 3-án, vasárnap este amellett, hogy önmagában is megfigyelhetjük ezt a szép és érdekes planétát, egy lehetséges derült ég további lehetőségekkel fűszerezi meg az észlelést. Ezen az estén a bolygó a Rák csillagképben tartózkodik, este 22:30-kor pedig együtt áll a csillagkép egy szabad szemmel halványan látható csillagával, a μ2 Cancrival. Mivel ezúttal szoros együttállásról van szó, az élményt teljessé teszi egy binokulár vagy távcső használata. Bátorítjuk tehát az észlelésre a vörös bolygó szerelmeseit!
Nem ritka esemény, hogy a Hold vagy a bolygók együtt állnak egymással vagy bizonyos égi objektumokkal. A szoros, tehát nagyon közeli együttállás egy ilyen fényes csillaggal azonban mégsem olyan gyakori, s épp ezért a november 3-i este a maga módján különleges lesz. Az este 9 óra után nem sokkal felkelő Marsot ezen a napon a keleti égbolt felé nézve pillanthatjuk meg, majd ahogy a bolygó egyre magasabbra kúszik az égbolton: 22:30-ra már 11 fokos horizont feletti magasságba ér, így egy házaktól vagy fáktól távolabbi helyen könnyedén észrevehető.
Ha nemcsak az együttállás érdekel minket, hanem az égbolt is általánosságban véve, érdemes egy kicsit hamarabb, este 6 óra fele kimenni a szabad ég alá. Egyrészt azért, hogy szemünk megszokja a sötétséget, másrészt pedig a novemberi csillagos ég többi látványosságának megfigyelésére. Szabad szemes észlelőink is ezúttal előnyt élveznek, az együttállás környezetében látható ég ugyanis pazar látványosságokkal kecsegtet azok számára is, akiknek esetleg nincs távcsövük. A Marsnál jóval magasabban látszik majd a Jupiter fényes korongja, amelyet -2,7 magnitúdós látszó fényessége miatt lehetetlen mással összekeverni. Ezt az égitestet érdemes egy binokulárral is megfigyelni, mert négy Galilei-holdja még kis nagyítással is jól elkülönülve látszik a bolygó apró korongja mellett.
Szintén szemet gyönyörködtető szabad szemes objektum az Orion csillagkép, amelynek alakzatát sokan jól ismerik. A csillagkép bal felső sarkában lévő vörös óriáscsillag, a Betelgeuze és a jobb alsó sarokban látható kék Rigel csodás keretet ad a csillagképnek. Az Orion három csillagból álló öve alatt szabad szemmel is sejlik az egyik legközelebbi csillagkeletkezési terület, az Orion-köd.
Miután kigyönyörködtük magunkat az ég egyéb érdekességeinek látványában, és elérkezett az este fél 11, érdemes tekintetünket a Mars 0 magnitúdós látszó fényességű, 9,4” méretű alakja felé irányítani. Ekkorra ugyanis a közelébe ér a Rák csillagkép μ2-vel jelölt csillagának 5,3 magnitúdós fénypöttye. A két égitest mindössze 9,5'-re kerül majd egymástól, azaz valóban szoros az együttállás.
A Marsot a hónap további részében is érdemes szem előtt tartanunk: a bolygó a hónap közepe felé haladva hivatalosan is elérkezik észlelési szezonjának kezdetéhez, s egyre magasabban delelve uralja a késő őszi éjszakák egét, miközben halad a 2025. január 16-i szembenállásához.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet