Eredjünk e nem mindennapi látvány nyomába, ami két egymást követő este is elkápráztat minket! Ha megállunk egy kicsit, és dél felé fordulunk, egyazon estén az égbolt háromféle képviselőjével is találkozhatunk!
Az együttállás menetrendje
Jelenleg a Mars a Fiastyúk természetes élőhelyén, azaz a Bika csillagképben jár. A még közelinek mondható 10 fok távolságra látszanak egymástól, ami körülbelül hússzorosa a fél fok átmérőnyi telihold átmérőjének. Külső bolygószomszédunk előretartó mozgást végez, minden nap közel 30 ívmásodpercet távolodva a nyílthalmaztól.
Közéjük január 30-án este szinte belesüvít a 70%-os megvilágítottságú Hold. E három pompás égi objektum gyönyörű égi ívet rajzol majd ki. Másnap, január 31-én este a 80%-ra hízott hűséges égi kísérőnk már a Mars keleti oldalán fényeskedik majd. Ekkor az égi ív kisimulni látszik, és egyenes híddá nemesedik. Nem lesz gondunk a horizontot kitakaró fákkal és hegyekkel. A trió 19 óra körüli delelésekor több mint 60 fok magasra hág, emeljük hát jó magasra tekintetünket!
A MARS, A HOLD ÉS A FIASTYÚK 2023. JANUÁR 29–30–31. NAPOKON 19 ÓRAKOR (ANIMÁCIÓ). FORRÁS: STELLARIUM
„Oly távol vagy tőlem, és mégis közel!”
A gyönyörű együttállások alatt gyakran elfelejtjük, hogy a megcsodált égi objektumok legtöbbször csak egymás mellett látszanak, az egymástól (és tőlünk) vett távolságuk azonban több nagyságrendben is változhat. Nem véletlenül. Egymás mellett láthatjuk Földünk hűséges égi kísérőjét, külső bolygószomszédunkat, és Tejútrendszerünk egyik hozzánk legközelebbi csillaghalmazát.
Szemlélődésünk közepette gondoljunk csak bele: Holdunkról csupán 1,3 másodperce, míg a Marsról már több mint 7 perce indult el a Nap visszavert fénye. A Fiastyúk csillaghalmaz több száz csillaga közül a hozzánk legközelebbi felszínéről is legalább 350 éve „rugaszkodott” el egy fénysugár.
Még közelebb!
Ha ez nem volna elég, egy távcsővel akár közelebb is merészkedhetünk a trió egyes tagjaihoz.
A dagadó Hold észleléséhez már egy kisebb binokulár is megteszi, persze egy csillagászati távcsővel már komolyabb részleteket is felfedezhetünk. Megcsodálhatjuk a 30-án a terminátoron tanyázó Tycho-kráter vibrálóan szép sugársávos rendszerét, vagy a 31-én az árnyékból előbukkanó, rianásokkal, központi csúccsal, sáncfalakkal büszkélkedő Copernicus-krátert.
A tavaly december elején földközelségbe került Mars lassan-lassan távolodik tőlünk, de még mindig esti egünk egyik vöröses-sárgás ékköve. Itt már legalább 10 cm átmérőjű műszerre és minél nagyobb nagyítást elérve van esélyünk arra, hogy beazonosítsuk egy-két jellegzetes felszíni albedóalakzatát. Alábbi képünkön az este 19 órakor felénk forduló vidéket láthatjuk. A korong közepét a bolygó legmarkánsabb alakzata, a Syrtis Major (Nagy Zátony) sötét foltja uralja, fölötte pedig a hatalmas Hellas-medence világos foltja vár ránk.
Majd fókuszáljunk a Messier 45 (M45), vagy közismert magyar nevén Fiastyúk nyílthalmazra. A halmaz több száz, jellemzően forró, fiatal (azaz csak 100 millió éves) csillaga közül szabad szemmel is már legalább féltucatnyit elkülöníthetünk. Innen is ered Hetes, Hét nővér vagy Plejádok elnevezése is. Jellegzetes alakja több ókori kultúrkörben is jól ismert volt.
A görög mitológia a halmaz szabad szemmel is látható csillagait hét nővérként azonosította. Atlasz és Pleione lányait Orion, a Vadász üldözte az égbolton. Zeusz galambokká változtatta őket, hogy megmenekülhessenek. A nővérek, és egyben a csillaghalmaz fényesebb csillagai: Celaeno, Electra, Taygeta, Maia, Asterope, Merope, Alcyone.
Egyelőre nem bizonyított, de valószínűsíthetően a Nebrai korongon is a Plejádok nyílthalmaz hét csillagát tüntették fel. A Németországban, Nebra közelében talált, 32 cm átmérőjű, körülbelül 3600 éves bronzkorong az egyik legkorábbi régészeti lelet, az égbolt egyes objektumainak egyik legkorábbi ismert ábrázolása.
Mindenképpen szükséges távcsövet ragadnunk?
Természetesen válaszunk az, hogy amikor lehetőségünk adódik, igen, mindig, persze. Használjuk ki az időt és a jó időt egy kis távcsöves észlelésre!
Azonban az együttállások nagyszerűsége abból is adódik, hogy mindenkié. Bárki, aki hajlandó egy derült éjszakán megállni, és különösebb segédeszköz nélkül az égre tekinteni, rögtön szemébe tűnik az egymáshoz közel férkőzött (jelen esetben három) égi főszereplők szépsége. Igyekeztünk, de sajnos ezt a szó szerint is földöntúli szépséget semmilyen furmányosan megkomponált animáció és szimuláció nem adhatja vissza. Ezért mindenkit arra biztatunk, hogy nézzen fel a saját szemével, és élje át saját maga a Mars, a Hold és a Fiastyúk időleges és egyben időtlen barátságát.
Forrás: Cikkünk borítóképeit a Nebrai korong díszíti a Wikipedia.hu jóvoltából. A borítók csillagos hátterét Felix Mittermeier a Pexels.com weboldalról letölthető fotója adta.
Szerző: Nagy Péter, Bemutató csillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló