A következő éjszakákon sok égitest és halmaz áll majd együtt, így érdemes megismerkednünk velük. Először is, a legfényesebbnek látszó résztvevő a Hold lesz majd, amely áthalad a többieket megközelítve, 41%-os fázisnál indulva eléri a negyedik éjszakán a 12%-os fázist, amikor is végleg búcsút vesz az együttállás tagjaitól.
Másodszor három bolygót is láthatunk majd, olyan sorrendben majd a Hold elhalad mellettük: az Uránuszt (100%, 5,8 magnitúdó), a Marsot (89%, 0,9 magnitúdó) és a Jupitert (99%, -2,1 magnitúdó). Az utóbbi kettő nagyon jól látható lesz majd szabad szemmel, az Uránuszhoz viszont már távcső kell majd. A Jupiterhez és a Marshoz is érdemes távcsövet elővennünk és ha szerencsénk van, 29-én hajnalban láthatjuk majd a Jupiter felhőiben tomboló vihart, a Nagy Vörös Foltot, illetve a Mars fázisát és a fehér pólussapkáját. Az Uránusz azonban kissé halványabb, és félreesőbb is lesz, jobban résen kell majd lennünk. A két gázóriás nagyjából tartani fogja a távolságot egymástól, azonban a Mars hozzájuk képes elmozdul majd a napok alatt, bár csak néhány fokkal.
Végül, de nem utolsósorban a Bika csillagképhez tartozó Plejádok és Hyadok csillaghalmazok, valamint a Marstól nem messze található Ómega2-Kappa-Üpszilon Tauri csillagcsoport is részt vesz majd az együttállásban. A Plejádok, avagy a Fiastyúk az együttállás egyik leglátványosabb résztvevője lesz majdnem mindegyik éjszakán, a halmaz összfényessége 1,6 magnitúdó, azaz nagyon jól látható lesz majd. A Mars mellett található Ómega2-Kappa-Üpszilon Tauri csillagcsoport egyenként nagyjából 4 magnitúdós (4,9 ,4,2 és 4,3 magnitúdó) fényességű, így jobban résen kell majd lennünk, hogy észrevehessük őket. Ezek mellett a Hyadok, valamint az egész Bika csillagkép is helyszíne lesz az együttállásnak. A Hyadok a legfényesebb csillagokból álló csillaghalmaz a Bika csillagkép közepén, ezeken a napokon a Mars és a Jupiter között, alattuk helyezkedik majd el. A következőkben részletesebben vesszük át, hogy mikor melyik égitest bukkan majd fel.
Július 28-ról 29-re virradó éjjel megkezdi utazását a Hold a Plejádok—Mars—Jupiter útvonalon.
A csökkenő fázisban lévő Hold 41%-a még látszani fog az éjjel amikor nagyjából 23:30-kor kezdi emelkedését a horizont fölé, északkeleti irányban. Érdemes lesz inkább a hajnali 03:30 körüli időpontot megvárni mert ekkor a Plejádok csillagai már 32 fokkal, jól láthatóan a látóhatár felett lesznek és a Holdtól nagyjából 12 fokkal balra, lentebb láthatóak. Az Uránusz 5,5 fokkal jobbra lentebb helyezkedik majd el a Plejádok alatt, a Hold zavaró fénye miatt a megtalásához biztosan távcsőre lesz szükségünk. A Fiastyúk alatt lesz balra lentebb 7 fokkal a Mars, tőle lejjebb pedig a Jupiter és köztük látható majd az Ómega2-Kappa-Üpszilon Tauri csillagcsoport. A Jupiter 8 fokkal lesz majd balra lentebb a vörös bolygótól, az Ómega2 Tauri nem egészen 1 fokkal lesz majd a Marstól balra lentebb.
Az éjszaka folyamán ezeket a távolságokat és irányokat tartják majd az égitestek egymáshoz képest, és mindegyik egész éjjel emelkedik majd, illetve keleti majd később déli irányban látszanak. Az utolsóként felemelkedő Jupiter 1:30-kor kezd feltűnni, de kényelmesen csupán csak 1-2 óra után lesz majd látható. 3:30-tól láthatjuk majd a fent említett égitesteket és alakzatokat a legjobban, hiszen ekkorra már a Jupiter is 20 fokos magasságon lesz, azonban a Nap még nem kelt fel. Csillagvadászatunkba beleszól majd sajnos a kelő Nap, ugyanis a formáció csak napközben fogja elérni maximumát, a delelését, és fél négy után egy órán belül elkezd majd világosodni, miután már a Jupiter is kényelmesen látható. Csüggednünk nem kell azonban, hiszen még hátra van három éjszaka, ahol a sok csillag, bolygó és a Holdunk is látható együtt.
29-ről 30-ra virradó éjjel: újabb éjszaka, újabb esély, hogy megfigyeljük a Hold és Mars vándorlását
A Plejádok, az Uránusz, a Hyadok és a Jupiter nagyjából ugyanolyan távolságra lesznek majd egymástól, mint az előző éjszakán (sőt a következőkben is ezt tartják majd), azonban az ekkorra már csak 29%-os Hold a Plejádokkal együtt áll majd, tőle 2,5 fokkal lentebb és alatta látható. Eközben a Mars picit közelebb kerül a Hyadokhoz, és távolodik a Fiastyúk felől, nagyjából 5 fokkal lesz majd magasabban a Hyadoknál, szorosan együttáll majd viszont a szabad szemmel is látható Ómega2 Tauri csillaggal, és közeledik a Kappa és Üpszilon Taurihoz is.
Így, ahogyan a Hold halad az útján, ezen az éjszakán már a Plejádok emelkednek először a horizont felé éjfélkor északkeleten. Egész éjszaka növekszik magasságuk, keleti irányba haladnak, és ismét hajnali fél négykor tudjuk majd jól megfigyelni az összes résztvevőt. Ekkor az együttállás legalacsonyabb résztvevője a Jupiter 20 fok magasan, kényelmesen megfigyelhető lesz.
30-án éjjel: A Hold a Jupiterhez ér, a Mars elindul a Kappa és Üpszilon Tauri felé
Hasonlóképpen az előző éjszakához, a Fiastyúk bukkan fel elsőként éjfélkor, ismét északkeleten, hozzá képest változatlanul helyezkedik majd el az Uránusz, az Ómega2-Kappa-Üpszilon Tauri csillagcsoport, a Hyadok és a Jupiter miután fél négykor kedvező magasságba emelkednek. A Hold azonban messze eltávolodik és 5 fokkal a Jupiter felett és balra lesz. Ekkor a Hold fázisa már csupán 19%-os, vékony sarlóként látható. A Mars pedig tesz egy lépést a Kappa Tauri irányába, az Ómega2 Tauritól fél fokra távolodik el.
31-én éjjel: A Hold a Jupiterhez ér, a Mars elindul a Kappa és Üpszilon Tauri felé
Az előző éjszakákhoz hasonlóan a Plejádok csillagai emelkednek fel elsőként, a Mars a Kappa és Ómega2 Tauritól is már bő 1 fokos távolságra lesz. Együttáll majd viszont az 5,9 magnítúdós HD 27639A csillaggal, megpróbálhatjuk szabad szemmel meglátni, de egy kézi látcső biztosabban mutatja majd meg. A Hold pedig búcsút mond a többi égitestnek, ugyanis ezen az éjszakán már jóval a Jupiter után kel majd fel, tőle balta lentebb 15 fokkal lesz. A Hold fázisa ezen az éjszakán már csupán 12%, nagyon vékony sarlóként tűnik majd fel. Az előző éjszakákhoz hasonlóan ismét fél négy körül lesz az optimális megfigyelési idő.
Szerző: Berta Marcell, Tudományos újságíró, Aalto Egyetem, Espoo