Június 19-én a Hold súrló fedéssel elfedi a Vénusz sarlóját!
A 4%-os megvilágítottságú Hold, és a 8%-os Vénusz pompás látvánnyal kecsegtet, ahogy a két sarló egymást érinti majd a nappali égen.
Éppen nemrég inthettünk búcsút a Vénusznak, amely az esti égen az utóbbi hónapokban káprázatos látványt nyújtott. Június 3-án ért a Nappal alsó együttállásba, és azóta meg is jelent a hajnali égbolton. A korán kelők már kényelmesen elcsíphetik a pirkadat fényében, ahogy a Napot nem sokkal megelőzve kérkedik az enyhülő éjszakában.
Éppen csak egy vékony, törékenynek tűnő sarló, hiszen a tizede sincs még megvilágítva, de szokásához híven kiugróan fényes így is.
A Hold még a Vénusznál is keskenyebb lesz: a kétnapos holdsarló két nappal az esemény után kerül majd úhjold fázisba, azaz a Nappal egy vonalba.
Ez azt jelenti, hogy egy rettentő vékony, 4%-os ívként látszik majd az égbolton, amikor is a 28 napos periódusú vakvágtájában száguld el a vénuszsarló előtt.
Ez a bolygófedés ráadásul az ország jelentős részéről nézve surló fedés lesz: Budapestről is úgy láthatjuk majd, hogy a Hold déli pereme éppen érinti a Vénuszt, ami rettentő ritka egybeesés!
Mindez valóban remekül hangzik, de miért is olyan különleges ez az alkalom? Bár a Hold kreingése során minden hónapban megközelíti valamennyire a Vénuszt, az utóbbi 20 évben mindösszesen négyszer látszott ilyen esemény hazánkból!
Az ekliptika a Föld keringési síkja csillagunk körül, amit mi a Földről úgy érzékelünk, mint a Nap látszó útja az év során az égbolton.
Bizonyos fizikai okokból (mert ugye mindenki lusta, és az energiaminimumra törekszik) az égitesteknek kedvező, ha ebben a síkban, vagy ehhez minél közelebb róják a saját kis körhintójukat. Ámde nem pontosan ugyanolyan szögben járja ezt a síkot egyik égitest sem, ezt a pályajellemzőt hívjuk pályahajlásnak, vagy inklinációnak.
A Hold és a Vénusz sem azonos szögben kering az ekliptikához képest - így találkozásukkor rendszerint jócskán egymás felett vagy alatt helyezkednek el. A Hold 5 fokot zár be a Nap látszó útjával, ezért nem látunk minden hónapban nap- és holdfogyatkozást sem.
A Vénusz pályahajlása pedig3,5 fokos.
A vénuszfedés pontos kimenetele igencsak függ a földrajzi helyzetünktől. A Hold ugyanis csillagászati léptékben nagyon közel helyezkedik el hozzánk, és különböző helyszínekről nézve más-más helyen látszik az égbolton a távoli égitestekhez képest.
Ugyanolyan ez, mint amikor egy közeli villanyoszlopot hasonlítunk a távoli erdőhöz - ha kettőt odébb lépünk, máshol látjuk az oszlopot a látszólag mozdulatlan távoli fákhoz képest.
Ez a parallaxis jelensége, ami alapvető távolságmeghatározási módszer a csillagászatban, és a Holdnál, mint legközelebbi szomszédunknál, egyáltalán nem elhanyagolható.
A mostani esemény során is sokat számít, hogy az ország északi vagy déli részérőlfigyeljük meg, ugyanis dél felé haladva a Vénusz egyre nagyobb mértékben siklik el a Hold alatt. Budapestről éppenhogy csak érinti a kicsi sarló a nagyot. A súrló fedés déli határa a Nagykanizsa-siófok-Lepsény-Errcsi-Maglód-Nyékládháza-Szerencs vonal. Ennél északabbra sórló fedést látunk, délebbre a Vénusz elmegy a Hold alatt.
Nagyjából Esztergom szélességéről látható majd félig takarva a sarló, és észak felé tartva egyre jobban belemerül a Vénusz a Hold krátereibe. Az ország legészaknyugatibb részén, a Pereszteg-Hegykő-Jánossomorja vonaltól északra a Vénusz teljesen eltűnik a Hold mögött.
Az időzítés nekünk sajnos nem túl szerencsés, ugyanis verőfényes napsütésben (reméljük, hogy napsütésben és nem esőben!) zajlik majd a karambol, nem a sötét, éjszakai égen. Persze sötét égen nem is látszana a kétnapos holdsarló; az ilyen vékony sarlótalálkozó csak nappal figyelhető meg. A Vénusz 10:10 körül kezdi érinteni a Holdat, 10:25 körül lesznek a leginkább közel egymáshoz, és 10:40 körül lép ki teljesen a hold mögül.
Így már 10 órakor érdemes elkezdeni a megfigyelést, és folyamatosan nyomon követni egy fél órán keresztül, ahogy szépen lassan, de nagyon látványosan elmennek egymás mellett. Az első érintéskor a Vénusz megvilágítatlan, így nem is látszó pereme ér világos holdsarló csúcsához. Majd a világos holdsarló elkezd beleharapni a vénuszsarló északi csúcsába.
Ahogy vonul a bolygó, hamar átkerül a Hold megvilágítatlan, így alig látszó oldalára, ahol a csorba vénuszsarló látványosan végigvonul. Mivel a Hold déli pólusvidéke kráterekkel erősen szabdalt, elképzelhető, hogy a vénuszsarlón hirtelen kisebb beharapások, vagy visszahízások mutatkoznak, attól függően, hogy holdi hegy, vagy völgy mögött bujkál éppen.
Mivel nem sötét égbolt előtt zajlik az esemény, sajnos távcső nélkül nem figyelhetjük ezt meg. Egy jobb kézi távcsővel már látszhat a duett, ha előre felmérjük, hogy merre is helyezkedik el a páros.
Most a Naptól nyugat felé, kb. 22 fokkal, azaz egy kinyújtott kar nagyaraszával jobbra pillanthatjuk meg őket. Nagyon fontos azonban, amit sosem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ha távcsövet használunk a nappali égen, óvakodjunk a Naptól!
Már a legkisebb nagyításon is maradandó szemkárosodást okozhat, ha véletlenül belekerül távcsövünk látómezejébe.
Természetesen a legkönnyebb dolga az állványos távcsővel rendelkezőknek van ismét. Az ekvatoriális szerelésű távcsövekkel a koordináták segítségével könnyebben beállítható a páros, és a műszer fénygyűjtőképessége is nagyon hasznos a nappali égen.
Míg a Vénusz egy igen fényes, és jól látható apró ívdrabanak tűnik majd, a Hold rendkívül halvány és óriási méretű lesz ehhez képest. Kb. 50x-es nagyításon fogjuk tudni a legkönnyebben megpillantani a hajszálvékony, fakó holdsarlót, melyhez a Vénusz közelsége most nagy könnyebbséget jelent.
Pénteken 10 órakormenjünk hát ki az égbolt alá, ha az derült!
Keressük meg a Vénuszt és a Holdat és gyönyörködjünk ebben a különleges és ritka eseményben, élvezzük ki, ahogy az égbolt legszebb sarlói keringőt járnak.
Szerző: Világos Blanka, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet